Oroszország felé fordította Japánt és Dél-Koreát az észak-koreai válság

A hagyományosan az Egyesült Államok szövetségesének tekinthető Japán és Dél-Korea a Phenjan jelentette fenyegetettség, és a kiszámíthatatlan Trump-adminisztráció külpolitikájának köszönhetően úgy tűnik, hogy stabil és higgadt szövetségest keres a térség biztonságának, illetve békéjének megőrzése érdekében. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ezt a partnert a Vlagymir Putyin vezette Oroszország jelentheti.

Az orosz elnök az amerikai fenyegetőzés és a hidegháborús időszakot idéző keménykedés helyett diplomáciai úton való rendezést sürget Észak-Korea ügyében. A nukleáris céljaihoz egyre közelebb jutó ország körül kialakult „veszélyzónában” lévő Japán és Dél-Korea számára is elfogadhatóbb politikai alternatívának minősülhet, mint a macsó háborús retorikával játszadozó amerikai külpolitika. Japán és Dél-Korea is azért lobbizott Putyinnál, hogy a vétójoggal rendelkező Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában támogasson egy Észak-Korea elleni olajembargót bevezető határozatot. Ezt az orosz elnök azonban elutasította. De felhívta a figyelmet az orosz-kínai "útitervre", amelynek értelmében csökkenteni kell a feszültséget a Koreai-félszigeten, majd az összes érdekelt félnek tárgyalásokba kell bocsátkoznia egymással.

Putyin higgadtságot és tárgyalásokat akar

Csütörtökön Vlagyivosztokban a 3. Keleti Gazdasági Fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő közösen ítélte el Észak-Korea Japán felett végrehajtott múlt heti ballisztikus rakéta- és nukleáris kísérletét. Egy nappal korábban Putyin a dél-koreai államfővel, Mun Dzse Innel közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy Oroszország nem ismeri el Észak-Korea nukleáris státusát.

Putyin akkor is hangsúlyozta azt a korábban már kifejtett álláspontját, hogy az észak-koreai nukleáris és rakétakísérletek miatt kialakult válság nem oldható meg pusztán szankciókkal és nyomásgyakorlással. Az orosz vezető higgadtságra és tárgyalásokra szólított fel, valamint óvott a Phenjan sarokba szorítását célzó kísérletektől.

Mun Dzse In szintén az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy Észak-Korea leállítsa provokációit, illetve közösen megtalálják a módját az észak-koreai nukleáris probléma alapvető megoldásának.

A fórumon Oroszország és Dél-Korea között több kétoldalú gazdasági egyezmény aláírására is sor került.

Történelmi közeledés Oroszország és Japán között

Japánnal is hasonló hangvételű közös nyilatkozatok születtek a kétoldalú megbeszéléseket követően, amelyek egyben történelmi jelentőségűek is a japán-orosz kapcsolatok tekintetében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az orosz elnök az Abe Sindzó japán kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón a kapcsolatok javulásának egyik jeleként említette meg, hogy az orosz vezérkari főnök és a szárazföldi erők parancsnoka hamarosan Tokióba utazik. Putyin beszámolója szerint a felek szót ejtettek az Oroszországban Dél-Kuriloknak, Japánban "északi területeknek" nevezett szigetek közös gazdasági hasznosításáról, valamint a békeszerződés megkötéséről. A japán kormányfő kijelentette: vendéglátójával együtt eltökélt abban, hogy éppen ők ketten írják alá a szerződést. A nap folyamán korábban, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum egyik pódiumbeszélgetésén, amelyen Putyin is jelen volt, Abe kijelentette:

"Oroszország és Japán között mindössze egyetlen év alatt olyan elmozdulás történt, amilyenre korábban 70 éven át nem voltunk képesek. Ha még egy évig és aztán még egy évig folytatjuk ezeket a lépéseket, akkor biztos vagyok benne, azt látjuk majd, hogy az orosz-japán kapcsolatok fényes jövő előtt állnak és képesek lesznek kibontakoztatni a bennük rejlő teljes potenciált"

– mondta. Hozzátette:

"Ennek érdekében véget kell vetnünk annak az abnormális helyzetnek, hogy még mindig nincs közöttünk békeszerződés. Vlagyimir, e kötelezettségnek nekünk kettőnknek kell eleget tennünk. Haladjuk hát meg az összes nehézséget, és hagyjunk a következő nemzedék fiataljaira egy olyan világot, amelyben a két állam - Japán és Oroszország - ki tudja bontakozatni lehetőségeit!"

A kapcsolatok eddigi fejlődését az fékezte, hogy a két ország között a második világháború vége óta vita tárgyát képezi a Kuril-szigetek négy legdélebbi, a Szovjetunió által 1945 szeptemberében, már Tokió kapitulációja után annektált tagjának hovatartozása. A szigetek - Iturup, Kunasir, Sikotan és Habomai - ügye miatt Tokió és Moszkva a mai napig nem kötött békeszerződést.

A Szovjetunió és Japán 1956 októberében közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, amelyben a felek kötelezték magukat a békekötésre. A dokumentumban a Szovjetunió akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy jószándéka jeleként átad két szigetet a négyből.

 

Forrás
MTI nyomán