2017. 08. 01. 09:26

A kormánybiztos szerint nem volt drága a vizes vb, mert kétszer ennyibe is kerülhetett volna

Fürjes Balázs kormánybiztos értékelte a magyarországi vizes világbajnokságot és elmagyarázta, hogy miért nőtt sokszorosára a rendezési költség.

A Magyar Időkben olvasható interjúban elmondta, hogy az összes ideiglenes szerkezetet százszázalékosan újrafelhasználják, például a Hungexpo területén épülő P+R parkolóház építéséhez, így hatezerrel csökken a Duna Aréna befogadóképessége. Ennyi férőhely elég lesz a következő években ide érkező nemzetközi versenyekre.

Milyen nemzetközi versenyeket rendezünk a Duna Arénában?

2018. junior műúszó-világbajnokság

2019. junior úszó-világbajnokság

2020. úszók, vízilabdázók, szinkronúszók, műugrók Európa-bajnoksága

2024. rövidpályás úszó-világbajnokság

Fürjes szerint a kisebb kellemetlenségek kivételével jelesre vizsgázott Budapest a világbajnokság alatt. A Dagály strandfürdő 2018 májusában nyílik meg a teljes felújítás után, de a többi versenyhelyszínt már használhatja a lakosság most is.

Hasznosnak tartja a beruházásokat, amelyek jobbá tették a várost: a Duna Arénát, a Hajós Alfréd- és Császár-Komjádi-uszodát a gyerekek úszásoktatására, versenyekre és szabadidős sportra is megnyitják. A Duna Aréna kapcsán azért van némi anomália a fenntartást tekintve.

A költségek

A vizes vb előtt folyamatosan téma volt, hogy mennyibe kerül ez világverseny az országnak, ami 130, de egyes források szerint 170 milliárd forintot emésztett fel. Bár ez is nehezen számolható, mert azokat a fejlesztéseket nem feltétlenül kell belevonni, amikre egyébként is szükség volt.

Fürjes Balázs elmagyarázta, hogy minek köszönhető a többletköltség:

  • a vb előtt úgy számoltak, hogy a kiadások összege a legrosszabb esetben sem haladta volna meg a költségvetés fél százalékát három éven keresztül, erre fedezetet nyújtott a gazdasági növekedés

  • a bevételi többletből tudták volna fedezni ezt úgy, hogy máshonnan nem kellett volna forrást elvonni

  • így tulajdonképpen olcsó volt a világbajnokság, mert a fent említett számításnak csak a felébe került, tehát az éves költségvetés negyed százalékáról van szó

  • csak azok a kiadások számítanak bele a vb költségébe, amelyek nélküle nem épültek volna meg, vagy az esemény után nem hasznosulnak

  • így tehát a szükséges befektetés évente az állami költségvetés 0,1 százalékát sem érte el, ez három év alatt összesen 45-50 milliárd forint

(fotó: Szabó Gábor / Origo)