Pénteken még attól volt hangos a nemzetközi média, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump milyen remek hangulatban tárgyaltak Hamburgban, a G20 találkozón. Akkor még arról volt szó, hogy a két szuperhatalom szoros kiberbiztonsági együttműködésbe kezd. A hír bombaként robbant, hiszen Moszkvát éppen az orosz heackerek tevékenysége - többek közt az amerikai elnökválasztásba való állítólagos belenyúlásuk - miatt támadják gyakran. Két nap sem kellett, hogy Trump saját republikánus párttársainak össztüze alatt meghátráljon, és kijelentse: igazából nem is állapodtak meg semmiben Putyinnal.
Ma pedig már azt jelentette be a washingtoni elnöki adminisztráció, hogy
nem vásárolnak több szoftvert a Kaspersky Lab orosz számítástechnikai cégtől.
Az Általános Szolgáltatások Adminisztrációja (GSA )szóvivőnője közleményben jelentette be a döntést, s közölte: a döntést "alapos megfontolás és felülvizsgálat" után hozták meg, annak érdekében, hogy "biztosítsák az Egyesült Államok kormányzata számítógépes rendszereinek és hálózatainak sérthetetlenségét és biztonságosságát".
A kormányzati ügynökségek ugyanakkor a GSA-tól független szerződéses munkáikhoz továbbra is alkalmazhatják a Kaspersky vírusirtó programjait.
A GSA döntését elemzők a Kaspersky Lab elleni eddigi legkonkrétabb lépésnek tartják. Erősödnek ugyanis a gyanúk és az aggodalmak, hogy az orosz szoftvergyártó cégnek a feltételezettnél is szorosabb
kapcsolatai vannak a Kremllel és orosz hírszerző szervekkel,
s ez fenyegetést jelenthet az amerikai kormányzati számítógépes rendszerekre, végső soron pedig az amerikai nemzetbiztonságra is.
A Kaspersky közleményben reagált, s leszögezte, hogy
"a cégnek nincs kapcsolata egyetlen kormánnyal sem, soha nem támogatott és a jövőben sem támogat a világban egyetlen kormányt sem számítógépes hírszerzési törekvéseiben".
Az ABC televízió kedden este arról tudósított, hogy a kormányzat még szélesebb körben tervezi betiltani a Kaspersky vírusirtóinak használatát a kormányzat különböző szervezeteinél.
Terjedelmes elemzést közölt a Bloomberg hírügynökség is. Eszerint a Kaspersky Lab - amelyet 1997-ben alapítottak és amely kereskedelmének 60 százalékát az Egyesült Államokban és Európában bonyolítja - aggodalmakat kelt az amerikai biztonsági szolgálatoknál. A hírügynökség meg nem nevezett hírszerzői forrásokra hivatkozva kifejtette: amerikai szakemberek egyre jobban aggódnak a cég és az orosz kormány szoros kapcsolatai miatt. Májusban például egy nyilvános szenátusi meghallgatáson hat amerikai hírszerző ügynökség vezetője egyhangúlag azt mondta: nem használnak Kaspersky-szoftvert. A cégalapító Eugene Kaspersky a Reddit közösségi oldalon akkor válaszolva hangsúlyozta, hogy a Kaspersky Lab és a Kreml kapcsolatáról szóló feltételezés nem több, mint "megalapozatlan összeesküvési elmélet".
A Bloomberg felhívta a figyelmet: a vírusellenes szoftvereket gyártó vállalatokra különösen figyelni kell, hiszen termékük
a számítógépen található valamennyi fájlhoz hozzáfér és a frissítéseknél rendszeresen információkat küld róluk a gyártónak.
A hírügynökség felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kaspersky Lab nemrégiben áramellátó hálózatok számítógépes rendszereihez is kifejlesztett víruselhárító szoftvereket.
Saját forrásból származó dokumentumokra hivatkozva azt állítják, hogy a Kaspersky Lab kapcsolata még a feltételezettnél is szorosabb az orosz kormányzattal és a legfontosabb hírszerző szervezettel, az FSZB-vel. A Bloomberg úgy tudja: a számítástechnikai cég vírusellenes biztonsági szoftvereket fejlesztett az orosz hírszerzésnek, és olyan közös projektekben is együttműködött vele, amelynek nyilvánosságra kerülése - megfogalmazásuk szerint - "nagyon zavarba hozná az elnök-vezérigazgatót". Ugyanakkor a hírügynökség valamiért mégem akarta "zavarba hozni" Kasperskyt, mert állítólagos bizonyítékait nem közölte.