Míg a Fidesz Erzsébet-utalványokkal, néhány százalékos nyugdíjemelések ígérgetésével és Bözsi néni miniszterelnök általi meglátogatásával igyekszik orvosolni az idősek problémáit, Sneider Tamás, a Jobbik elnöke július végén sajtótájékoztatón jelentette be: az ellenzéki párt egy teljesen új nyugdíjrendszer bevezetését tartja szükségesnek, amelynek része egyebek mellett a differenciált emelés és a nyugdíjplafon.
A politikus merevnek tartja a jelenlegi nyugdíjrendszert, helyette azt javasolja, hogy mindenki a számára megfelelő időpontban mehessen nyugdíjba, a korhatárt pedig ne kelljen kötelezően alkalmazni. Jónak nevezte a részleges nyugdíj lehetőségét is, amelyben a munkavállalók először 6, majd 4 órás műszakokat vállalva, fokozatosan lépnének ki a munkaerőpiacról, részt vállalva a fiatalok képzésében.
A Jobbik javasolja, hogy az alacsonyabb nyugdíjak magasabb százalékkal emelkedjenek. A nyugdíjplafon visszaállítását sürgette, bírálva, hogy létezik 2 millió forintot meghaladó állami luxusnyugdíj is.
Az ellenzéki párt egyébként 2010 óta számos javaslattal élt a nyugdíjasok ügyében, ám azokat a Fidesz rendszerint lesöpörte az asztalról.
A Jobbik 2010 óta minden évben benyújtotta módosító javaslatát, mely az ápolási díj havi összegének megemelését szorgalmazza. Indoklásuk szerint az államnak kötelessége az ápolásra szoruló személyek és családjaik segítése, hiszen ezen családok áldozatos és társadalmilag hasznos munkát vállalnak azzal, hogy otthonukban vállalják a hozzátartozóik ápolását, gondozását. A párt legutóbbi, 2018-as költségvetéshez benyújtott javaslata a díj mértékét 32 600 forintról 45 ezerre emelte volna, ám a Fidesz elutasította a kezdeményezést.
A Miniszterelnökség dologi kiadásaiból komolyabb összeget csoportosítottak volna át az otthoni szakápolás finanszírozására is. "Véleményünk szerint a betegek otthoni szakápolásának támogatása fontosabb, mint a Miniszterelnökség milliárdos eszközbeszerzései" - írták az indoklásban, a javaslatot persze nem támogatta a kormánypárti többség.
A Jobbik minden évben javasolta egy olyan jelzőkészülékes rendszer kiépítését is, mely elsősorban az idősek biztonságát garantálhatná egészségügyi, valamint bűnmegelőzés szempontjából. Az ellenzéki párt legutóbbi ezzel kapcsolatos módosítójában jelezte: az anyagi forrás a miniszterelnökség által fenntartott kormányhivatalok több mint 23,5 milliárdos dologi kiadásainak 8,5%-ból finanszírozható lett volna. Bár természetesen ezt a módosítót is leszavazták a fideszes képviselők, Jeneiné Rubovszky Csilla miniszteri biztos épp a napokban jelezte: a legrászorulóbb nyugdíjasok országszerte 480 településen egy speciális vészjelző okoskarperecet kapnak.
A Jobbik a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségének visszaállítását is kezdeményezte. A Fidesz ezt elutasította, helyette bevezette a nyugdíjas szövetkezetek intézményét, hogy a dolgozni kívánó nyugdíjasok ilyen formában térhessenek vissza a munkaerőpiacra és enyhítsenek az egyre súlyosabb munkaerőhiányon.
2015-ben a Jobbik ötpárti vitát kezdeményezett a nyugdíjak ügyében, ám azon sem az MSZP, sem a Fidesz, sem a KDNP részéről nem jelent meg senki, kizárólag a Jobbik és az LMP képviseltette magát.
Persze lehet gerjeszteni a feszültséget néhány szándékosan félreértelmezett mondat miatt is - a lényeg azonban máshol rejtőzik, az pedig már nem olyan kellemes a Fidesz számára sem.