Észak-Korea hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen tesztelt vasárnap egy hidrogénbombát. Több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg előtte közölte, hogy Észak-Korea valószínűleg földalatti atomrobbantást hajtott végre, immár a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki.
A bejelentés szerint a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és miután a kísérlet "tökéletesen sikeres" volt, ez beigazolódott. A "kétfokozatú termonukleáris fegyvernek példátlan az ereje" - mondta a bemondó.
Az AP hírügynökség szerint még szakértőknek is nehéz lehet megállapítani távolról, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. Ez utóbbit termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál, amely a maghasadás elvén működik. Abból, hogy az első rengés 6,3-as erősségű volt, arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása, legalább 10-szer akkora, száz kilotonnás, mint a tavaly szeptemberi ötödik. Ez a hirosimai atombomba erősségének hétszerese, a Nagaszakira ledobott atombomba erősségének ötszöröse.
A dél-koreai hadseregnél riadót rendeltek el, és műveleti készültségbe helyezték a nukleáris válságokra reagálni hivatott egységet.
Élesen elítélte az észak-koreai kísérleti robbantást Kína, Dél-Korea, Japán, Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Románia, a NATO, az Európai Unió, az ENSZ és két nemzetközi szakosított szervezet.
A kínai külügyminisztérium felszólította Phenjant, hogy "hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet". Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után "a lehető legszigorúbb büntetést" követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy "teljesen el tudják szigetelni" az országot.
Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével, Csung Jui Jonggal - közölte a szöuli elnöki hivatal. Csung később újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy "a legerősebb amerikai stratégiai eszközök esetleges Dél-Koreába telepítéséről" beszéltek.
Elítélte a nukleáris tesztet Abe Sindzó japán kormányfő is. Szuga Josihide, a japán kormány főtitkára pedig azt mondta:
"újabb szankciókat kellene bevezetni Észak-Korea ellen, egyebek között az ország olajkereskedelmét lehetne sújtani velük."
Abe Sindzó telefonon beszélt az amerikai elnökkel is, és egyetértettek abban, hogy erősíteni kell a nemzetközi nyomást Phenjanra.
A BRIC hsziameni csúcstalálkozója szünetében tárgyaló Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetértett abban, hogy "megfelelő módon" kell kezelni a legújabb észak-koreai kísérleti atomrobbantást, és ki kell tartani a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének célja mellett. Az orosz külügyminisztérium minden érintett felet tárgyalásokra szólított fel, mivel ezt tartja az egyetlen lehetséges eszköznek a Koreai-félszigeten kialakult válság rendezésére.
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök Berlinben közzétett közös állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek haladéktalanul reagálnia kell a nemzetközi jogot súlyosan sértő újabb észak-koreai kísérleti robbantásra.
Boris Johnson brit külügyminiszter szerint az észak-koreai válságra adható katonai válaszlépések "egyike sem jó", mindenekelőtt azért, mert a phenjani rezsimnek megvan a lehetősége dél-koreaiak tömegeinek elpusztítására, Kína viszont többet is tehetne Észak-Korea megfékezése végett. Theresa May brit kormányfő szerint az egész nemzetközi közösségnek együttesen kell fokoznia az észak-koreai vezetésre gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy Phenjan felhagyjon "destabilizáló akcióival".
"A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik"
- hangsúlyozta vasárnapi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök. Trump Washington számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a robbantást. Mint írta,
"Észak-Korea lator állam, amelynek a magatartása immár fenyegetést és a zavar forrását jelenti Kína számára is, amely segíteni kíván ugyan, de ez egyelőre kevés sikerrel járt".
Az amerikai elnök egy későbbi Twitter- üzenetben közölte: az Egyesült Államok teljes kereskedelmi embargót vesz fontolóra azokkal az országokkal szemben, amelyek üzleti kapcsolatban állnak Észak-Koreával.
The United States is considering, in addition to other options, stopping all trade with any country doing business with North Korea.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2017. szeptember 3.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közleményében kiemelte: Phenjan a lépéssel ismét "kirívóan megsértette" az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatokat. Hétfőn közép-európai idő szerint 16 órára az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország és Dél-Korea kérésére összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát is.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő pedig azt írta, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, valamint ballisztikus rakéták fejlesztését szolgáló programjaival, és be kell szüntetnie minden ehhez kapcsolódó tevékenységet.
A nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló szerződés hatályba lépéséért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) szerint ha Észak-Korea valóban hidrogénbombával hajtott végre tesztet, akkor az azt jelenti, hogy az ország "gyorsan halad nukleáris programjával".
Lassina Zerbo, a bécsi székhelyű szervezet végrehajtó titkára hozzátette, hogy figyelőállomásaik "szokatlan szeizmikus eseményt észleltek", mért adataikat egyelőre elemzik, majd ennek eredményét vasárnap délután megosztják a tagországokkal.