A jogszabály alól kivételt képeznek a temetőkben, síroknál található emlékművek és azok az objektumok, amelyeket nem nyilvános területeken vagy igazolhatóan tudományos célokból, illetve műalkotásként állítottak ki, továbbá azok a építmények, amelyek szerepelnek az építésügyi nyilvántartásban.
Az egyébként rendkívűl megosztott lengyel politika ebben a kérdésben szinte teljes egyéget mutatott fel. A módosítást
a 460 képviselő közül 408 támogatta.
A jogszabály kimondja, hogy emlékművek
"nem tiszteleghetnek a kommunizmust vagy egyéb totalitárius rendszert jelképező emberek, szervezetek vagy események előtt".
Szerzői szerint a módosított törvény világos jelzést ad a társadalomnak, hogy az állam elítéli és fellép a totalitárius nézetek terjesztésének minden formájával szemben.
A szóban forgó szobrok és építmények lebontását a törvénymódosítás hatályba lépését követő egy éven belül tervezik elvégeztetni a törvényhozók.
A szakértők az ország területén legalább 469 ilyen emlékművet számoltak össze, közülük mintegy 250 a Vörös Hadsereg előtt tiszteleg.
Azután, hogy a lengyel parlament tavaly bejelentette a kezdeményezést, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül, ha Varsó lebontja az érintett műemlékeket. Zaharova szerint az emlékművek ellen hirdetett "háború" célja az, hogy "kitörölje a lengyel nép emlékezetéből azt a tényt, hogy Lengyelországot a Vörös Hadsereg mentette meg a hitleri Németország teljes pusztításától".