Pest megye átnevezése nem jött össze, de lesz Csongrád-Csanád

Portálunk korábban megírta, hogy Pest megyét Pest-Pilisre szerette volna átnevezni Lázár János, de kiderült, hogy nem csak azt, hanem több megye névváltoztatását is fejébe vette a kancelláriaminiszter. A legtöbb helyen hűvös fogadtatásban részesült az indítvány, azonban volt ahol mélyenszántó érvelések mellett elfogadta a közgyűlés a javaslatot.

A Magyar Nemzet számolt be róla, hogy több önkormányzat is levelet kapott a közelmúltban a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, azzal a kéréssel, hogy vizsgálják meg a történelmi megyenevek bevezetésének lehetőségét.

A Pest megyei terv nem vált be. Elsőként a közgyűlés elnapolta a döntéshozatalt és arra kérte a minisztériumot, hogy készítsen hatástanulmányt arra vonatkozóan, hogy milyen költségekkel járna a megye átnevezése. Miután a kért tanulmányt nem kapták meg, így a Pest Megyei Levéltárhoz fordultak, hogy járjanak utána mennyire volt használatos a Pest-Pilis korábban. A levéltári dokumentumokból az derült ki, hogy nem csak a köznyelv, de sokszor a hivatalos iratok is csak Pest megyét emlegetnek, így különösebb történelmi alapja nincs a név visszaállításának. 

Ezután a közgyűlés leszavazta a módosítást és Pest megye nem lett Pest-Pilis. A Magyar Nemzet értesülései szerint a néhány éve elindított brandépítést is visszavetette volna ha elfogadják az előterjesztést.

Csongrád megyében teljesen más elvek alapján döntöttek és június 30-án elfogadták a javaslatot, amit ha szeptemberben az országgyűlés elfogad már Csongrád-Csanádba utazhatunk. Itt az ellenzéki politikusokon kívül nem mélyedtek bele komolyabban az ezzel járó költségekbe, Kakas Béla megyei közgyűlési elnök szerint

„nem kerülne többe, mint egy utcanév átírása”.

Pedig azért itt szó van a közúti táblák cseréjéről, minden a nevet viselő állami szerv, intézmény, hivatal és szociális intézmény nevének cseréjéről, térképek, tankönyvek átírásáról és még a tanulmányok elmaradása miatt ki tudja mennyi dolog merülhet még fel ezzel kapcsolatban.

No de a kormánypárt megindokolta, hogy még él a csanádi identitás, valamint ezt az érvelést hallgassák:

„Nincs semmi baj a cs betűk halmozódásával, nagyon fontos szavaink kezdődnek vele, így a hatalomra emlékeztető császár, a szerelemhez köthető csók vagy az élet kezdetére utaló csecs.”

Mindezt Ádok János alelnök nyilatkozta a Délmagyarnak. Szerintem hibátlan érvelés, ember legyen a talpán aki ebbe beleköt.