Kihirdették a ponthatárokat

Fotó: Varga György/MTI

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási pontszámokat szerda este a fővárosban, ezzel eldőlt, hogy a közel 106 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára. 

A ponthatárok határozzák meg, hogy az adott jelentkező melyik, általa megjelölt képzésre kerül be. Minden jelentkező csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

A hivatalos ponthatárváró rendezvény, a Pont Ott Parti helyszíne a fővárosi Rio Budapest. A diákokat koncertekkel, sportolási lehetőségekkel és kerekasztal-beszélgetésekkel várják. Utóbbiakon szó esik a sikeres nyelvtanulásról, a karrierépítésről, a hallgatói bevételi forráslehetőségekről, a diákhitelről és a családalapításnak a felsőoktatási évek alatti támogatásáról.

Már nem kell sokat izgulni - este kiderül, ki hol folytatja!

A ponthatárok határozzák meg, hogy az adott jelentkező melyik, általa megjelölt képzésre kerül be. Minden jelentkező csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. A ponthatárokat várhatóan este nyolckor hirdetik ki.

 

Idén maximum 500 pontot lehetett elérni a felvételin. Az egyik legmagasabb pontszám a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán volt, ahová 465 ponttal lehetett bekerülni. Úgy tűnik tartják magukat a slágerszakok, mikor hét évvel ezelőtt felvételiztem szintén a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi gazdálkodás szakokra lehetett a legmagasabb pontszámokkal bejutni. 

A topban több Corvinusos képzés is szerepel, például a nemzetközi gazdálkodás és a kommunikáció és médiatudomány. Úgy tűnik Szijjártó Péter és Rogán Antal gazdagodása nagy hatással lehetett a felvételizőkre.

A nemzetközi gazdálkodás szakon a Pannon Egyetemen 480 pontot, a Miskolci Egyetemen 474 pontot írtak elő a bekerüléshez. 

Jogász képzésben a Pécsi Tudományegyetemen 465 pontot határoztak meg, a Szegedi Tudományegyetemen 467 pontot. Mérnökképzésben a mechatronikai mérnök szakon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 454 pontot kellett elérni, a vegyészmérnöki szakon 421-et. Bizonyos mérnöki szakokra ugyanakkor meglehetősen alacsony pontszámmal is be lehetett jutni, a logisztikai mérnök képzésre a vidéki képzőhelyeken 280-281 pont kellett. 

Az ELTE-n matematika-latintanár osztatlan szakon azonban 480 pontot kellett teljesíteni a bekerüléshez.

Idén a 105 868 jelentkezőből a legtöbben az ELTE-re szerettek volna bekerülni, de ötezernél többen jelölték meg első helyen a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem valamelyik képzését is.

Most is előzetesen meghatároztak állami ösztöndíjas minimumpontszámokat alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakoknál. Ezeken a szakokon ennél alacsonyabb ponttal nem lehetett bekerülni. Ahol a központi ponthatár alacsony, oda sok diák kerülhet be állami ösztöndíjasként. Ide tartoznak a kormány által nemzetgazdasági szempontból fontos képzések: az agrármérnöki szakra például már 300 ponttal felveszik az embert állami ösztöndíjasként.

Az előzetesen meghatározotthoz képest ugyanakkor jelentős változás volt az orvosképzésnél: az általános orvos képzésnél 380, az osztatlan gyógyszerésznél 385, míg a fogorvosnál 390 volt a pontszám. Ezeknél minden egészségügyi képzést folytató intézménynél magasabb volt a pontszám, és a legnehezebb a Semmelweis Egyetemre volt a bejutás. Általános orvos képzésnél 436 pontot, fogorvos képzésnél 431 pontot, míg a gyógytornász képzésnél 405 pontot kellett elérni.
 

Forrás
MTI nyomán
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor

Friss