Véget érhet a térdig érő várak korszaka

Olvasási idő kb 89 perc
Véget érhet a térdig érő várak korszaka
Tari Tamás
tari.tamas [at] alfahir.hu
Bazsó Bálint Márton
bazso.balint [at] alfahir.hu

Egy cikkben minden, amit a Nemzeti Vár- és Kastélyprogramról tudni érdemes.

Régi túrázóként, várak és kastélyok nagy rajongójaként természetes, hogy már megszületése pillanatától kezdve árgus szemekkel figyeljük a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram alakulását. Úgy gondoltuk, hogy a téma minősége, mennyisége mindenképpen egy komolyabb dolgozatot igényel, így az utóbbi hetekben igyekeztünk minden fellelhető információt összeszedni a két program alakulásáról és a helyszínekről.

Bár a program irányítóival nem sikerült beszélnünk - a koordinálásáért felelős Miniszterelnökségen ugyanis nem tartották fontosnak, hogy kommunikáljanak velünk - így abból kellett dolgoznunk, amit a neten, vagy a szakirodalomban felleltünk.

A téma így is hatalmas, mégis a jelen dolgozatban - akármennyire is tűnik majd furcsának - csupán a felszínt kapargattuk, ám ez így sem jelent könnyű olvasmányt. Ahogyan nem jelent egy végső, statikus állapotot sem, hiszen ami június közepén még friss információnak számított, pár hónap múlva bizony már jócskán elavulttá válik. Remélhetőleg.

Nem is húzzuk tovább az időt, főzzön egy jó teát, esetleg készítsen egy jó fröccsöt magának, dőljön hátra és kalandozzon velünk az utóbbi évek egyik legfontosabb és legizgalmasabb programjában!

A terjedelem miatt mi azt javasoljuk, hogy mobilon ne kezdjen bele az olvasásba, inkább mentse le a cikket, hogy otthon, nyugodt körülmények között merülhessen el a várak és kastélyok világában.

Nógrád vára. Fotó: Bazsó Bálint

Évek óta húzódik a régóta várt kastély- és várprogram, amely a magyar állam évtizedes adósságából törleszthetne valamit. A módosítások miatt azonban több helyszín kikerült a végleges verzióból, miközben költségvetését is megvágták. Természetesen hátráltatta a tervek megvalósítását, hogy a két programért felelős Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot időközben beolvasztották a Miniszterelnökségbe.

Most utánanéztünk, hogyan áll a program, milyen lehetőségeket rejt magában, és persze, mikor is kezdődik el az egész.

Több mint két két évvel ezelőtt, 2014 novemberében jelent meg a Magyar Közlönyben a Nemzeti Kastélyprogramról szóló kormányhatározat, amely 35 kastély átfogó rendezését tartalmazta. A gyakorlatban ez első körben azt jelentette, hogy legkésőbb 2015. március 1-jéig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő 19 műemlékegyüttes, valamint a hozzájuk tartozó ingatlanok – az őrzésükhöz, karbantartásukhoz, kezelésükhöz, fenntartásukhoz és fejlesztésükhöz szükséges személyi, tárgyi, vagyoni és pénzügyi feltételek átadásával és a jogi helyzet rendezésének költségeivel együtt – átkerülnek a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vagyonkezelésébe.


A 19 műemlékegyüttes között volt az acsai Prónay-kastély és parkja, az aszódi Podmaniczky-kastély, a bicskei Batthyány-kastély és parkja, a dénesfai Cziráky-kastély, a geszti Tisza-kastély, a gyömrői Teleki-kastély, a jánosházi Erdődy-Choron-várkastély, a kisbéri Batthyány-Wenckheim-kastély, a mihályi Dőry-kastély, a soponyai Zichy-kastélyegyüttes és parkja, a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély és a váchartyáni Rudnay-kastély.

Aszód, Podmaniczky-kastély. Fotó: Mapio.net.

Az ingatlanok átadásával párhuzamosan az MNV Zrt. költségvetésében az ingatlanok fenntartására és felújítására szolgáló teljes forrás, évente egymilliárd 135 millió forint tartós állami támogatás, átkerült a Forster Központ költségvetésébe, valamint hozzácsaptak még mintegy 679 millió forintot a "Nemzeti Kastélyprogram részét képező kulturális-turisztikai fejlesztések előkészítésére".

A 19 átadott kastély mellett további 16 ingatlan került fel a programba. Köztük a füzérradványi Károlyi-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a csákvári Esterházy-kastély, a majkpusztai egykori Esterházy-kastély és Kamalduli remeteség, a tatai Eszterházy-kastély, a péceli Ráday-kastély, az ozorai Pipo Várkastély és Kula major, valamint a sümegi Püspöki palota is.
 

IFrame
 

A jól hangzó tervek mögül azonban csak a számok hiányoztak, mivel a kormányhatározat a fenntartásra és a fejlesztések előkészítésére elkülönített összegen kívül nem tartalmazott más összeget.

Csupán annyit lehetett akkor tudni, hogy Lázár János kabinetének feladata lesz a Program végleges koncepciójának, ütemezésének, forrásainak kidolgozása 2015 márciusáig. Ekkor már biztos volt, hogy végre elindul a régóta várt várprogram is.

Jellegéből fakadóan ez már kezdettől fogva jóval nagyobb figyelmet kapott, így természetesen az elvárások is jóval nagyobbak. A "térdig érő romok" (és tegyük hozzá: az erősen leromlott állapotú várak, kastélyok) hazájában a program kapcsán egyedül arról nem volt vita, hogy óriási szükség van jelentős forrásbevonásra, minden más tekintetében viszont már alig-alig találni egyetértést.

A 2015 júliusában napvilágot látott Nemzeti Várprogramról szóló kormányrendeletben 32 várat nevesítettek, újdonságként, három ütemre bontva. A rendelet értelmében a kiemelt jelentőségű, a nemzeti kulturális örökség körébe tartozó várak a 2014–2020 közötti uniós ciklusban újulnának meg.

Az akkor kiírás szerint az I. ütemnek 2016-ban, a II. ütemnek 2017-ben, a III. ütemnek pedig 2017 végén, 2018-ban kellene indulnia.
 

IFrame

Lassú kezdés után...

Látható, hogy az első ütemben szereplő öt vár esetében már tavaly meg kellett volna kezdődniük a munkálatoknak, ahogyan a második ütem esetében pedig idén. Hogy a 32 vár sok vagy kevés, nem tisztünk eldönteni, ahogyan azt sem, hogy melyik, esetleg szívünknek kedvesebb vár miért maradt ki, vagy éppenséggel miért került fel az akkori listára. Mint látható, mind állapotuk, mind felhasználásuk terén óriási különbségeket fedezhetünk fel az egyes várak esetében.

Így például van köztük olyan, amely - divatos szóhasználattal élve - "élő várként" funkcionál, részben helyreállítva ad otthont konferenciáknak, kulturális eseményeknek, lovagi játékoknak vagy éppen kiállításoknak. Ilyen többet között Diósgyőr, Sümeg, Eger, Visegrád, Sárvár, vagy Füzér, aminek évek óta tartó felújítása lassan a végéhez közeledik, mintegy jelképezve a várprogram szükségességét: azt az óriási régészeti, levéltári, művészeti és nem utolsósorban építészeti feladatot, amit egy vár - adott korszakon belüli - közel-korhű helyreállítása és funkcióval megtöltése jelent, különösen pedig egy olyan régióban, amit kiemelten sújt az elvándorlás és a munkanélküliség. Korábbi cikkünkben annak mentünk utána, mit is jelent ez a munka és mit sikerült elérni.

De ugyanígy megtalálhatjuk a listán a másik végletet is, ahol a vár már valóban rom, így első körben nem a hasznosítás és programokkal való feltöltés a legfontosabb feladat, hanem az ásatás és az állagmegóvás, vagyis a megmentés. Így például Fehérkő, a tragikus állapotban lévő Nógrád, Döbrönte, a szinte már észrevehetetlen Csobánc, vagy épp a soproni várfal, aminek egy szakasza pont tavaly februárban roskadt össze. És akkor nem beszéltünk még sok száz, szinte csak a szakemberek és a hátizsákos turisták számára ismert romról, vagy rommaradványról.

Vitányvár a Vértesben. Fotó: Youtube.com

A Mandiner.hu által 2016 februárjában közzétett táblázat az akkor hatályban lévő Várprogramban szereplő várakat négy kategóriába sorolta:

1. kategória: állagmegóvás;
2. kategória: állagmegóvás, helyreállítás és egy építészeti egység rekonstrukciója
3. kategória: állagmegóvás, helyreállítás és részleges rekonstrukció
4. kategória: állagmegóvás, helyreállítás, rekonstrukció


Az elsőbe Szigetvár, Szerencs, Csókakő, Simontornya, Hollókő, Kereki (Fehérkő vára), Döbrönte (Szarvaskő vára), Szigliget; a másodikba Gyula, Mosonmagyaróvár, Várgesztes, Várpalota (Thury-vár), Csesznek, Somló (Doba), Nagyvázsony, Ónod, Regéc, Sárospatak; a harmadikba Sümeg, Füzér, Tata, Visegrád, Kisvárda, Kőszeg; a negyedikbe pedig Eger és Diósgyőr vára került be.

Végül 2015 augusztusában jelent meg a felhívás: a két programra összesen 33 milliárd forint különítettek el. A fejlesztési programban a várak és kastélyok minimum 50 millió forint, maximum 1,5 milliárd forint támogatásban részesülhetnek, de a világörökségi helyszíneken a támogatás elérheti a 3 milliárd forintot is. A pályázók turisztikai profil kialakítására, fejlesztésére, az élményszerű látogatás feltételeit biztosító interpretációs és látogatómenedzsmentet célzó fejlesztésekre, többfunkciós terem és kiállítótér kialakítására, valamint kulturális, művészeti rendezvények, fesztiválok lebonyolítására alkalmas infrastrukturális feltételek fejlesztésére pályázhattak.

Műtárgyprogram

Nemzeti Várprogramról szóló kormányhatározattal egy napon jelent meg a "a közgyűjteményekben őrzött, állami tulajdonú kulturális javak felújított kulturális örökségi helyszíneken történő elhelyezését szolgáló Műtárgyprogramról" szóló döntés is. 

A kastély- és várprogram mellett, azzal párhuzamosan futó tervezet célja, hogy a hazánk kulturális örökségének hiteles megőrzése, fenntartása és minél szélesebb körű bemutatása érdekében a nemzeti vagyon részét képező felújított kulturális örökségi helyszíneken  – különösen a kastélyokban és várakban – az eredeti környezetükben, a látogatók számára bemutatható módon kerüljenek elhelyezésre a közgyűjteményekben őrzött, a helyszínhez, az adott korszakhoz, történelmi családhoz vagy személyhez köthető, a helyszín turisztikai vonzerejét növelő, állami tulajdonban lévő vagy állami tulajdonba kerülő kulturális javak.

Ennek érdekében kiemelt cél volt, hogy - amennyiben az örökségvédelmi, állományvédelmi és vagyonbiztonsági követelmények teljesülnek - a  kulturális javak a  felújított, illetve helyreállított kulturális örökségi helyszíneken kerüljenek elhelyezésre. A Műtárgyprogram részletes intézkedés- és ütemtervének, valamint a Nemzeti Kastélyprogram két helyszínére kidolgozott mintaprojektnek 2015. október 31-ig kellett elkészülnie. Sajnos azóta a programról semmit nem tudni, de várhatóan a felpörgő műemlékfelújításokkal együtt ez is új lendületet vesz.

Műtárgyprogram

Nem elég a turistavonzó vár, ha nincs hol aludni

A két, egymással párhuzamosan futó program mellett vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a hazai váraink és kastélyaink nyomorúságos állagához hasonlóan a vidéki szálláshelyek sincsenek jobb állapotban. Ezért a 2015 végén kiadott kormányhatározat értelmében a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében megújuló műemlékek gazdaságos üzemeltetése érdekében a két program részét képező projektek tervezése során úgy határoztak: "be kell mutatni, hogy a hasznosítási programhoz illeszkedő szálláshelyek rendelkezésre állnak-e, és hol szükséges azok fejlesztését a projektekhez kapcsolódóan megvalósítani".

Ugyanebben a határozatban kismértékben módosították a várprogram három ütemét, így került a már tulajdonképpen elkészült Füzér az első ütembe, a másodikba pedig Kőszeg, a Kastélyprogram ütemét viszont - még - nem módosították.

Kőszeg vára. Fotó: Wikipedia

Egy évvel később viszont jelentősen átalakították a programot, aminek köze lehetett ahhoz is, hogy a műemlékvédelem területét is elérte a nagypolitika, a Fideszen belüli hatalmi harcok pedig kihatottak a tervezésre is. Éppen ezért érdemes egy kitérőt tennünk a politikába.

A vár- és kastélyprogramért korábban felelős Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke, Sághi Attila 2015 nyár elején távozott a központ éléről, őt Sárváry István váltotta (Sághi elődje Cselovszki Zoltán volt, akit pedig a pletykák szerint L. Simon rúgatott ki Lázárral). Sárváry a harmadik Orbán-kormány óta a miniszterelnökségnek dolgozott, kinevezését megelőzően többek között a Várkert Bazár projektjében is részt vett, mint a munkákat irányító kormánybiztosság munkatársa. Sárváry feladatai között volt a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram elindítása, ami mint láthattuk korábban, 2015 júliusában el is indult. Ő azonban egy év múlva, 2016. augusztus 15-el szintén távozott a központ éléről, akkori lapinformációk szerint egyszerűen azért, mert L. Simon László emberének számított. Helyére január 1-jéig Varga István került.

A hazai örökségvédelmet átfogó központ kálváriája ezzel nem ért véget, ugyanis a kormány 2017. január 1-jével - szép csendben - megszüntette, tevékenységét pedig szétosztotta.

Így került a kastély- és várprogram élére dr. Virág Zsolt jogász-művészettörténész.

dr. Virág Zsolt

  • 2006-10 között a Magyar Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága Kastélyok, Várak, Falusi Turizmus Albizottságának szakértője kastély-ingatlanfejlesztés, kastélytörténet, kastélyturizmus témakörökben.
  • 2005- Várak, kastélyok, templomok szaklap szerkesztőbizottsági tagja
  • 2004-05 Kárpát-medencei Kastélykrónika szaklap szerkesztőbizottsági tagja
  • 2003- Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesületének alelnöke
  • 2003-06 a Magyar Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Kastélyok, Kúriák, Várak Albizottságának szakértője kastély-ingatlanfejlesztés,  kastélytörténet, kastélyturizmus témakörökben - Albizottsági elnök: Kovács Ferenc országgyűlési képviselő
  • 2003- Magyar Kastélyprogram Kht. (2008-tól Nonprofit Kft.) ügyvezető igazgatója

Mint fentebb írtuk, a változások mellett - vagy éppen ezért - végül tavaly év végén jelent meg a Magyar Közlönyben a teljes program felülvizsgálata: mindkettőt jelentősen átszabták, 11 kastély és vár pedig kiemelt helyszínné vált. A teljes programra 40 milliárd forintot különítettek el.

Míg korábban 35 kastély, valamint 34 vár szerepelt a tervekben, a módosítással előbbiből mindössze húsz, utóbbiból 19 maradt, ráadásul sok olyan műemlék is bekerült, amely a korábbi tervezetek között nem szerepelt. Az sem teljesen mindegy, hogy pontosan mi került be: látni fogjuk a listából, hogy igencsak meglepő helyszíneknek sikerült a program részeivé válni.

A Nemzeti Várprogram

Mint látható, kikerült a várprogramból a szerencsi Rákóczi várkastély, a regéci, a siroki vár, Drégelypalánk, a hollókői, a nógrádi vár, a kereki Fehérkő vára, a döbröntei Szarvaskő, Csobánc, vagy épp Szigliget. 

Személyes kedvenc a döbröntei Szarvaskő vára. Fotó: Bazsó Bálint
A felülvizsgálat után kiemelt helyszín lett az esztergomi vár, a visegrádi fellegvár, Salamon-torony és királyi palota együttese, a gyulai vár és az úgynevezett Szigeterőd, az egri vár, a soproni várfal, illetve az ahhoz kapcsolódó múzeumnegyed, valamint a diósgyőri vár.

További helyszín maradt a cseszneki, a csókakői, a dobai Somló-vár, a füzéri, a kisvárdai, a mosonmagyaróvári Óvári vár, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, az ónodi, a sárospataki Rákóczi-vár, a sümegi vár, a szigetvári vár, a szögligeti Szádvár, valamint a várgesztesi vár.
 
 
Amellett, hogy mindegyik várra érdemes költeni, hiszen az épített örökségünk megóvása mellett az élő várak jelentős gazdasági hasznot is hoznak, pont azok a várak estek ki leginkább a programból, amelyek állapotukat tekintve már-már az utolsó utáni pillanatban vannak. Így például a már szinte csak nyomokban látható, 90 százalékban feltáratlan Csobánc, a rendkívül romos Somogy megyei - szintén feltáratlan Fehérkő vára, a tragikus állapotban lévő, korábban helyreállított részein is omladékos, romos nógrádi vár, a "félkész" regéci vár vagy épp az ország egyik leghangulatosabb romja: Szarvaskő vára.
 
A megreformált várprogramban különösen Szádvár, a Somló-vár, az ónodi vár további felújítása, állagmegóvása fontos, vagy éppen a rendkívül leromlott állapotú várgesztesi váré.

Gyula - Az egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavárunk

A gyulai várat Maróti János macsói bán építtette az 1440-es években, akinek családja 1476-ig birtokolta az erősséget. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta, majd Brandenburgi György birtokába került. Az épület, a lakófunkció háttérbe szorulásával, az 1510-es években kapott hadászati jelleget: Brandenburgi György építtette föl a vár nyugati rondelláját, de a tetőtéri ágyúlőrés töréseinek kialakítása is az ő nevéhez fűződik. Az építmény közelében palánkerődítések is helyet kaptak, ez volt az úgynevezett Szigeterőd.
 
A gyulai vár. Fotó: Wikipédia
 
A vár a történelmi viharok egyik meghatározó színhelye volt: a Dózsa-féle parasztfelkelés, a végvári harcok, majd a 150 éves török uralom mind rajta hagyták nyomaikat. A hadászati újítások megjelenésével többször át is alakították, majd 1700-ra teljesen elveszítette katonai jelentőségét. Rövid szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-49-es szabadságharc leverését követő napokban, amikor kis ideig itt őrizték, illetve fegyverezték le azokat a honvédtiszteket, akik Világosnál adták meg magukat - köztük az aradi vértanúk egy részét is.
 
1905-ben, a kastély cselédszárnyának megépülésével a személyzet végleg elhagyta a várat, ami így lakatlanná vált. Almássy Dénes gróf kijavíttatta a várfal sérüléseit, így az épület a kastélykert romantikus éke lett, de tényleges funkciót már nem látott el.
 
1918-ban a Károlyi-féle őszirózsás forradalom idején a városi tanács tárgyalta ugyan a vár elbontását, hogy tégláiból lakóházakat építsenek, de szerencsére ebből nem lett semmi. A második világháború alatt a vár tornyában magas megfigyelő működött.
 
A vár régészeti feltárása 1956-ban kezdődött és 1961-ig tartott. Falai között ma a Gyulai Várszínház és a vármúzeum működik.
 
A trianoni békeszerződéssel gazdasági hátországától teljesen elvágott, az '50-es években megyeszékhelyi rangjától is megfosztott, és azóta javarészt fürdőturizmusból élő város hatalmas lehetőséget kapott a várturisztikai koncepcióban bekövetkezett változásokkal.
 
A gyulai vár 2005 óta megújult belső térrel és külsővel, várkápolnával és 24 kiállítóteremmel várja a turistákat. 2012 óta a vár a nemzeti emlékhelyek sorát gazdagítja, 2015-ben pedig az épület "vízi vár" jellegét visszaállító, nyolc milliárdosra becsült Szigeterőd-gigaprojekt indított be körülötte pezsgést.
 
 
Eredeti állapotában az erősség sokkal kiterjedtebb volt: a körülötte elhelyezkedő palánksánc-rendszer és a Körös-mederből kialakított, harminc méter széles várárok a mainál lényegesen impozánsabb és egységesebb külsőt kölcsönzött a területnek. A várprogram keretében "most ennek a történelmi hűséggel való visszaállítása, valamint a történelmi és gyógyhelyi környezetben létrejövő kulturális attrakciók együttesével, a megfelelően képzett humánerő menedzselésével és szervezőerő létrehozásával, egyedülálló, világörökségi szintű attrakció megvalósítása" a cél.
 
A rekonstrukciós munkák első ütemeként már több mint két éve tartanak a régészeti feltárások, zajlik a vízügyi tervezés előkészítése. A kutatások révén ismertté vált a palánkfal kiterjedése, szerkezete, felépítése, illetve arra is fény derült, hogy pontosan hol helyezkedtek el és milyenek voltak a bástyák.
 
"Magyarországon számos palánkvár ismert, de egyetlen erődítmény kutatásával sem értek el hasonló szintre"
 
- nyilatkozta 2016 decemberében Liska András régész, aki azt is hozzátette, hogy rendkívül értékes török kori leletanyag került elő az ásatások során.
 
Az önkormányzat ugyan jelentős forrásokat biztosít a feltárásokra, melyek költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti, azért a tervek kapcsán mégis akad egy kis bökkenő.
 
A Szigeterőd-projekttel párhuzamosan egy új uszoda tervpályázati kiírása is zajlik, ami miatt egy nem is olyan régi beruházás eredményéhez kell ismét hozzányúlni.
 
A 2013-ban 1,2 milliárd forintos uniós támogatásból felújított Gyulai Várfürdő egyik 50 méteres medencéje ugyanis részben a Szigeterőd-program medrében fekszik, ezért a történelmi hitelesség miatt azt nem hagyhatják a helyén. Ez viszont többletköltséget és nem várt problémákat is eredményezhet.
 
Gyulai vár és szigeterőd 1722-ben. Fotó: Gyulai Hírlap.
 
A Várfürdőn elvégzendő módosítások kárpótlása lehet azonban a város 2015-2020-as desztinációfejlesztési tervében "Szigeterőd Vizipark/Látványfürdő- nemzetközi egészségturisztikai attrakció" néven szereplő tétel, ami a Várfürdő és a Szigeterőd területét kapcsolná össze, látványattrakció létrehozásával. A látványtervek alapján ez egy igen komoly, nagy léptékű fejlesztési feladatot jelent majd, melynek költségeit két milliárdra becsülik.
Eger - Emelkedőben lévő csillag

Az egri Várhegyen már a XIII. században állt egy kisebb erősség, melynek igazi fejlődése az ország tatárjárás utáni újjáépítésével kezdődött, amikor az egri püspök parancsára magas kőfalakat kapott. A könnyen faragható, de gyenge fagyálló képességű riolittufa azonban gyakran leomlott, ami miatt a vár rendszeres karbantartást igényelt. A tüzérség megjelenésével a klasszikus lovagvár jellegű (magas, vékony falakkal épített) egri erődítés több szempontból is kritikusan elavult, s falai fölött az Almagyar dombról is át lehetett lőni.
 

Fotó: Wikipédia
 

A hódító Oszmán Birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító várat a XVI. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak, aki legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy az erődítményt felkészítse a török támadásra, amely 1552 szeptemberében be is következett. A falak többsége az ostrom során súlyosan károsodott, újjáépítésük és modernizációjuk évtizedekig tartott.

Az erősség végül 1596-ban került török kézre, akik a hódoltság idején tovább bővítették. A várat a Habsburgok 1687-ben vették vissza, 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső védműveket, így a Rákóczi-szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.

Ezt követően a régi dicsőség színhelyének köveit szekérszámra hordták el a városi építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött meg és egészen 1870-ig tartott. Az erőd tudatos lebontása a 18-19. század fordulóján óriási károkat okozott a vár középkori és kora újkori emlékeiben.

A Horthy-rendszer megszilárdulásának időszakában - 1919. augusztus elejétől 1921 végéig - 300 kommunistát tartottak fogva a Várlaktanya helyiségeiben, majd a komplexum 1939 szeptemberétől az Egerbe menekült lengyel tisztek egy csoportjának adott otthont. A Vörös Hadsereg betörése után, 1945 januárjától itt állították fel az ország első internálótáborát, majd a vár egy ideig a szovjet csapatok állomáshelyéül szolgált. 

Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, ami ezért megroggyant és életveszélyessé vált. Az 1970-es évek végén vasbeton szerkezettel megerősítették, a veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelték.

Az egri vár elméleti rekonstrukciója a Pazirik kft-től

A vár rekonstrukciója 2009-ben kezdődött, a régészeti feltárások pedig 2013-ban indultak újra.

A 2014 végén zárult első ütemben készült el a látogatók elől évtizedek óta elzárt Török-kert rekonstrukciója, felépült a fegyvertár, befejeződött a közművek cseréje, és elkészült a Szép-bástya rekonstrukciója is (ezt végül csak 2016-ban nyitották meg a nagyközönség előtt), a várat ekkor nyilvánították nemzeti emlékhellyé.

Ekkor adták át a 170-180 millió forintos beruházás keretében elkészült Külső Vársétányt is, ami a panorámaélményen túl, elvileg az épület megközelíthetőségét hivatott javítani, ám a 384 méteres szakaszt nem akadálymentesítették, így mozgáskorlátozottaknak továbbra is problémát okoz a feljutás.

A 2016. május 8-án lezárult második ütemben az aknafolyosó meghosszabbításával a Dobó utca 12. szám alatti épületből újabb közlekedési kapcsolat létesült a várba. Az aknafolyosó egy része korábban is látogatható volt, ám annak déli vége még a vár 1596-os ostroma során beomlott, így ez a rész 420 év után lesz ismét járható. A Kazamatában interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállítások valósultak meg.

A munkálatok során több falszakaszt is megerősítettek, helyreállítottak és új közlekedő felületeket alakítottak ki. Ennek keretében újult meg a Setét-kapu is.

A következő fejlesztési ütem keretében - 5,5 milliárdosra becsült összegből - többek között a következő célkitűzések szerepelnek a város 2014-2020-as integrált településfejlesztési stratégiájában:

  • Déli kapu: A vár fő beléptetési pontjánál új pénztárépületet, vizesblokkot, kerékpár- és babakocsi-tárolót alakítanak ki.

  • Hippolyt-kapu: A kapubelsőben lépcsőt alakítanak ki, ami alternatív megközelítési útvonalként üzemelne a várudvar felé, de a Varkoch-kapu kiváltására vagy átbocsátó képességének kiegészítésére is alkalmas lehet.

  • Varkoch-kapubástya: A kapubástya teljes rekonstrukciója magában foglalja az eredeti helyén visszaállításra kerülő, működőképes, korabeli szerkezetű felvonóhidat, farkasveremmel, ahol az emeletes kapu felvonószerkezete is látható lesz, illetve a legfelső szinten kilátót létesítenek.

  • Déli várfal: A várfal védműveinek rekonstrukcióján (gyilokjáró, falszövet, mellvéd) túl, a vár történelmi örökségének nemzetközi kontextusba helyezését erősítő bemutatóhely kialakítását tervezik.

  • Zászlódomb: Belsejében 3D panoráma vetítőterem kerül kialakításra 50-60 fő részére, az 1552. évi ostromot, a török túlerő elleni heroikus küzdelmet hitelesen bemutató látványos animációs és élőszereplős filmmel.

  • Ispotály-pince: Az animációra is lehetőséget nyújtó állandó kiállítás keretén belül kerül bemutatásra az eredetileg is ezzel a funkcióval rendelkező helyszín.

  • Cipóosztó ház: Középkori látványkonyha és vendéglátóhely valósul meg a váron belüli történelmileg hiteles helyszínen. Szerepe elsődlegesen a korabeli hangulat erősítése, kizárólag korhű, kézműves termékek bemutatása és értékesítése lenne.

  • Képtár épület: A jelenlegi kiállítási tér funkciója megváltozna és a továbbiakban egy minimum 150 fős rendezvényközpontot alakítanának ki benne, ami konferenciák megtartására is alkalmas lenne.

Diósgyőr - "A királynék jegyruhája"

A Diósgyőri kővár elődjéül szolgáló földvár már a XIII. században a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombon állt, ám 1241. körül a tatárjárás során elpusztult. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Az ő fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.

Nagy Lajos 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó saroktoronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt. Királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta (koronázását is itt ünnepelte). 1381-ben itt írták alá a torinói békét.

Diósgyőri vár

Lajos halála után, 1526-ig hat királyné jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát "a királynék jegyruhájaként".

A mohácsi csatavesztés után a vár zálogos birtokosok kezére került, és hamarosan megkezdődött a 300 éven át tartó pusztulása: a XIX. századra már csak romok maradtak belőle.

1934–36-ban már folyt tudományos igényű feltárás a várban, ám a második világháború után csak 1962-ben kezdődhettek újra munkálatok. A tíz éves kutatás eredményeként, az akkori emlékezetpolitika jegyében, a várat rom állapotban konzerválták.

2013-ban a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése projekt vállalkozott arra, hogy az erősség teljes épületrészeit  rekonstruálják. A 2,7 milliárd forintos beruházás emellett magában foglalta a Lovagi Tornák Tere és a hozzá kapcsolódó Vásártér kialakítását is.

2014. augusztus 30-án került sor az első ütemben - egy torony kivételével - szinte teljesen felújított vár átadására. A három újjászületett palotaszárnyban újraalkották a nevezetes lovagtermet, a várkápolnát és a királynék lakótermét is. 2015-ben pedig elkészült a 2014-ben bezárt, és azóta nem üzemelő Várfürdő területét részben elfoglaló Lovagi Tornák Tere, valamint a Vásártér.

Azonban Miskolc 2014-2020-as desztinációfejlesztési stratégiája még a 2013-as terveknél is merészebb elgondolásokat álmodott meg a várprogram keretében finanszírozandó második ütemre:

Rendbe tennék az úgy nevezett külső várat, tehát a főépületet körülvevő védműveket. Az eddigi műemlékvédelmi érvek - "maradjon meg a romszerűség, mert úgy hiteles" - figyelmen kívül hagyásával a negyedik tornyot is teljesen rekonstruálnák, és visszaállítanák a régi tetőszerkezetet. Ezen felül helyreállítanák és feltöltenék a vizesárkot.

Turisztikai célokat szolgáló közlekedési fejlesztések keretében létrehoznák a Diósgyőr-Lillafüred kerékpárutat, és az "élő vár" koncepció keretében nemzetközi szintű turisztikai marketinget folytatnának és folyamatos vonzerőt jelentő programokat szerveznének.

A diósgyőri vár elméleti rekonstrukciója. Fotó: Pazirik kft.

A fejlesztések kapcsán azonban itt sem hiányoznak az olyan "apró" szépséghibák, mint például az a plusz 400 millió forint, amit az önkormányzat a Modern Városok Program keretében, közbeszerzésként költene útfelújítási munkálatokra. A céllal önmagában nincs baj, de a programban nem szerepel az ilyen természetű munkálatok finanszírozása.

De a Műemléki Tanácsadó Testület sem volt túl kegyes az olyan tervekkel szemben, melyek szálloda létesítését körvonalazták az épületben. A miskolci önkormányzat által 2016 októberében kiírt közbeszerzés kapcsán a vár egyik szintjére tervezett szálló megvalósítását mind a vár műemléki homlokzata, mind a majdani üzemeltetés szempontjából problémásnak ítélte a testület.

Ugyan a Nemzeti Várprogram részét képező projektek tervezése során valóban be kell mutatni, hogy rendelkezésre állnak-e a hasznosítási programhoz illeszkedő szálláshelyek, és ahol szükséges, azok fejlesztését a projektekhez kapcsolódva tényleg meg kell valósítani, de ez korántsem azt jelenti, hogy a sok esetben nemzeti emlékhely státusszal rendelkező műemlékekben kellene kialakítani ezeket.

Amellett, hogy a hiteles történelmi környezetben a szállodák nem tudnák kellő színvonalon kiszolgálni a vendégeket, az ilyen formában történő vendéglátás a felújított várakban idővel komoly károkat okozhat, az amortizáció mértéke pedig feleslegessé tenné a felújításba fektetett erőfeszítéseket.

Szerencsére az ügyben jobb belátásra tért az önkormányzat, és a vár közelében más helyet keresnek a szállodának.

Diósgyőri vár
Diósgyőri vár
6

 

<div>Így festene&nbsp;Rostás László, Miskolc város főépítésze által megálmodott kész vár teljes pompájában. A látványterveket még tavaly márciusban mutatták be a várban rendezett konferencián, melyről portálunk is részletesen beszámolt.</div>

<div>&nbsp;</div>

<div>Az önkormányzat az ellenzéki kételyek ellenére - miszerint a tervezett nagyberuházások csak uniós pénzből, hitelből vagy éppen kormányzati támogatásból valósulhatnak meg - tavaly novemberben még <a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?hl=hu&amp;q=http://www.boon.hu/miskolci-koltsegvetes-egyensuly-vagy-hiany/3223443&amp;source=gmail&amp;ust=1493537648971000&amp;usg=AFQjCNEbeZkVpwlGOXMxLOI0pzp-dMc9RA" href="http://www.boon.hu/miskolci-koltsegvetes-egyensuly-vagy-hiany/3223443" target="_blank">ragaszkodott</a> álláspontjához, hogy a városnak 35 milliárd forint áll rendelkezésre, ami elegendő lesz többek között a vár fejlesztésének folytatására is.</div>

 

Sopron - A folyamatos állagmegóvás példája
 
A római Scarbantia alapfalaira épült középkori városfal maradványai Sopron valóságos ékkövei. Lehetnének. Saját és környezetük jelen állapota azonban inkább elkeserítő, így kiemelt helyszínné nyilvánításuk teljes mértékben érthető.
 
Sopron
 
Attila hun fejedelem 450-es hadjárata során elpusztult római város romjaira épített ispánsági központ már a XI. században stratégiai jelentőségre tett szert, mint a nyugati határt védő végvár. A kora Árpád-kori sáncvárat később erős kővárrá építették ki, ezzel párhuzamosan a városfal szintén jelentős védelmet nyújtott a polgárságnak. Utóbbi fokozatosan egy háromszoros rendszerré formálódott.
 
A több ostromot is megélt várost a török soha nem foglalta el, Bocskai István is sikertelenül ostromolta, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt viszont megnyitották a kapukat. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok sem tudták bevenni. 
 
A XVIII. században a katonai jelentőségét vesztő városfalakat fokozatosan elbontották, jelentős részük azonban megmaradt, főként ott, ahol a falak maguk is a házak részét képezték.
 
A '60-as években megkezdődött a falak állagmegóvása, több helyen is láthatóvá, bejárhatóvá vált a városfal. Ezt a folyamatot egyébként a második világháború bombázásai is "segítették", lévén a pusztítás a belvárost sem kímélte, így több szakaszon a romos házak lebontásával "kiszabadult" a várfal.
 
Bár az utóbbi években is folytak helyreállítások, így például a várfalsétány kialakítása 2012-ben, jól jelzi a szerkezet állapotát, hogy 2016 februárjában a fal egy része leomlott, szépen példázva ezzel, miért fontos a hazai romok folyamatos állagmegóvása.
 
Természetesen a soproni várfallal kapcsolatos tervekről is szerettünk volna többet megtudni, így például azt, hogy a város több pontján is fellelhető, többnyire romos külső városfalakat is bevonják-e a programba, ám ezekre a kérdéseinkre sem kaptunk választ.
Esztergom - félkész helyreállítás és kiemelt helyszín
Hazánk történelmében kiemelkedő jelentőségű egykori királyi székhely szintén kiemelt helyszíne a várprogramnak.
 
Esztergom

A Géza fejedelem által megkezdett építkezést I. (Szent) István folytatta, így vált a vár a XI. század első felére a fiatal királyság központjává, az érsekség megalapításával pedig egyházi központtá. A vár és palota kiépítését III. Béla folytatta, nem sokkal később a tatárok sikertelenül ostromolták. A királyi székhely Budára költözésével az Esztergomi vár teljes egészében érseki központtá vált. Virágzása Vitéz János érsekségére esett, Janus Pannonius nagybátyja jelentősen bővítette a várat.
 
1543-ban a török elfoglalta az erősséget, a középkori Magyarország emlékei, a királyi és érseki palota, valamint a Szent Adalbert székesegyház pedig fokozatos romlásnak indultak. A törökök dzsámivá alakították a a székesegyházat, de az a sorozatos ostromok során egyre nagyobb károkat szenvedett, végül a XVIII. század második felében a maradék romokat is elbontották. Egyetlen megmaradt eleme az egyik oldalkápolnája: a Bakócz-kápolna.
 
Esztergom szerencsétlenségére a Budát védő török végvárrendszer egyik legfontosabb elemévé vált, birtoklása ezért mind a két félnek fontos volt. Olyannyira, hogy a legtöbbet ostromlott erősséggé vált: így például a 15 éves háborúban 1594-ben (mint ismert, Balassi Bálint a falai alatt esett el) és 1595-ben (ekkor tíz évre el is foglalták a keresztény seregek) is földúlták. 1605-ben a török visszafoglalta, valószínűleg ekkor töltötték föl a királyi palota helyiségeit földdel. Végül 1683-ban Sobieski János lengyel király foglalta el, a Rákóczi szabadságharcban pedig rövid ideig a kurucok vonták uralmuk alá. 
 
Ezt követően, több más várunkhoz hasonlóan, védműveit elbontották, és megkezdődött a romeltakarítás. 1761-ben Mária Terézia visszaadta az érsekségnek, a még álló középkori épületmaradványokat is ekkor bontották el.
 

Az első feltárások 1934-38 között zajlottak, majd a '60-as években indultak újra, és kisebb megszakításokkal 30 éven át folytatódtak. A várban folyó ásatásokról bővebben itt olvashat.
 
A régészeti munkák lezárultával, illetve azzal párhuzamosan megkezdődhet a részleges helyreállítás, valamint a restaurálás.
 
2015 óta látogatható a várkápolna és részlegesen a Studiolo, azaz Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája, és a Beatrix-terem.
 
A királyi palota freskóinak kutatását és helyreállítását Wierdl Zsuzsanna festő restaurátor-művész végezte, 2000 óta. A munka elhúzódása érthető: a Studiolóban található Magyarország egyetlen viszonylag épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények, melynek keletkezési ideje az 1400-as évek végére tehető. A freskó megmenekülése furcsa módon pont az 1595-ös ostromnak köszönhető. Ekkor ugyanis a dolgozószoba fölött álló Fehér torony összedőlt, darabjai pedig az alsóbb szintekre omlottak. A további feltöltések miatt a freskó feledésbe merült, létezésére az 1930-as években indított régészeti feltárások során derült fény.
 
Tervek születtek a Studiolo komplex építészeti terének – vagyis immár a boltozatának is – teljes helyreállítására. Ennek megfelelően a falképek restaurálását csak ezt követően lehet majd végleg befejezni. 
 
A várudvar. Fotó: Varmegom.hu
 
A várkápolna felújítása 2013 végére elkészült, így azt újra látogathatja a nagyközönség. Wierdl Zsuzsanna vezetésével falainak festészeti díszítését is feltárták, láthatóvá tették. A restaurátor egyfelől megtalálta a kápolna legelső, eredeti kifestésének nyomait, másfelől pedig számos eredeti freskórészletet helyezett vissza sikerrel a falfelületre. Munkája nyomán immár néhol fölsejlik a kápolna egykori nagy falfestményeinek ikonográfiai programja.
 
Jelentős viták kísérték viszont a vár eddigi helyreállítását: így a 2008-ra részlegesen helyreállított Fehér-torony csonka formája és hiányzó két emelete, vagy épp a középkori lovagterem helyett a későbbi ráépült barokk kaszárnya rendbetétele is a viták kereszttüzébe került. Mindenesetre az előbb említett munkákra a Széchenyi 2020-as turisztikai pályázat keretében ötszázmillió forintot költhetett az esztergomi vármúzeum, amit még a kormány további 50 millió forinttal toldott meg.
Visegrád - Ékkő, vagy romtár?
Míg a várprogram korábbi változatában a visegrádi palotaegyüttes, az alsóvár és a fellegvár a második ütemben kapott helyett, az átalakított programban kiemelt helyszínné vált.
 
A visegrádi palota és vár. Fotó: Wikipedia
 
Hazánk egyik legfontosabb műemlékegyüttesének szempontjából a hír örvendetes, különösen azért, mert a program komplex módon kezeli az épületeket: a fellegvár, a királyi palota és a Salamon-torony (vagy alsóvár), sőt, az eddigi felújításokból, helyreállításokból lényegében kimaradt völgyzáró falak is bekerültek a programba.
 
A műemlékegyüttes a 3. számú fejlesztési kategóriába került korábban, vagyis az állagmegóvás mellett helyreállítást és részleges rekonstrukciót is előirányoztak vele kapcsolatban. Az akkori tervek szerint a munkálatok 2017-ben indultak volna, összesen 3 milliárd 125 millió forintból. Ennek jelentős része (2,5 milliárd forint) azonban uniós forrásból származott volna, ami azért is kérdéses, mert a közép-magyarországi régió fejlettségi foka miatt Visegrád nem is pályázhatna ilyen jellegű támogatásra. Marad tehát a hazai forrás, ami így viszont bizonytalanná teszi a projekt megvalósulását.
 

Pedig költeni kell rá, nem is keveset, hiszen az évtizedek óta tartó, majd az első Orbán-kormány idején lendületbe kerülő, később leálló rekonstrukciók miatt a királyi palota lényegében félkész, a fellegvár egyes részei még mindig romosak, pusztulnak, a Salamon-toronyról és az omladozó völgyzáró falakról nem is beszélve.
 
"A tervezett rekonstrukció összességében az építő korszakok vállalható szellemiségét tükrözné, miszerint a történeti korok építő potenciája korábban is a meglévő és értékesnek tekintett elemek felhasználásával alakította, formálta örökségét az adott kor és saját funkciós igényei szerint."
 
- olvasható az archeologia.hu-n, ahol a visegrádi vár részletes rekonstrukciós tervei is helyet kaptak. Az ide felkerült tanulmányból most idézünk is.
 
A tervezéshez a Mátyás Király Múzeum 2014 januárjában összeállított javaslatai adták az alapot. Eszerint összhangot kívánnak teremteni a legsürgetőbb állagvédelmi (műszaki) beavatkozások és a turisztikai vonzerőt is jelentő tartalmi fejlesztések, hiteles tér- és tömegrekonstrukciós lehetőségek között. 
 
A javasolt fejlesztésekkel kialakított új terek és épülettömegek, azok külső megjelenésének karaktere szándékaik szerint lényegesen nem változtatnák meg a fellegvár jelenlegi összképét: az új elemek a jelenleg is sok helyen két szint magasan álló falak takarásában épülnének. Új és karakteres (pl. cseréppel fedett) magas tetők pedig nem keltenék hamis, az egykori szinteknél alacsonyabb épületmagasságok képzetét. 
 
A tervezet szerint, bár a vár kiépítésének elméleti rekonstrukciója sok részletében kidolgozásra került, jelen projektben a vár összképe azt a víziót mutatná a fejlesztést követően is, ami a XVI-XVII. századi metszetekről leginkább ismert és jellemző: a csonka öregtorony körüli változatos, jellemzően tető nélküli épülettorzók több hiteles, a fantáziát megmozgató építészeti részlettel gazdagítva.
 
Visegrádi vár
Visegrádi vár
5
Tervezik a keleti szárny emeleti szintjén található gótikus hálóboltozatos tér rekonstrukcióját, a terem északi falán még ma is meglévő lenyomat és a bordatöredékek alapján. E tér a Mátyás-kori átépítés rekonstrukciójával lenne a fellegvár egyik legreprezentatívabb terme a tervek szerint: különleges alkalmi rendezvények mellett  nívós időszaki kiállítások számára tartanák fent. Ezt a nagytermet mintegy kiegészítve, és azzal összekötve a déli kaputorony emeleti szintjét is helyreállítanák. Ennek boltozatát a megtalált leletanyag alapján szintén rekonstruálták, így helyreállítása szintén a Mátyás korabeli állapotok szerint történne.
 
A tervek szerint a helyreállítási program egyik legfontosabb és legnagyobb vonzerőt jelentő eleme lenne a Szent Korona és a koronázási ékszerek másolatainak bemutatása egykori őrzésük helyén, az öregtorony részleges helyreállításával: a torony alsó terének boltozata hitelesen rekonstruálható. Ez egy ablaktalan, robusztus és szűk tér lenne, a földalatti "trezor" rideg, fémes csillogású enteriőrjével. 
 
A torony eredeti magasságát nem állítanák vissza, csak magasba szökő falait húznák fel. A faltestben kialakított lépcsővel az üres és csonkán záródó tornyot kilátóként hasznosítanák. Mint írják a tanulmányban: a négy szintnek megfelelő magasságával e torony visszanyerné a fellegvár XVI-XVII. századi ábrázolásairól ismert tömegarányait, még csonkán is kiemelkedő, központi szerepét.
 
A fellegvár északi szárnya jelenleg a vár legelhanyagoltabb, erősen pusztuló része, állagmegóvására számos terv is született már korábban. A legfrissebb - általunk ismert - terv szerint helyreállítanák az északkeleti palota alsó szintjét, benne állandó kiállítással, ahogyan az északnyugati palotarész alsó szintjét is. A tervek szerint itt kávézó, WC-blokk létesülne, ezzel a fellegvár szolgáltatási színvonalát jelentősen javítanák.
 
A nyugati oldalon az egykori pinceszint fölött kialakított "kilátóteraszt" - a turisták által leginkább kedvelt rész - szintén helyreállítanák, még hozzá az Anjou-kori állapotnak megfelelően. 
 
A tervek szerint a déli kaputorony csúcsos, cserépfedésű sisakját egy szinttel megemelve megtartanák a korábbi terv egyik fontos, és a fellegvár egésze szempontjából meghatározó (megszokott) elemét, az öregtorony előbb említett körítőfalainak magasításával pedig a tervezett kilátó adna új vertikális hangsúlyt az összképben. 
 
A déli kaputorony is megőrzi formáját. Fotó: Wikipedia.
 
A tervezet szerint az így kialakított épülettömegek tagoltsága nem köthető szigorúan egy építési korhoz sem, ez a fennmaradt és a kutatók mai ismereteiből képzett konglomerátum lenne, ami csak a véletlen folytán idézi a vár egy korai, az Anjou-kori kiépítés tagoltságát. 
 
Mint írják: a tervezett rekonstrukció összességében az építő korszakok vállalható szellemiségét tükrözné, miszerint a történeti korok építő potenciája korábban is a meglévő és értékesnek tekintett elemek felhasználásával alakította, formálta örökségét az adott kor és saját funkciós igényei szerint.
 
Egyensúlyt és helyes arány kívánnak tartani a hagyományos és korszerű anyaghasználat és építészeti részletképzés között, sőt, nem vetnék el az eddig készült kiegészítések és rekonstrukciók szellemét, mely jól "olvasható" különbséget tesz az eredeti és a kiegészítés között. 
 
Az eddigi, évtizedek óta tartó állagmegóvások, ásatások, felújítások során jóval kevesebb figyelmet kapott a völgyzáró fal (főleg a keleti, a déliből szinte semmi sem maradt) és az őrtornyok. A Salamon-tornyot, vagyis az alsóvárat a fellegvárral összekötő fal a visegrádi műemlékegyüttes ékköve lehetne, különösen azért, mert a fal teljes tömege, hossza, a tornyok jelentősége azonos a fellegváréval. 
 
A tanulmányban emlékeztetnek: nagy részük őrzi az eredeti részleteket, és szerencsés, hogy a Nemzeti Várprogram komplex szemléletű megközelítése kiterjed az alsóvár, azaz a pártázatos falak és tornyok állagvédelmére is, megteremtve az ebben rejlő, még kiaknázatlan lehetőségeket. A várfal környezetében vezető út fejlesztése, az őrtornyok hasznosítása a program újabb látványos elemei lehetnének, de ezek kidolgozása még várat magára.
 
Jóval nagyobb kérdés viszont a várprogramban a királyi palota helye, helyzete. Az 1934 óta tartó, Schulek János által megkezdett ásatások, állagmegóvások, kisebb-nagyobb helyreállítások a millennium kapcsán kaptak nagyobb jelentőséget: a 2000-es évek elejére készült el az Északkeleti palota és a Herkules-kút rekonstrukciója, ahogyan a királyi fűszerkert, gyümölcsös- és pihenőkert is helyreállításra került. Ezzel azonban véget értek a nagyobb munkák, a folytatásról sem igazán tudni semmit.
 
Van tehát még munka bőven. Bár a vár kiemelt helyszínné vált, a részletes tervekről még semmit sem tudni, mivel a Miniszterelnökség egyáltalán nem reagált megkereséseinkre.

 

Nem kiemelt várak
A Nemzeti Várprogram nem kiemelt beruházásai közül egyikre sem mondhatjuk azt, hogy indokolatlanul kapna támogatást, ám mint korábban jeleztük, több olyan helyszín kikerült, amelyeknek hatalmas szüksége lenne a támogatásra.
Sárospatak - Visszanyeri régi fényét a Rákóczi-vár
A pozitív példák között is kiemelkedő a 2003-2004 között egy komoly felújításon már átesett sárospataki Rákóczi-vár, amelynek újabb üteme részleges helyreállítást és turisztikai fejlesztést foglal majd magába, így az Északkelet-magyarországi régió egyik legfontosabb fejlesztési beruházása lehet.
 
Sárospatak, Rákóczi-vár. Fotó: Wikipedia
 
A másfél milliárdos keretből megvalósuló munkálatok itt várhatóan 2017 második felében kezdődnek és 2020-ig tartanak majd.
 
A tavaly decemberben napvilágot látott tervek szerint az 1,3 milliárdos állami és 200 millió forintos önkormányzati forrásból elvégzik a teljes teljes régészeti feltárást és megvalósul a várfal teljes körüljárhatósága is.
 
Létrehozzák a "Rákóczi Látványraktárat", amely magában foglalja a látogatóközpontot is, de a Veres-bástya, a vízi kapu felújítása és a részben leomlott részek pótlása is elsődleges fontosságú – mondta dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa még tavaly decemberben, Sárospatakon.
Ónod - Minden forint jól jön
A török kori végvárat a háborúk után rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd az erődítményt fokozatosan lebontották. A Török család az erősség köveinek felhasználásával emelt a faluban kastélyt, de alapanyagául szolgált a római katolikus templom építéséhez is. A kőbányászatot csak a XIX. század közepén tiltották meg. Nagyban hozzájárult pusztulásához a Sajó is, melynek 1845-ös és 1855-ös árvizei a falakat alámosták, gyengítették.
 
Ónod vára. Fotó: Wikipedia
 
Feltárása viszonylag későn, 1985-ben kezdődött, majd kisebb-nagyobb szünetekkel folytatódott az utóbbi évtizedekben. Ennek során a délkeleti bástyát és a hozzá kapcsolódó falszakaszokat újjáépítették, a bástyában kiállítást rendeztek be.
 
A tervek szerint 2017 végén, 2018 elején, a régészeti feltárások befejezésével indulhat Sárospatak mellett a régió egy másik fontos projektje: az ónodi vár állagmegóvási, rekonstrukciós, illetve turisztikai fejlesztési munkálatai. 
 
Teljes rekonstrukciójára pedig óriási szükség lenne, lévén az eddigi állagmegóvásokból kimaradt falak állapota folyamatosan romlik.
 
Füzér - Élő vár a Zemplénben

A várprogram szükségességét Füzér váránál jobban semmi sem tudja bemutatni. A Hegyköz aprófalvai között, távol a fő turisztikai látnivalóktól áll Magyarország egyik legszebb fekvésű vára, szinte teljes helyreállítása több tényező szerencsés együttállása révén valósulhatott meg.

Fotó: Bazsó Bálint

Bár az 1676-ban lerontott és elhagyott vár felújítása nem a Nemzeti Várprogram részeként kezdődött, a programba később belevették Füzért is, így jó esély van arra, hogy teljes egészében befejezik azt. Az országos hírnevet szerző rekonstrukciót megkönnyítette, hogy a részletes régészeti leletanyag mellett rendelkezésre álltak a XVII. századi inventáriumok, vagyis leltárak, amelyek alapján pontosan ismert volt a régészek, művészettörténészek számára a palota kialakítása, berendezése, az egyes termek funkciója.

Az inventáriumok jóvoltából még azt is tudjuk, hogy hány ágyúgolyót, mennyi lőport tároltak a várban, mennyi élelem volt, miből mit tároltak, hogyan nézett ki a konyha, milyen volt a fűszerkert, de a részletes leírásnak hála rekonstruálni lehetett a palota termeinek fakazettás mennyezetét, vagy épp díszítő festését. Ez azért is jelentős, mert ezek a leltárak természetesen nem minden várunk esetén maradtak fent, vagy ha igen, akkor csak elvétve, hiányosan kerültek elő.

Az inventáriumok és az 1977 óta tartó alapos régészeti kutatás mellett a hasonló jellegű magyar és külföldi várakat, vagy a kor és a környék analógiáit hívták segítségül, így biztosítva a korhű és hiteles helyreállítást.

Fotó: Bazsó Bálint

Megújult a palotaszárny, a várkápolna (ahol a közhiedelemmel ellentétben nem őrizték a Szent Koronát, mivel arra alkalmatlan volt, a koronázási ékszereket valójában a palotában található kincstárban, a Tárházban helyezték el), az Alsó-bástya és részben az alsóvár.  Természetesen jócskán akad még tennivaló, így többek között a várudvaron található, nagy mennyiségű törmelékhalom ásatása, vagy épp a felsővár kapuját védő falszakasz helyreállítása.

Az eddig körülbelül 2,5 milliárd forintba kerülő rekonstrukció óta megtöbbszöröződött a turisták száma, akik a vár mellett a faluban és a környéken töltenek el pár napot, ott étkeznek, ott költenek. Nem kell hozzá túl nagy képzelőerő, mit jelent ez egy olyan elvándorlással, és munkanélküliséggel sújtott régiónak, mint a Zemplén és a Hegyköz...

Füzér, Zemplén ékköve
Füzér, Zemplén ékköve
9
Szádvár - Utolsó utáni pillanatban
Kétség sem férhet a szögligeti Szádvár programban betöltött helyéhez. A rendkívül nagy kiterjedésű, de a közvélemény előtt kevésbé ismert csodálatos rom a szlovák határ mellett található, ezért a múlt rendszerben a vár jelentősebb feltárására és állagmegóvására gondolni sem lehetett.
 
Szádvár. Fotó: Dusekarpat.cz
 
A szabálytalan alaprajzú, a hegytető platóját követő vár már az Árpád-kor végén jelentős szerepet játszik, ahogyan később, a XV. század közepén a Huszita-háborúk idején is. A török nem foglalta el, a Thököly-felkelés következtében a császáriak 1688-ban felgyújtották. 
 
A szinte elfeledett várat a 2007-ben alakult Szádvárért Baráti Kör szabadította ki az aljnövényzetből, a Herman Ottó Múzeum régészei pedig feltárásokat végeztek területén. 2008-ra a Lisztes-bástya, majd 2009-ben a külső vár déli falkoronájának állagvédelme, majd később a középső vár déli falának részleges és a Csonka-bástya teljes állagvédelme is megvalósult.
 
Az egyesület rendszeresen szervez Vármentő napokat, nyaranta pedig a Vármentő Hét keretében a régészeti feltárásokba kapcsolódnak be. Ezek a programok előzetes jelentkezés mellett bárki által látogathatóak.
 
Természetesen még nem tudni, hogy pontosan mi fér bele a helyreállításba. Szögliget polgármestere egy korábbi interjúban azt mondta:  szeretnének valamilyen látványelemet felépíteni, tornyot vagy kilátót, valamint a várhoz vezető utat rendbe tenni. Szükség lenne parkolóra és szolgáltatóegységekre is. Számításaik szerint mindehhez 500 millió forint kellene.
Kisvárda - Nyílt merénylet a várprogram ellen
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyedül a XIX. századra majdnem teljesen széthordott kisvárdai vár került be a programba. Itt eredetileg állagmegóvást és kismértékű újjáépítést irányoztak elő, ám végül kiderült: példátlan, a projekt szellemiségétől teljesen idegen kulturális merényletre készülnek az épület ellen.
 
Kisvárda. Fotó: Bazsó Bálint
 
Nem véletlen, hogy a kisvárdai tervekről szinte semmit sem lehet fellelni az interneten, nekünk is csupán az Észak-Magyarország, a Hajdú-bihari Napló, a Kelet-Magyarország és a Bihari Napló közös turisztikai mellékletében sikerült nyomára akadnunk némi információnak.
 
Az még teljesen rendben van, hogy a vár nyáron-kora ősszel kezdődő tényleges felújítására másfél milliárdot különítettek el uniós forrásból, a munkálatokat megelőző régészeti feltárás pedig májusban kezdődik meg. Ám, amit Bodrog László, fideszes önkormányzati képviselő (aki egyébként a Nemzeti Őrsereg volt kapitánya) elárult a testület terveiről, már kevésbé tűnik üdvösnek:
 
"Nem egykor volt épületrészeket álmodtunk vissza, hanem modern épülettömbökben gondolkodunk egy meglévő történelmi környezetben."
 
Ez gyakorlatilag nyílt beismerése annak, hogy a kisvárdai városvezetés homlokegyenest szembemegy a Nemzeti Várprogram célkitűzéseivel. Hiába építik ugyanis vissza két emelet magasan a hiányzó északi és keleti palotaszárnyakat, ha a nyugati helyére egy négyszer-ötször akkora alapterületű, "modern szerkezetű" monstrumot szánnak. De a fideszes politikus további meglepő információkkal is szolgált a kiadványban:
 
"A meglévő műemléket tehát nem bántjuk (milyen figyelmes tőlük... - a szerk.), csupán konzerváljuk (...), s ehhez olyan épülettoldalékokat illesztünk, hogy a meglévő épülettömeg hangulata is megmaradjon."
 
Elég csak például a budapesti Iparművészeti Múzeum hiányzó szárnyának pótlása kapcsán napvilágot látott, futurisztikus, az eredeti épülethez semmiben sem illeszkedő látványtervekre gondolni, hogy nyugtázzuk, mennyire nem szoktak ezek a szépen hangzó elképzelések működni a valóságban.
 
Őszintén reméljük, hogy végül Kisvárdán sem kell majd a történelmi várhoz hozzábiggyesztett, lehetetlen formájú-színű, üveg-acél borzadályban "gyönyörködnünk".
 
Egy ilyen, méretes blődséget ugyanis a várkert és a sáncrendszer tervezett helyreállítása sem ellensúlyozna, de a várszínház további működésére adott garanciák is soványnak tűnnek mellette.
Somló - Óriási adósságot törleszthetnek
A Veszprém megyei Doba melletti somlói várrom rekonstrukciójának szükségességéhez kétség sem férhet. 
 
Somló vára. Fotó: Wikipedia
 
A várban az Országos Műemléki Felügyelőség 1962 nyarán állagmegóvási munkákat végeztetett, ennek keretében megerősítették a szétvált falakat, a meglevő boltozatokat, a ledőlni készülő köveket. Ugyan 2012-ben és 2014-ben is zajlottak régészeti feltárások (elsősorban falkutatások), a további munkákról egyelőre semmilyen konkrét, nyilvánosan elérhető információt nem találtunk.
 
A vár részletes feltárására, állagmegóvásra és helyreállításra viszont óriási szükség van, ahogyan a turisztikai minőség javítására is, hiszen az impozáns romok között egyelőre semmilyen szolgáltatás nincsen, sőt, még a megközelítése is nehézkes.
Nagyvázsony - Konkrétumok nélkül
Kinizsi Pál révén hazánk egyik legismertebb romvára a Balaton-felvidék egyik kiemelt turisztikai látnivalója, így Vázsonykő vára ma is számos látogatót fogad. Jellegzetes, 25 méteres lakótornyáról könnyen felismerhető. Nagyvázsony a végvárrendszer része, többször gazdát is cserélt, katonai jelentőségét - ahogyan a belső végvárrendszer legtöbb vára - a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el.
 
Nagyvázsonyi vár. Fotó: Wikipédia
 
A később börtönként, majd pálinkafőzőként üzemelő épület állapota folyamatosan romlott, különösen azután, hogy a tulajdonos Zichyek felépítették új kastélyukat. A XVIII. század végén földrengés, majd 1857-ben tűzvész is rombolta. 1955-ben indult meg a régészeti feltárás és állagmegóvás, amit 2005-ben újabb munkálatok követtek.

Mivel az ikonikus lakótorony állapota folyamatosan romlott, ezért 2013-ben helyreállítások kezdődtek: jól mutatja, mennyi turista keresi föl, hogy a felújítás költségének felét a jegybevételekből tudták fedezni.
 
A Nemzeti Várprogram keretében eredetileg a második ütemben, idén induló rekonstrukció ugyan csúszik, de legalább benne maradhattak a programban. Egy korábbi, 2015-ös összesítésből az derült ki, hogy ennek keretében 1 milliárd 250 millió forintot kapnak, vagy inkább kaptak volna, azóta ugyanis nem tudni, hogy lesz-e elegendő forrás az eredetileg tervezet részleges rekonstrukcióra és a romok lefedésére.
Csesznek - Élő vár a Bakonyban
A Tatárjárás idején épült vár a török időkben vált jelentős végvárrá, katonai jelentőségét a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el. A várat birtokló Esterházy-család ezt követően barokk kastéllyá alakította át, ám a források szerint az 1780-as években elhagyták az épületegyüttest, innentől kezdve pedig csak a személyzet használta a várat. A XIX. század elején aztán földrengés és tűzvész okozta vesztét, innentől kezdve folyamatosan amortizálódó, de így is jelentős romvárról beszélhetünk. Az ásatások és a helyreállítás az 1970-es években indult meg, s a mai napig tart.
 
Csesznek. Fotó: Bazsó Bálint
 
A korábbi felújítás során főként az alsóvár újulhatott meg: az alsó várkapu-torony bal oldalát és a hozzá csatlakozó várfalakat részben helyreállítva magasították meg, kiépült a kapu is, így a várat zárhatóvá tették. A fogadóépület és vizesblokk elkészültével a turisztikai minőség is nagyot fejlődött.
 
Szintén az alsóvár felújítását jelentette, hogy a fogadóépület és az óratorony közötti támfalakat részben helyreállították és megmagasították. Emellett elkészült végre a vízelvezetés, valamint az alsóvár-felsővár közötti út is. 
 
Csesznek mára igazi élő vár, így a széles és alapos, egyben többnyelvű tájékoztató anyagok mellett a várban rendszeresek a programok is. Mivel a fogadóépülettel szemben elkészült a pihenőterasz is, így a szabadtéri várjátékokat a váron belül is megrendezhetik.
 
A vár teljes felújításához azonban mintegy 2,5 milliárd forint kellene, s bár Csesznek szerepel a programban, a legutolsó - igaz, 2015-ös - információk szerint csak mintegy 750 millió forintra számíthatnak. Pedig a pénzre nagy szükség lenne. Az egykori palota tető nélkül álló csupasz falai folyamatos állagmegóvást igényelnek, a déli torony hídja évek óta le van zárva, mert életveszélyes. A palotarész legalább részleges tető alá hozására mindenképpen óriási szükség lenne.
Sümeg - Befejezésre várva
A Balaton-felvidék legjobban helyreállított vára szintén a program része maradhatott. Itt az utóbbi években megkezdett helyreállításokat kell befejezni.
A sümegi vár. Forrás: Wikipédia
A Török-korban végvárrá és püspöki székhellyé alakult vár stratégiai helyzeténél fogva jelentős ostromokat volt kénytelen kiállni: az utolsóra 1709-ben került sor, amikor a császáriak puskalövés nélkül visszavették az erősséget a kurucoktól. Ezután nem sokkal egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtották, majd állapota az 1960-as évekig folyamatosan romlott. Ezután kezdődtek meg az ásatások és állagmegóvási munkák.  
 
Legutóbb 2009-től kezdődően végeztek rajta jelentős helyreállításokat: akkor mintegy 823 millió forintból megújultak a vártornyok, a kápolna, a teljes tetőszerkezet, és több helyen is megerősítették a bástyákat.
 
A felújítás részeként akadálymentessé vált a vár, kialakítottak egy látogatóközpontot, rendezvények megtartására alkalmas multifunkcionális termet, és berendeztek egy, a vár történetét bemutató kiállítótermet.
 
Látható tehát, hogy jelentős munkákra Sümegen már nem kell számítani.
Várgesztes - A gondos tulajdonos hiányáról
A jellegzetes alakjáról híres gesztesi várat még a Csák nemzetség építette. A XV. században, végvárként sűrűn gazdát cserélt, annak ellenére is, hogy kis mérete miatt nem volt nagy stratégiai jelentősége.
 
Várgesztes. Fotó: Wikipedia

A környékbeli lakosság később széthordta az erősséget, így tűnt el lényegében a teljes külsővár. A 1932-ben a Munka Turista Egylete turistaházat épített a várban, később pedig megkezdődtek a tudományos igényű feltárások is. A '60-as években meginduló állagmegóvás után a belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő nyílt. 

Az egyre romló állagú épület 1996-ig állami, majd 2011-ig önkormányzati tulajdonban volt. A várat 1990 óta egy családi vállalkozás üzemeltette, a bérleti díj mellett gondozta az épületet. Igen ám, de a rendszerváltást követően a tulajdonosok (az állam és a megyei önkormányzat) semmilyen értéknövelő beruházást és javítást nem végzett. Sőt, a megye még eladásra is meghirdette az erősséget. Végül az addigra életveszélyessé vált gesztesi vár újra állami kézbe került. 2013-ban a turistaszálló és a vendéglő bezárt.

A várprogram részeként várhatóan épp az életveszélyessé vált részek helyreállítása kerül középpontba.

Csókakő - A társadalmi munka mintája
A Fejér megyei Csókakő régészeti feltárása 1997-ben, felújítása, állagmegóvása 1999-ben kezdődött, hála az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társaságának. 
 
Csókakő. Fotó: Wikipedia
 
A civilek jelentős anyagi segítségének hála a napjainkig tartó rekonstrukció során megvalósult a kaputorony teljes rekonstrukciója, 2013 és 2015 között megújult a várfal, a kapitányi híd, a várkapu, az ágyúállás, valamint lépcső épült a kápolnához és a felsővárhoz. 
 
A további tervek szerint 375 millió forint felhasználásával a várat teljesen helyreállítják, illetve folytatódik a régészeti feltárás is, melyhez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 25 millió forinttal járul hozzá.
Mosonmagyaróvár - Méltatlan állapotban
Északnyugaton Mosonmagyaróvár várának felújítása hozhat komoly fellendülést a térség turisztikai életébe: a mára siralmas állapotban lévő, a turisták és a városlakók előtt nagyrészt elzárt épületegyüttest utoljára 1976–78-ban újították föl, így épp ideje lenne egy újabb nekirugaszkodásnak. 
 
Mosonmagyaróvár. Fotó: Wikipedia
 
Dr. Vér András, az épületben működő Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának várfelújítási programért felelős tisztviselője 2015-ben úgy nyilatkozott a várkerítés és a várhíd helyreállítását már saját pénzből megkezdték, a cél pedig a teljes rehabilitáció lesz.
 
Idén áprilisban dr. Virág Zsolt miniszteri biztos a helyszínen jelentette be: a kulturális örökségvédelem jegyében sor kerül a történelmi múlttal rendelkező vár részbeni rekonstrukciójára és állagmegóvására, másrészt pedig olyan turisztikai funkciók kerülnek kialakításra az épületben, melyek hozzájárulnak a város és a térség turizmusának fejlesztéséhez és látogatottságának növeléséhez: 
 
Így a projekt során létrehoznak egy múzeumpedagógiai foglalkoztatót, ajándékboltot, kiállítótereket, vetítőtermet, és alkalmassá teszik rendezvények lebonyolítására a belső udvart.
 
Emellett a külső-belső építési rekonstrukciót és állagmegóvást műemléki feltárás és falkutatás előzi meg, majd sor kerül a vár külső környezetének és homlokzatának részleges felújítására.
Szigetvár - Az utolsó végvár a Dél-Dunántúlon
A nagyrészt a Zrínyi Miklós által kiépített, korszerűsített és megerősített, egykor négy tagból álló erősséget, mely később hősi halálának helyszíne is lett (azt hozzá kell tennünk, hogy a ma látogatható téglavár javarészt a török korban épült, a belső vár ma már nem igazán látható), csupán az elismerésre méltó hadfi tiszteletére és a szigetvári ostrom 450. évfordulójára rendezett emlékév mentette meg a szégyenteljes pusztulástól. No meg Zrínyi egykori ellenségei, a törökök. A mai korra annyira jellemző történet röviden úgy alakult, hogy a magyar állam egy fillért sem volt hajlandó költeni a várra, egészen addig, amíg 2008-2010 magasságában török befektetők nem jelezték: ők nagyon szívesen építenének bele iszlám/török kulturális központot.
 
Szigetvár. Fotó: Wikipedia
 
Ez a "fenyegetés" kellett ahhoz, hogy a politika jobb belátásra térjen, és ha már így alakult, akkor 2016-ra kanyarítottak is az egyik legnagyobb magyar vitéz érdemeit elismerő emlékévet, melyet a vár rendbetételével és többek között egy Szigetvár védőinek emléket állító szoborral koronáztak meg.
 
Szigetvár védőinek 2016-ban felavatott szobra. Fotó: Béli Balázs / Alfahír
 
2011-ben a vár kazamatái íves fémlemezfedést kaptak, 2012-ben pedig helyreállították a délkeleti és északnyugati bástyákat, majd a gyilokjárót is kiépítették.
 
2016 májusában Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke fölvázolta a jövőbeli terveket, melyeket a várprogram keretében - a felülvizsgálatot követően a dél-dunántúli régióban azóta egyedüliként(!) - szeretnének végrehajtani: a várfal kijavítását, a kazamatákban folyó munkálatok befejezését, a Kapitány-pince felújítását és a várban található dzsámi állagmegóvását.
Az alapvetően pozitív kezdeményezésből akkor lett botrány, amikor augusztusban a munkások a szükséges engedélyek nélkül nekiálltak kivágni a vár területén található védett fákat, amit később a jegyzőnek határozatban kellett megtiltania. A Szigetvári Emberekért Egyesület szerint ráadásul a vár fejlesztési terveit meg sem mutatták a városi tervtanácsnak.
 
A Forster Központ közleményében akkor az életveszélyes állapotokkal indokolta a munkálatokat, és szerintük csak "a rossz egészségi állapotú" fákat vágták ki, az intézkedést ráadásul a helyben illetékes Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága is jóváhagyta.
 
A vár területén található Szulejmán-dzsámi és a hozzá tartozó minaret helyreállításának tervei is hatalmas port kavartak: ironikus módon épp a kulturális sokszínűség ügyeletes védői keltek ki ellene a leghangosabban. Ennek ellenére az üggyel kapcsolatban mégis az egyik legfelháborítóbb dolog a vár területén felhúzott, oda nem illő, fantáziátlan, szappantartóra hajazó "turisztikai fogadóépület", ami szorosan kapcsolódik a múzeumhoz.
 
Az Emlékbizottság által szervezett Zrínyi Napok csúcspontjáról, az új Zrínyi-emlékmű felavatásáról és az ez alkalomból tartott rendezvényről portálunk is beszámolt.
Nemzeti Kastélyprogram
A "felülvizsgált" (értsd: megkurtított) Nemzeti Kastélyprogram kiemelt helyszíne lett a hazánk talán legismertebb és legjobb állapotban lévő műemléke, a fertődi Esterházy-, a nagycenki Széchenyi-, a keszthelyi Festetics-kastélyegyüttes és park, a gödöllői Királyi kastély, valamint (egyedüli korábbi helyszínként) a geszti Tisza-kastély.
 
További helyszín marad a bajnai Sándor–Metternich-kastély, a dégi Festetics-kastély, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúria, a körmendi Batthyány-Strattmann-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély,az oroszlány–majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség, a sümegi püspöki palota, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a szécsényi Forgách-kastély, a szécsény–benczúrfalvai Benczúr-kastély, a tatai Esterházy-kastély, a tiszadobi Andrássy-kastély, valamint a várpalotai Zichy-kastély.
 
 
Látni fogjuk, hogy több olyan kastély is bekerült a felülvizsgált Kastélyprogramba, amely nemrég amúgy is átesett már teljes, vagy részleges felújításon. Egyfelől persze megfontolandó egy már funkcióval rendelkező, színvonalasan működő létesítmény további támogatása a még jobb kihasználtság érdekében, másrészt viszont jogosan merülhet föl a kérdés, hogy nem kellene-e inkább olyan, a listáról végül lehúzott épületek - a szó legszorosabb értelmében vett - megmentésére költeni, melyek lassan az összedőlés határára kerülnek.
 
Ez a kritika az egész program meglehetősen vegyes szemléletmódjára érvényesíthető, hiszen a támogatási listáról olyan épületek maradtak le, mint a somogysárdi Somssich-kastély, a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély, a váli Ürményi-kastély, a soponyai Zichy-kastélyegyüttes, a lovasberényi Cziráky-kastély, az acsai Prónay-kastély, az aszódi Podmaniczky-kastély, a váchartyáni Rudnay-kastély, a jánosházai Erdődy–Choron-várkastély, a vépi Erdődy-kastély, vagy a kondorosi Batthyány-Geist-kastély (itt a kastélypark ugyan megújult, de az épületet világ csúfjára ugyanolyan leromlott állapotban hagyták, csak új tetőt húztak rá és letakarták egy röhejes "szépségponyvával"... - a szerk.).
 
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek a kastélyok mennyire veszélyeztetett helyzetben vannak: egy-kettőnél a belső terek már életveszélyesek, a külső falakról lemállott a vakolat nagyja, kertjük/parkjuk elvadult, nyílászáróik pedig jóformán már nincsenek is. Többségük legfeljebb viszonylag új tetővel büszkélkedhet, de a rajtuk végzett kisebb-nagyobb renoválási munkák többnyire csak kozmetikai jellegűek voltak, vagy túl régen történtek ahhoz, hogy érdemben számítsanak. Elég csak pár pillantást vetni rájuk ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen, sokkal nagyobb szükség lett volna akár csak az állagmegóvási munkálatok elvégzésére, mint a támogatott épületek jelentős része kapcsán.
 
Lássuk tehát, hogy milyen kastélyok szerepelnek a Kastélyprogramban!
A fertődi Esterházy-kastély, "a magyar Versailles" - Kiköltöző kertészeti szakiskola, beömlő állami milliárdok
A fertődi Esterházy-kastély. Fotó: Wikipédia
 
"Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!" - e mondat szellemében látott neki Esterházy "Fényes" Miklós átalakítani és kibővíteni az Esterházy József által 1720-ban építtetett 22 szobás fertődi vadászkastélyt. 1766-re készült el az Esterházy-család új, minden addiginál nagyszabásúbb otthona, melyben a gróf 1773-ban még Mária Teréziát is vendégül látta.
 
A kastély látványterve. Forrás: Wikipédia
 
Esterházy Miklós 1790-ben bekövetkezett halálával a 126 szobás, gazdag rokokó díszítéssel és bútorokkal berendezett kastély is majdnem az enyészeté lett: az örökösök elhagyták a hatalmas épületet, ami így villámgyors pusztulásnak indult: a tető beázott, az impozáns udvart felverte a gaz, a falakról mállott a vakolat, a díszterem alatti, művészi ízléssel berendezett Sala Terrana pedig birkák otthona lett.
 
Bár a századforduló, IV. Miklós herceg és Cziráky Margit grófnő beköltözésével megújulást hozott, a reneszánsz nem volt hosszú életű. Az idillnek a második világháború vetett véget: a berendezést széthordták, az ismét beázó szerkezet pedig kis híján összedőlt saját súlya alatt. 1959-ben a kommunista rendszer meglátta az idegenforgalmi lehetőséget az egykori arisztokrata lakhelyben, így megkezdődött a helyreállítása, ám az eredeti állapotokhoz közelítő rekonstrukció megkezdésére egészen 2009.szeptemberéig kellett várni.
 
A kastély és a kastélypark egy része. Fotó: Wikipédia
 
A másfél milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló felújítás első ütemére még erős szkepszissel is azt mondhatjuk, hogy feltétlen szükség volt: a 2012-ben lezárult munkálatok keretében megújult az idehaza páratlan szépségű díszudvar és befejeződött a kastély homlokzatának felújítása is, ami nemcsak állagmegóvással, de a szocialista időkben rámázolt sárga festék eltüntetésével is járt. De újra régi fényében tündökölhet a lépcsőház, a földszinti nyári hűsölő és a nyári ebédlő, valamint befejezték az emeleti dísztermek restaurálási munkáit is.
 
A második ütem még 2012-ben, 1,3 milliárdos uniós támogatásból indult, és 2015-ben ért véget. Ennek gyümölcse a Marionettszínház és a Narancsház épületeinek, valamint a kastély előtt található gránátosházak tetőszerkezetének és homlokzatainak, valamint a főépület két világítóudvarának és kazánházának megújulása, a barokk víztorony visszaépülése, a kínai lakk-kabinet és a porcelános szoba restaurálása. Több mint 200 millió forintos kertrekonstrukciós beruházás keretében ekkor tették rendbe a kastélypark elvadult területeit, és állították helyre az angolkertet is.
 
A kastély díszterme. Fotó: Wikipédia
 
2015-ben már meg is kezdődtek a harmadik, 1 milliárd forintos uniós támogatásból finanszírozott ütem munkálatai: ennek keretében felújítják a Kiskastélyt, a Narancsház és Kiskastély közötti összekötő szárnyat, parkolókat alakítanak ki, rekonstruálják a díszudvar kandelábereit és megkezdődik a kastély Mária Terézia kiállítását gyarapító műtárgybeszerzés.
 
Még 2013-ban, a második ütem munkálatai közepette született meg a nagy felháborodást kiváltó döntés: a 60 éve a kastély nyugati szárnyában működő Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskolának távoznia kellett az ingatlanból.
 
Az "amit a császár megtehet" szellemiségét kissé félreértelmezve a kiemelt fontosságú projektként kezelt felújítást és a kastéllyal kapcsolatos feladatokat koordináló Zumbok Ferenc kormánybiztos a HVG-nek így nyilatkozott a kérdésről:
 
"Ez Magyarország legszebb barokk kastélya, szerintem mindenki egyetért abban, hogy nem arra való, hogy egy iskolát tartsunk fenn benne, semmi keresnivalója ott."
 
Az intézménynek 2013. augusztus 15-éig kellett elhagynia a kastélyt, és a 2014/2105-ös tanévben kellett volna új épületbe költöznie, ám az erre szolgáló épületnek még se híre, se hamva nem volt. Tavaly év elején Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, képviselői kérdésre válaszolva már kénytelen volt megígérni, hogy a beruházás 2016-ban elkészül és a diákok új épületbe költözhetnek, ám az ügyben azóta sem történt előrelépés.
 
Tavaly aztán az is kiderült, hogy melyik konzorcium folytathatja le a nyugati szárny felújítási munkálatait, mintegy 1,5 milliárd forintos beruházás keretében: 2016-tól a győri magánszemélyek tulajdonában álló, a Várkert Bazár felújítását is végző West Hungária Bau Kft. és az állami építési projekteket sorra behúzó ZÁÉV Építőipari Zrt. viheti tovább a fejlesztés következő ütemét, ami elvileg 2017. június 30-án fejeződik be.
A nagycenki Széchenyi-kastély - Új nemzeti emlékhelyünk
Nagycenk zálogjogon jutott a Draskovichoktól Széchényi György kalocsai érsek birtokába, akiről 1695-ben öccsének fiára, (II.) Györgyre szállt. A család egészen 1945-ig birtokolta az 1750-es évek elejére elkészült nemesi lakot.
 
A nagycenki Széchenyi-kastély. Fotó: Wikipédia
 
A második világháború során az épület nem sérült jelentősen, ám a környékbeli lakosság teljesen kifosztotta, Széchenyi István saját kezű bejegyzésekkel ellátott, felbecsülhetetlen értékű kötetekből álló, pazar könyvtárát pedig egyszerűen elégették az udvaron.
 
A kastély a háború után. Fotó: Fortepan
 
Ezt követően az elhagyott, gazdátlan kastély az enyészet martalékává vált.
 
Az akkori rendszer az 1950-es évek végén határozta el a helyreállítását, melynek első ütemeként a '60-as évek elejére tető került az átázott, omladozó falakra, majd a belső helyreállítás és állagmegóvás következett. Az Öregkastélyban 1973. szeptember 21-én nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum. 1976-ra befejeződött az egykori istállóknak helyet adó keleti szárny renoválása, 1985-re pedig rendbe tették a Széchenyi-szárnyat is.
 
A múzeum 1991-ben Széchenyi István születésének 200. évfordulójára újult meg, ekkor kapott önálló múzeumi státuszt. 2007-ben ismét a Soproni Múzeum kiállító helye lett, 2012-től a a Nemzeti Múzeumhoz került, majd 2014 novemberétől az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont vette át irányítását. A nyugati épületrészt lezáró, klasszicista Vörös Kastélyban 2012-ig a Széchenyi Kastélyhotel üzemelt.
 
2015-ben sor került az épületegyüttes teljes tetőszerkezetének cseréjére, ám ezt követően még számos tennivaló maradt: a lovarda és a nyugati szárny, valamint a szocializmusban asztalosműhelyként funkcionáló kápolna katasztrofális állapota komoly beavatkozásokért kiáltott. Mind közül az utóbbi volt a legkritikusabb pont, melyet 2016-ban, Széchenyi István születésének 225. évfordulójára hoztak helyre, a kastélyt pedig ugyanebből az alkalomból nemzeti emlékhellyé avatták.
 
A kastély a levegőből. Fotó: Wikipédia
 
Mivel 1945-ben az épület berendezését teljesen széthordták, vagy barbár módon megsemmisítették, eredeti enteriőrök berendezése nem lehetséges, ezzel gyakorlatilag minden lehetőség elveszett a múzeumi jelleg kiküszöbölésére és a korhű rekonstrukcióra.
 
A kastély egykor 650 fát számláló hársfasora szintén komoly karbantartást igényel, amire 150 millió forintot különítettek el.
 
2016-ban L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkáraként abbéli reményének adott hangot, hogy a többszöri próbálkozás után végül ismét bezárt kastélyszállót a jövőben újra lehet majd nyitni.
 
Azonban az önkormányzat 2015-2019-es gazdasági programjában egyelőre még nem szerepel konkrét kastélyfejlesztésre szánt tétel.
 
Forster Központ, kicsiben: az Eszterháza Központ tündöklése és bukása
A 2014 és 2016 között működő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont célja hivatalosan az lett volna, hogy "a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a közép-európai régió, és - tágabban értelmezve - Európa egyik kulturális-szellemi központja, és mint ilyen Magyarország egyik meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne lehessen".
 
Ugyanez az intézmény vette át a nagycenki kastély és a fertőrákosi Püspöki Palota üzemeltetését is, ám 2017 januárjától feladatai ahhoz a Nistema Kft.-hez kerültek, amelyet az állam 2015 áprilisban vásárolt meg Kovács Gábor milliárdos vállalkozó Bankár Holding Zrt.-jétől.
 
A Nistema a szállodaként működő sopronbánfalvi pálos-karmelita kolostornak is tulajdonosa, illetve üzemeltetője. A cég vételárát a kormányzat nem közölte, a tranzakció milliárdos nagyságrendű lehetett.
 
Az Eszterháza Központ 2014-ben mintegy 1,4 milliárd forint, 2015-ben 839 millió, 2016-ban 791 millió forint költségvetési forrást kapott működésének támogatására, és a 2017-es költségvetésben is 791 millió forintot terveztek be. Ezekhez százmilliós nagyságrendű saját bevételek is hozzájöttek. A Napi.hu szerint a kormány az intézmény beruházásainak támogatására 2015-ben plusz 500 millió, 2016-ban pedig 300 millió forintot csoportosított át.
 
Eszterháza központ
Geszt - Két miniszterelnök otthona
Az ország egyik legszegényebb vidékének óriási szüksége van a geszti Tisza-kastély felújítására. Az épületben jelenleg a település általános iskolája üzemel, ezt előbb ki kell költöztetni, hogy megkezdődhessen az átfogó rekonstrukció. Tisza Kálmán és Tisza István egykori lakhelye a tervek szerint 2,5 milliárd forintból újulna meg.
 
A tervek szerint a kormány további egymilliárd forintot ad az iskolára, amely ezzel kiköltözik az erősen lelakott épületből.
 
A geszti Tisza-kastély. Fotó: Wikipédia
 
A kastély és a 27 hektáros park felújítását követően a tervek szerint a Magyar Református Egyház kapná meg az épületet, amiből "oktatási központot és találkozási pontot" hoznának létre. Ehhez azonban szükség van az állami vagyonról szóló törvény módosítására is, ami viszont kétharmados jogszabály. Az egyház a kastélyt nem adhatja el és nem terhelheti meg. 
 
A három szintes, barokk - és copfstílusú kastélyt 1760 körül építették. A több kisebb, és annál nagyobb bővítésnek köszönhetően ma a vidéki, nemesi, de ugyanakkor puritán ízlésnek megfelelő, egyszerű kúria hangulatát idézi. Felújítása és oktatási célra történő hasznosításának helyességéhez kétség sem férhet.
Keszthely - Közel a tökéleteshez
Szintén kiemelt helyszín a keszthelyi Festetics-kastély. Ez persze nem is csoda, hazánk egyik legszebb kastélyának és parkjának felújítása már évek óta tart: mintegy kétmilliárd forintos európai uniós támogatással 2015 végére készült el a kastély és környezetének rekonstrukciója, ezzel párhuzamosan 243 millió forintos uniós forrásból és 160 milliós hazai támogatásból a kastélypark rekonstrukciója is. Itt még nincs vége: a kastélyprogram keretében további másfél milliárd forintot költhetnek el a kastélyra és környezetére.
 
A keszthelyi Festetics-kastély. Fotó: Wikipédia
 
A Festeticsek kastélya szerencsésnek mondható, a II. világháború során belövés nem érte, bútorzatának egy része és könyvtára is épen maradt. Utóbbi a háború alatti fosztogatásokból is kimaradt, ami annak volt köszönhető, hogy azt az ott elraktározott berendezési tárgyakkal együtt elfalazták. Állományának egy részét azonban a háború után beolvasztották az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe. A kastély bútorzatának jelentős része szétszóródott. A hévízi fürdőkórházba menekített és ott megrongálódott bútorokat később Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra.
 
A 2015-ben helyreállították a kastélybelsőt, az Amazon Házat, befejezték a pálmaház felújítását. Ezzel párhuzamosan a kastélyparkot viktoriánus stílusban az eredeti XIX. századi Milneri terveknek megfelelően állították helyre: megújult többek között a hercegnői kamarakert, a tó és a híd, a szökőkutak, és a parter.
 
A kastély kapuja. Fotó: Wikipédia
 
További terv, hogy a vadászati múzeum felújítása és bővítése mellett a parkot kettészelő közutat végre megszüntetik, így a 42 hektáros kastélypark visszanyeri eredeti fényét.
Gödöllő - Királyi ékszer
Grassalkovich Antal által az 1730-40-es években építtetett kastély kettős U-alakja és nyolc szárnya a hazai kastélyépítészet egyik legszebb példája. A többször átépített és kibővített épületegyüttes újabb fénykora a Grassalkovich család férfiágának kihalása után, 1867 után jött el, amikor a magyar állam megvásárolta, majd Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként meg is kapta a kastélyt. A királyné gyakorta látogatott Gödöllőre, Ferenc József felesége haláláig szintén gyakran töltötte idejét a kastélyban.
 
A gödöllői Grassalkovich-kastély. Fotó: Wikipédia
 
Az első világháború után az épületegyüttes Horthy Miklós pihenőhelyévé vált, a kastélykertben a kormányzó számára bunkert is kialakítottak. Az épületet 1944-ben német, majd orosz katonák szállták meg, katonai kórház is működött benne. Majd 1949 végén ismét szovjet csapatok foglalták el a kastély déli részét: az egykori Rudolf-szárnyat, a lovardát, az istállókat, a kocsiszín és a sörház épületegyüttesét, valamint a park déli részét. A kastélybeli szovjet katonai bázis vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító alakulatokból állt, folyamatosan 120-200 fős sorállománnyal és 20-25 tiszttel. A kastély történetéről bővebben itt olvashat.
 
Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben kezdődtek meg, amit az is segített, hogy sikerült az épületet kiüríteni, az itt üzemelő szociális otthont elköltöztetni, illetve a szovjet csapatok kivonulásával a katonai jelenlét is megszűnt az erre amúgy teljesen alkalmatlan épületben.
 
A gödöllői Grassalkovich-kastély. Fotó: Wikipédia
 
A rekonstrukciós munkák első ütemeként 1996 nyarára elkészült a főhomlokzati szárny, egy évvel később pedig a királyi lakosztályok újabb szobái nyíltak meg a nagyközönség előtt. 2003-ra elkészült a Barokk Színház, egy évre rá a Királydombi pavilon. 2010-ben megújult a kastély Rudolf-és Gizella-szárnya, lovardája, barokk istállója, s elkészült Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója. 
 
Helyreállításra vár még a muzsikus szárny, a narancsház, a sörház és kocsiszín, a főudvarmesteri épület, valamint a felújított barokk istálló folytatásában álló márvány istálló is.
Bajna - Általános, de részleges felújításra várva
Az 1720 körül épült bajnai Sándor-Metternich-kastély a 2000-es évek eleje óta már átesett kisebb-nagyobb felújításokon: új tetőt kapott, helyrehozták a főépület homlokzatát, pótolták a kőkerítés hiányzó darabjait és a parkot is rendbe tették. Az "ördöglovasként" ismert Sándor Móric gróf egykori otthonának többi része azonban, a belső terekkel együtt még komoly munkálatokat igényel. Helyenként ugyan megmaradtak az eredeti stukkók és belső díszek, de a padló szinte mindenhol hiányzik. Híres istállója is új tetőszerkezetet kapott ugyan, de továbbra is aggasztó állapotban van.
 
 
A kastélyprogram keretében itt egy általános, ám csupán részleges felújítást terveznek, melynek keretében rekonstruálnák a főépület szobáit, újra bejárhatóvá tennék a melléképületeket, interaktív kiállítás nyílna a Sándor-Metternich család és a kastély történetéről, az egykori narancsházban rendezvényhelyszínt alakítanának ki és restaurálnák a megmaradt barokk és klasszicista falképeket is. A tervek szerint megújul és szabadon bejárható marad a kastélypark, ami a jövőben pihenőpontokkal és játszótérrel fogadná a látogatókat.
Dég - Kérdőjelek
A dégi Festetics-kastély körül 2012-ben kezdődtek a felújítási munkálatok, melyek első, 249 milliós üteme 2015-re zárult le. Ennek során rendbe hozták a kastéllyal szemközti tószakaszt, a történeti kert felújítása során tizenegy gyalogoshíd épült újjá (köztük a tó legnagyobb szigetére, a Hollandi-házhoz átvezető is) és több mint három kilométer sétaút újult meg. Emellett elbontották a Magyarország legnagyobb angolparkjának összképét tönkretevő vasbeton fürdőmedencéket és sportpályákat is.
 
 
A felújítás következő, 2015-ben startoló két üteme is a parkfelújítást, valamint az árapasztó csatornák, a tómeder, illetve a Festetics-sírdomb környékének rendbetételét célozta/célozza.
 
A XIX. századi magyar szabadkőművesség állítólagos központjaként számon tartott, majd később gyermekotthonként üzemelő épület múzeumként működő belső terei jó állapotban vannak, a homlokzatok viszont sürgős felújítást igényelnének. Ez a főbejáratra és annak rámpájára, valamint a hátsó traktusokra éppúgy igaz, mint a parkban található egyéb építményekre (a Hollandi-ház és a Narancsház felújítása 2016. negyedik negyedévében kellett volna, hogy megkezdődjön, ám erről azóta sincsenek új információk).
 

 
2015-ben még L. Simon László tett ígéretet arra, hogy 1,5 milliárdos keretből felújítják a kastélyt, bár annak funkciójáról akkor még nem született döntés. Az olvasók számára az épület és parkja a Kincsem című filmből is ismerős lehet, ugyanis a közelmúltban bemutatott produkció egy jó részét itt forgatták.
Fehérvárcsurgó - Kakukktojás?
Az 1997-tol fokozatosan felújított fehérvárcsurgói Károlyi-kastély - ha nem nézzük a kiemelt helyszíneket - a program egyik legnagyobb kakukktojása. A Károlyi József Alapítvány és az egykori Műemlékek Állami Gondnoksága által közösen rendbe tett és hasznosított épületegyüttesben jelenleg kulturális találkozóközpont és szálloda üzemel, folyamatos rendezéséért pedig külön üzemeltető cég felel, ami 99 évre a kastély vagyonkezelési jogát is átvette. A cég és az alapítvány 2003 óta állami források és banki hitelek segítségével végzi a kastély üzemeltetését és rendbetételét.
 
 
2014-ben 240 millió forintból megkezdődött a kastélypark felújításának első üteme, ami a terület központi részének rendezését, kertészeti munkáit, a kerti pavilonok és a hidak újjáépítését és a kiszáradt tó rekonstrukcióját tette lehetővé.
 
Bár a kastélyhoz tartozó melléképületek egy része tényleg elhanyagolt állapotban van és többségükre valóban ráférne egy alapos felújítás, erőteljesen nézőpont kérdése, hogy erre érdemes-e a program forrásait átcsoportosítani: egyfelől megfontolandó egy, már funkcióval rendelkező, színvonalasan működő létesítmény további támogatása a még jobb kihasználtság érdekében; másrészt viszont jogosan merülhet föl a kérdés, hogy nem kellene-e inkább olyan, a listáról végül lehúzott épületek - a szó legszorosabb értelmében vett - megmentésére költeni, melyek lassan az összedőlés határára kerülnek.
Füzérradvány - Teljes helyreállítás előtt
A neoreneszánsz-romantikus stílusban épült füzérradványi Károlyi-kastély Zemplén egyik legszebb műemlék épülete, melyet 2,6 milliárd forintból terveznek teljesen megújítani.
 
 
Ehhez a projekthez a program keretében a kastélyokra szánt 1,5 milliárdos uniós forrás mellett állami támogatást is mozgósítanak majd, mert az eredeti összeg nem fedezné a munkálatokat, a régiónak viszont hatalmas szüksége volna egy olyan turisztikai beruházásra, ami fellendíti a térség forgalmát.

A megemelt keretből a teljes tető- és homlokzati felújítás mellett részleges belső rekonstrukció és restauráció is napirenden van, ami a déli szárny alatti pinceszintet is érinti. Megerősítik a kilátótorony szerkezetét, helyreállítják a tetőteraszt, továbbá létrejön egy új "zöld terasz" is. Teljesen helyreállítják a kastély díszudvarát, parkolót építenek a turisták számára, és megújul a strandház épülete is. Továbbá vendéglátóhelyek is létesülnek majd az épületben, a környéken pedig egy szálloda kialakítása is szóba került.
 
 
A kastély homlokzatát nemrég részben már felújították, de a hátsó traktusok és a torony felső részének állapota továbbra is aggasztó, ezért indokolt az épület további rendbehozatala.
Komlódtótfalu - Nagy lehetőség és nagy szükség
A komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúriát külön öröm a "bent maradt versenyzők" között látni. Bár közel sem olyan impozáns, mint a program többi résztvevője, az épület megújulásával Kelet-Magyarország egy újabb turisztikai látványossággal lehet gazdagabb. A magyar közép- és kisnemesi otthonok jellegzetes példájának számító műemlék eredetileg barokk stílusban épült, később egészült ki klasszicista elemekkel.
 
 
Turisztikai potenciált főleg elhelyezkedése rejt magában: az északkeleti határ mellett fekvő település nevezetességéhez akár Ukrajnából vagy Erdélyből is érkezhetnek majd látogatók. A felújítás azonban önmagában nem lesz elegendő, hiszen ki is kell tudni használni, illetve fenn is kell tudni tartani a megújuló kúriában rejlő előnyöket. Emiatt érdemes lesz körültekintően átgondolni a beruházást, ebből a szempontból pedig nem áll könnyű feladat a komlódtótfaluiak előtt.
Körmend - Ismerős cég a kastélykapuban
Az eredeti listákon eddig nem szereplő körmendi Batthyány-Strattmann-várkastélynak nem is jöhetett volna jobban a kastélyprogramba való bekerülés. Az egykori nemesi lak Nyugat-Magyarország egyik legkiemelkedőbb klasszicista műemlék épülete, ami az utóbbi években olyannyira leromlott állapotba került, hogy egyes részeit már le kellett zárni a látogatók előtt.
 
 
Laikusként is elég egy pillantást vetni akár a főépületre, akár a szárnyakra ahhoz, hogy lássuk, az idő vasfoga nem kímélte a falakat: a málló vakolat alól rengeteg helyen a téglák bámulnak vissza az emberre, a kerítés alkotóelemei közül is meredezik a gaz, a főépület körüli zöldterület pedig eléggé foghíjas.
 
2013-ban ezért megindult az épületegyüttes állami támogatású felújítása: az első ütemben egy, a gyermekkönyvtárnak helyet adó kisebb épületet hoztak helyre, 2014 és 2016 között pedig megvalósult a Batthyány Örökségközpontnak és a színházteremnek otthont adó volt lovarda felújítása (a munkálatokhoz az állam félmilliárd forinttal járult hozzá). 2016-ban bejelentették a majdnem negyven hektáros kastélykert és az egykori vadászlak felújítását, amihez a Norvég Alap 147,5 millió forinttal támogatott.
 
 
Ezeknek a munkálatoknak azonban, sajnos, nem ez az egyetlen érdekes aktuálpolitikai vetülete: a vadászlak felújítására hirdetmény nélkül lebonyolított, nettó 100 millió forintos tendert ugyanis, egyedüli indulóként itt is az építőipari gigaberuházások kivitelezőjeként elhíresült ZÁÉV nyerte. A Peresztegi Imre vezette, tisztázatlan tulajdonosi hátterű cég végezte az eddigi renoválási munkálatokat is, amiből 956,6 millió forintnyi körmendi közbeszerzést zsebelhetett be az állami tendereken egyébként "a radar alatt" taroló vállalkozás, amit már Mészáros Lőrinccel is összefüggésbe hoztak.

Ennek tükrében elmondhatjuk, hogy műemlékvédelmi és turisztikai szempontból kiemelten fontos, hogy a Batthyány-Strattmann-kastély bekerült a felújítási programba, ám félő, hogy ennél sokkal többet nyomott a latba, hogy valakik nagyot kaszálhassanak a felújítási munkálatokon.
Nádasdladány - Felújítás mellett élővé is teszik
A Fejér megyei Nádasdladányon a XIX. században épült Nádasdy-kastélyt a további felújítással az egyházi, az egészség-, a vadász- és a lovas turizmusban, valamint a művészeti oktatásban és az üzleti képzésben kívánják hasznosítani.
 
 
A másfél milliárdos fejlesztés keretében kívülről teljesen megújulhat az ezredforduló óta többször részleges homlokzati és belső felújításokon átesett Tudor-stílusú épület külseje. A következő etap részeként pedig az emeleti belső terek nyerhetik vissza eredeti pompájukat.

A tervek szerint ebbe beletartozik majd további bútorok restaurálása (a meglévő tárgyak egy része a kastélyban zajlott filmforgatások alkalmával már komoly állagmegőrzésen esett át), a fűtés korszerűsítése, valamint a melléképületek felújítása.
 
 
Emellett kávézót, tálalókonyhát, illetve ajándékboltot is létesítenének, hogy turistabarátabbá tegyék a kastélyt. Ennek érdekében a hangulatos kilátást szolgáltató víztoronyba való könnyebb feljutást is megpróbálják megoldani, de újjávarázsolnák a kastélypark mára eltűnt, másfél hektáros csónakázótavát, a télikertet, a magtárat és a babaházat is.
Majkpuszta - Kastélybemutató és kolostorgazdálkodás
Komárom-Esztergom megye másik, európai szinten is kiemelkedő jelentőségű, eredetileg barokk stílusú, majd rokokó elemekkel gazdagított műemlékegyüttese, az Oroszlány külterületén található majkpusztai Esterházy-kastély és volt kamalduli remeteség 2015-re szintén részleges megújuláson esett át.
 
 
A 885 millió forintos munkálatok keretében gyönyörűen felújították a szerzetesek refektóriumát (ünneplő ebédlő), a puritán cellaházak egy kis részét, a remeteség egykori konventjéből kialakított Esterházy-vadászkastélyt és belső díszudvarát, parkolót alakítottak ki és felújították az épületekhez vezető bekötőutat.
 
 
A 2018-ra lezáruló, a kastélyprogram által finanszírozott második ütem keretében másfél milliárdért látogatóközpontot terveznek kialakítani az épületegyüttesben, melynek teraszos szerkezetű barokk díszkertjét és a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom csonka tornyát is rekonstruálni szeretnék. A tervek között szerepel a kolostorgazdálkodást bemutató haszonkert és egy új fogadóépület létesítése is. Teljesen megújulnak majd a cellaházak is: egy részükből szállás, a többiből kiállítótér lesz.
Sümeg, püspöki palota - A munka dandája még hátra van
Az 1748-1755 között épült püspöki palota a magyarországi barokk építészet egyik kiemelkedő alkotása. Lehetne. Bár eredeti építészeti és művészeti értékéhez kétség sem férhetett, a veszprémi püspök elköltözésével (1775) az épület lényegében gazdátlanná vált és így gyors romlásnak indult.
 
 
Állapotára jellemző, hogy 1875-ben Eötvös Károly, Utazás a Balaton körül című könyve alapjául szolgáló utazása során felkeresve már csak egy "gazdátlan palotáról" tud beszámolni. A második világháborút követően államosították: volt kollégium, általános iskola és középiskolai technikum is. A freskókat lefestették, a termeket szétszabdalták, bútorzatának jelentős részét széthordták.
 
Az egyetlen, állami tulajdonban álló püspöki palota egyes részei (keleti szárny) ma felújított állapotban megtekinthetőek, ám legnagyobb része jelentős restaurálásra vár.
 
 
A palota felújítása évek óta tart: rendbe hozták a tetőszerkezetet és megújult a homlokzat is. A belső terek felújításához elengedhetetlenül szükséges kutatásokat 2015-ben végezték el: ekkor a kastélybelső felmérése és kutatása során falkutatás és régészeti módszerrel történő járószintek alatti feltárás, valamint festő-restaurátori falképszondázást végeztek a szakemberek.
Szabadkígyós, Wenckheim-kastély - Folytassa, állam!
Az 1875 és 1879 között, Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz-ekletikus stílusban felépített szabadkígyósi Wenckheim-kastély elkészültekor kora egyik legmodernebb kastélyának számított: kápolna, ebédlő, télikert, könyvtár, női és férfi szalon, pipázó és persze a csodálatos, 23 hektáros park tartozik az épületegyütteshez, jelenleg ugyanakkor csak a könyvtár látogatható.
 
 
Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. Tartozott hozzá egy üvegház is, ennek ma már csak az alapjai látszanak. A kastély központi tere kétszintes, az emeleten bábos fakorláttal szegélyezett folyosó vezeti a látogatót. A torony kb. 40 méter magas, kilátó terasszal körbefogva.
 
 
Az államosítást követően az épületbe a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet költözött, végül 2011-ben tudták kiköltöztetni az oktatási intézményt. Bár 1958-ban és 2002-ben végeztek kisebb renoválásokat, az épület erősen leromlott állapotban van.
 
2011-től viszont megkezdődik az épületegyüttes teljes felújítása, ami azóta is tart: kijavították a tetőt, a kápolna padlózatát, felújították az eredeti ebédlőt, pótolták az ablakok egy részét.
 
Szécsény, Forgách-kastély - Teljes felújítás után újabb felújítás?
Az eredeti kastélyprogramban nem szerepelt a 2005-ben teljes felújításon átesett szécsényi Forgács-kastély.
 
 
A középkori várkastély alapjaira felhúzott barokk épületet 1753-1756 között építette a Forgács család. A később többször is gazdát cserélt kastélyban a második világháború végén szovjet hadikórház működött, báró Kisfaludi Lipthay Béla jelképes összegért adta el a magyar államnak. A jelenleg is állami tulajdonban lévő épület kiemelt műemlék, régészeti védelem alatt áll, parkja egyben természetvédelmi terület. A kastélyban, működik a Kubinyi Ferenc Múzeum, amely Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti. 
 
A H alaprajzú, Grassalkovich-típushoz sorolható épületben - mivel a középkori vár még álló falait is felhasználták - rejtve, de megmaradt az egykori várkastély öregtornya és néhány falrészlet. Érdekesség, hogy a végvár egykori északnyugati sarokbástyáját romantikus kerti lakká alakították, így ez is megmaradt az utókornak. Nagy kérdés, hogy a kastélyprogram részeként milyen munkálatokat terveznek a tizenkét évvel ezelőtt komplex felújításon átesett kastélyban.
 
Itt olvashat bővebben a kastélyról.
Szécsény-Benczúrfalva, Benczúr-kastély - Kis kárpótlás Nógrádnak
A XVIII. században épült földszintes, U alaprajzú, kontytetővel épített kastély kevésbé ismert műemlékeink közé tartozik. Érdekesség, hogy 1910-1920 között Benczúr Gyula festőművészé volt.
 
 
A többször átalakított épület ma a Szécsényi Múzeum raktára: rendezetlen, elhanyagolt állapotban van, parkja szintén, így a programba való bekerülése tökéletesen indokolt.
Tata, Esterházy-kastély - 1,5 + 3
Az 1776-ra elkészült későbarokk kastély jelentős történelmi események színtere volt. Lakott itt I. Ferenc király, Görgey Artúr innen indult Buda visszafoglalására, de éjszakázott itt Windisch-Grätz tábornagy és Haynau táborszernagy is. 1897-ben nagyszabású hadgyakorlatot is tartottak Tatán, ekkor a főhadiszállásául kijelölt kastélyban lakott Ferenc József és II. Vilmos német császár is.
 
 
Itt vették őrizetbe a második királypuccs után IV. Károlyt, Zita királynét és kíséretüket. A világháborús pusztítást természetesen nem kerülhette el a kastély: a bútorokat a szovjet csapatok tönkretették, vagy a lakosság hordta szét. A háború után a városi kórház kezelésébe kerül. Végül 1999-től a pszichiátria kiköltöztetése után kiürül, azóta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében van. 
 
A Nemzeti Kastélyprogram részeként már elindult a kastély felújítása. Megkezdték az úgynevezett kiskastély tetőszerkezetének cseréjét, és uniós támogatással újulhat meg teljesen a főépület és a kiskastély déli szárnya. Az eddig teljesen sárga kastély a felújítás után fehér lesz. Lesz látogatóközpont és külön rendezvényterem, melyben a tervek szerint esküvőket és családi programokat tartanak majd.
 
Tavaly Michl József tatai polgármester azt mondta: a beruházás 1,5 milliárd forintba kerül majd (többet ugye nem is kaphatna egy vár és kastély sem), de ez csak az első ütemnek tekinthető, ugyanis a teljes épületegyüttes megújuljon, még 3 milliárd forintra lenne szükség.
Tiszadob, Andrássy-kastély - Teljes felújítás után
Az egyik legkülönlegesebb magyarországi kastélyt id. Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette 1880-1885 között. A neogótikus-romantikus kastély a Tisza mellett, egy magaslatra épült, 15 hektáros angol park tartozik hozzá. A második világháborút és az államosítást követően gyermekotthont alakítottak ki az épületben.
 
 
A gyermekváros a magyar gyermekvédelem kiemelkedő értékű nevelőiskolája, menedékhelye az elhagyott gyermekeknek. 2007-ben a településen belül egy modern épületegyüttesbe költözött az intézmény, így megkezdődhetett a kastély átfogó felújítása.
 
Programba való bekerülés szintén furcsa, lévén az épületet 2011-2014 között teljesen felújították, és 2015 decemberében újra megnyitották a látogatók előtt.
 
Várpalota, Zichy-kastély - Trianon múzeum és folytatódó felújítás
Az 1725-ben, (II.) Zichy Imre által építtetett kastélyt egy tűzvész után 1863-ban romantikus-klasszicista stílusban építették át.
 
 
Az egyemeletes kastély jellegzetessége a tetején kiemelkedő, ovális csonkatorony, illetve a szintén ovális könyvtárszoba. A második világháborúban az épületben jelentős károk keletkeztek. Később a kommunista párt székháza lett, majd 1956-ban a karhatalmisták rendezkedtek be itt: 1957 márciusában tömegesen hurcoltak ide embereket, félve a MUK-tól ("Márciusban Újra Kezdjük").
 
Az erősen felújításra szoruló épületben ma hazánk egyetlen, a trianoni békediktátummal és annak következményeivel foglalkozó múzeuma működik.
És amik kimaradtak
Egy ilyen program természetesen nem lehet teljes, hiszen csak a gúnyhatáron belül több száz olyan vár- és kastélyrom van, amelyre érdemes lenne áldozni. Ezek között akad olyan, amiből már csak csekély falmaradványok állnak, de olyan is, ami ráfordítással könnyen megmenthetővé válna.
 
 
A várak közül- tényleg csak felsorolás szinten, és a teljesség igénye nélkül - sokszor az elfeledéstől kéne megmenteni számos erősséget, sőt, sok helyen még csak a vár helyét tudták meghatározni, így még az ásatások is hátra vannak. Ilyen erősségünk például Essegvár, Berzence vára, a bujáki vár, Füzérkő vára, Oroszlánkő vára, Odorvár, Cserépvár, a dédesi vár, a domoszlói Oroszlánkő vára, Felsőtárkány vára, a magyar történelem és irodalom fontos helyszíne, Drégelyvár, a már csak nyomaiban fellelhető ecsegi Ilonavár, a gönci Amadé-vára, Világosvár, Birinyivár, a hegyesdi vár, Damásd vára, Zuvár, a kácsi vár, a komlóskai Solymos vára, Kanázsvára, Benevára, Gerencsérvára, Ágasvára, a hasznosi vár, Zádor-vára, Salgó vára, Rezi vára, Zagyvafő vára, Latorvára, Szanda vára, Szendrő vára, Éleskővár, Bátorkő vára, vagy épp Vitányvár.
 
 
Jó állapotban van ugyan, de volna még mit tenni Boldogkőváralján, további lehetőségeket rejtene a kisnánai vár, vagy épp a baranya megyei Márévár. Nagyon ráférne a felújítás a pécsi városfalra is - érthetetlen a programból való kimaradása - különösen annak fényében, hogy a soproni mellett a pécsi a másik jelentős városfallal rendelkező városunk. Kimaradt a hazai várak egyik legszebbje, a siklósi vár, vagy épp a regényes siroki vár.
 
Sajnálatos módon kikerült a programból a festői szépségű döbröntei Szarvaskő vára, a szerencsi Rákóczi-várkastély, a regéci vár, a hollókői, a nógrádi vár, a kereki Fehérkő vára, Csobánc és Szigliget, ugyanakkor az is igaz, hogy több vár esetében folyamatosak a helyreállítások, a programtól függetlenül.
 
 
 
A várprogramhoz hasonlóan, a kastélyok terén is vannak olyan, gyalázatos állapotban lévő, már-már a végső fizikai megsemmisülés szélén álló kastélyok, melyek még így is épített örökségünk felbecsülhetetlen kincseit képezik, mégsem merült föl, hogy a program bármelyik fázisába bekerüljenek. Holott ezek megmentése nem csak a mindenkori kormányok múlttal szemben létező súlyos adósságát törleszthetné, de a jelen gondjaira is megoldást kínálna az épületek otthonául szolgáló régiók, illetve települések számára.
 
 
A teljesség igénye nélkül mi a következő nemesi lakokat ajánlottuk volna a program összeállítóinak figyelmébe: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gávavencsellői és a tiszavasvári Dessewffy-kastélyokat, a vásárosnaményi Eötvös-kúriát; Hajdú-Bihar megyében a debreceni Vértessy-kúriát és a nyírmártonfalvai Melánia kastélyt; Tolna megyében a tengelic-alsóhídvégi Hiemer-Jeszenszky- és Jeszenszky-kastélyokat, a tengelic-katalinpusztai Schell-kastélyt és a tengelici Csapó-kúriát; Somogyban a böhönyei Festetics-kastélyt, a barcs-somogytarnócai Széchenyi-kastélyt, a barcsi Kremsier-kastélyt, a gyugyi Kacskovics-kastélyt, a kercseligeti Maár-kastélyt, a kéthelyi Hunyady-kastélyt, a ladi Hoyos-kastélyt, a mikei Somssich-kastélyt és mauzóleumot, valamint a nágocsi Zichy-kastélyt; Fejér megyében a sándorházai Sigray-kúriát; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az abaújszántói Patay-kastélyt és a sajóládi Erdődy-vadászkastélyt; Baranyában a boldogasszonyfai Igmándy-kúriát; Veszprém megyében a balatonedericsi Nedeczky-kastélyt; Vas megyében a bucsui Széll-kúriát; Győr-Moson-Sopron megyében pedig az ikrényi Lamberg-Merán-kastélyt.
Végül, de nem utolsó sorban
Természetesen szerettük volna megszólaltatni dr. Virág Zsoltot, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosát, ám a Miniszterelnökség megkeresésünkre még reagálni sem volt hajlandó.
 
Konklúziót nem vonunk, hiszen a program jelenleg is tart, sőt, igazából most indul csak be igazán, így pár hét, pár hónap múlva számos pontban elavulttá válnak a 2017 júniusában leírtak. 
 
Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a hazai épített örökség iránt érdeklődőknek és aggódóknak részletgazdag képet adhattunk a Nemzeti Vár- és Kastélyprogramról, azt pedig már csak remélni tudjuk, hogy minél kevesebb hibával tettük ezt.
 
Mi mindenkit arra biztatunk, hogy keressék fel minél sűrűbben várainkat, kastélyainkat, ezzel is bizonyítva épített örökségünk és történelmünk ápolásának szükségességét.
 
Köszönjük, hogy velünk tartottak, amennyiben észrevételük van felénk, bátran írjanak a bazso pont balint kukac alfahir pont hu, illetve a tari pont tamas kukac alfahir pont hu email címekre.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nagy Béla Ádám

Friss