Robogóval mindent lehet? Nagyon kevesen kötnek biztosítást, pedig kötelező

Az FBAMSZ MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a rendőri igazoltatás során büntetés jár a kgfb fizetésének elmulasztásért, viszont károkozás esetén a kár összegét saját zsebből kell kifizetniük a robogókkal közlekedőknek.

"Sokszor a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra (a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik) kötelező kgfb-t kötni, ha azok részt vesznek a közúti közlekedésben" - idézi a közlemény Papp Lajost, az FBAMSZ gépjárműszekciójának elnökét, aki hozzátette: más esetben pedig szándékosan kerülik meg a díjfizetést, melynek meglétét (rendszám vagy más, jól látható azonosító hiányában) a hatóságok csak közúti ellenőrzéskor tudják megvizsgálni.

A biztosítók a robogókra rendszám híján az alvázszám alapján kötik meg a kötelezőt, melynek díja általában évi 2,5-3 ezer forint. Az MNB statisztikái szerint mind a 12kW alatti, mind a 13-35kW közötti teljesítménykategóriába eső motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy ha a biztosítatlan robogó kárt okoz, a tulajdonosa helyett a MABISZ kártalanítási számlája fizeti ki a kárösszeget, majd ezt utólag behajtja a károkozón.

A biztosítási alkuszok szerint gyakori eset, hogy a károkozó robogó elhagyja a helyszínt, és ilyenkor utólag szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. Ezen jelentősen javítana egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat.

A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján (50 köbcentiméter feletti motortérfogat) már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak, vagyis a kötelező megfizetése mellett esetükben az első forgalomba helyezéskor regisztrációs adót is fizetniük kellene, emellett használatukhoz külön motoros jogosítványra is szükség van.