Ösztöndíjreformot sürget és több kollégiumi férőhelyet szeretne a Jobbik

Álllamilag finanszírozott képzésen ismét kevesebben kezdik meg tanulmányaikat, mint tavaly.

Míg egy évvel ezelőtt 57 311 fő került be ilyen képzésre, idén csak 55733. Az Orbán-kormány regnálása óta az államilag finanszírozott képzésben részt vevők száma még rosszabb tendenciát mutat: 2010-ben még 68 ezren folytathatták tanulmányaikat államilag finanszírozott képzésen.

Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet az adatokra. A politikus elmondta: az Eurostat idei statisztikái szerint Magyarország utolsó helyen áll az unióban a társadalmi mobilitás szempontjából, szerinte ebben az oktatási rendszernek és az elhibázott kormányzati döntéseknek kulcsszerepe van.

Dúró Dóra kiemelte: a hallgatók megélhetési nehézségei is egyre súlyosabbak. A tanulmányi ösztöndíjak mértéke 10 éve nem változott, a kollégiumi férőhelyek száma  is elégtelen, több helyen 130-140%-os a túljelentkezés.

A képviselő elmondta: a kormányzat statégiájában az szerepel, hogy a kedvezőtlen demográfiai trendet a felsőoktatásban külföldi hallgatók idevonzásával szeretnék kezelni, 2023-ra 14 ezerrel növelnék a számukat. A Jobbik politikusa szerint ez önmagában nem probléma, ám az, hogy a kollégiumok magasabb támogatást kapnak a külföldi hallgatók után, azt eredményezi, hogy az intézmények előtérbe helyezik őket, a magyar hallgatóknak pedig kevésbé jut hely.

A Jobbik növelné az államilag finanszírozott férőhelyek számát, az ösztöndíjakkal kapcsolatban pedig azt javasolják, hogy azok mértéke érje el legalább a 2007-es reálértéket. Erre megfelelő lehet a HÖOK átfogó koncepciója, mely szakmai szempontból jó alapot szolgáltathat arra, hogy az emelésre sor kerüljön.