2017. 09. 11. 20:43

Nem is kereste igazán a Moszad Mengelét

Pénteken hozták nyilvánosságra annak az állítólagos hajtóvadászatnak az aktáit, amit a Moszad folytatott Josef Mengele, a "halál angyalának" is nevezett náci orvos ellen. Azért csak állítólagos hajtóvadászat, mert az iratokból az tűnik ki, hogy az izraeli titkosszolgálat könnyedén elkaphatta volna, ha valóban akarja.

Múlt hét kedden hozott le néhány részletet a Jediót Ahronót izraeli újság honlapja arról, hogy milyen műveleteket hajtott végre a Moszad annak érdekében, hogy kézre kerítsék az Adolf Eichmann elfogása után főellenségnek számító Josef Mengelét. Ezekből úgy tűnt, hogy a Moszad minden áron fel akarta mutatni a náci orvos skalpját, aki viszont trükkösen kijátszotta a szervezetet. 

A pénteken nyilvánosságra hozott, kódolt nevén Melcer-akták azonban sokban árnyalják ezt a képet. Kicsit olyan érzésünk lehet, mint mikor a két perces promóban ellövik a film összes izgalmas részét, mi meg két órát ülünk a moziban, hogy történjen valami. Ronan Bergman, a The New York Times szakújságírója végigrágta magát az aktákon és arra jutott, hogy Mengelét nem is akarták az izraeliek annyira elkapni, mint ahogy azt a kívülállók gondolták. Amikor meg igen, akkor már késő volt, mert az óceán addigra végzett vele São Paoloban. Igaz erről a Moszad még évekig nem tudott.

ELFOGATÓPARANCS SEM VOLT ELLENE

A háborút követően több olyan magas pozícióban lévő nácit is futni hagytak, akik értékesek voltak valamelyik fél számára. Ilyen volt például Wernher von Braun is, aki a Harmadik Birodalom rakétaprogramjának egyik vezetője volt, végül mégis az USA-ban vált az űrprogram hősévé. Joseph Mengelének azonban nem az orvosi területen elért eredményei miatt nem kellett aggódnia, egyszerűen csak nem adtak ki ellene elfogatóparancsot a németek.

A háború után csak 1948-ban hagyta el Németországot és költözött át Argentínába, ahol Buenos Aires német nagykövete  biztosította, hogy rendes állampolgárként kezelik az országban. Ezután saját nevén élt egy évtizedig, még a lakáson is a dr. Josef Mengele névtábla díszelgett.

1959-ben végül mégis kiadták az elfogatóparancsot ellene, ezért Paraguayba, majd Brazíliába menekült.
A Moszad 1960-ban eredt először Mengele nyomába, miután Adolf Eichmann elfogása után ő lett az első számú célpont, és még fülest is kaptak a náci-vadász Simon Wiesenthaltól.

1962-ben kerültek először közel hozzá Wilhelm Sassen, náci informátor révén, aki az orvos egyik ismerőse volt. A Moszad egyik megfigyelőcsapata testközelbe is került Mengelével São Paulo közelében. A titkosszolgálat dél-amerikai állomásfőnöke azonnal titkos táviratot küldött a központba, ám a szervezet akkori igazgatója Isser Harel úgy döntött dobja a témát, és inkább foglalkozik azzal a fülessel, miszerint Egyiptom német tudósokat toboroz, hogy rakétákat építtessen velük. Az egyiptomi rakétaprogram veszélyével pedig nem ért fel Mengele.

MINDIG FONTOSABB VOLT A JELEN

Harel után Meir Amit vette át a Moszad irányítását és kijelentette, hogy 

„az ügynökség befejezi a múlt szellemei utáni vadászatot és a jelen problémáira fordítja kapacitását,”

akkor is, ha ezt több Európából beszervezett ügynök nem nézte jó szemmel.

1968-ban újra megerősítették, hogy Mengele azon a farmon él São Paulo közelében, ahol már korábban is a nyomára bukkantak. A kint lévő tiszt el akarta rabolni és megkínozni Mengele társaságának egy tagját, ezért mást helyeztek a posztjára és a következő tíz évben inkább a palesztinok terrorakcióival foglalkozott az ügynökség ahelyett, hogy nácikra vadásszanak.

TRÓFEÁNAK KELLETT VOLNA

1977-ben végül Menáhém Begín kormányfő kiadta a Moszad igazgatójának, hogy le kell vadászni a náci bűnösöket, mert ezzel akarta megmutatni Jasszer Arafatnak, hogyan jár az, aki a zsidókkal ujjat húz. 

A titkosszolgálat főnöke vitába szállt a kormányfővel, mondván a múltnál fontosabb lenne a jelen, végül megegyeztek, hogy elég csak Mengelét felmutatniuk.

Ekkor történtek a már leírt előzetes tartalmak. 

  • 1982-ben Mengele gyerekkori barátját Hans-ulrich Rudelt akarták megzsarolni gyermekével, hogy kiadja a náci orvost, ám mire akcióba léptek volna a férfi meghalt.
  • Utána Mengele fiát, Rolf Mengelét próbálták lehallgatni nyugat-Berlinben, mert úgy gondolták, hogy az egy napra eső születésnapjukon biztosan felköszönti egymást a két férfi.
  • Közben egy randevú is összejött egy ügynöknek az ifjú Mengelével, ám mindkét akció sikertelenül zárult. 

Mint kiderült azért, mert a "Halál Angyalát" addigra már valóban elragadta a halál angyala. 1979-ben egy são paulo-i tengeri fürdőzés alkalmával kapott halálos kimenetelű szélütést.

A Washington Post újságírója megjegyzi, hogy nem ért egyet azzal a volt Moszad ügynökkel (Mike Harari) aki 2014-ben halála előtt is arról nyilatkozott, hogy 

"amíg lélegzik náci ezen a földön, segíteni kell nekik, hogy ne lélegezzenek tovább". 

Úgy véli, hogy Eichmann elfogása és kivégzése elég példa volt arra, hogy megmutassa a világnak, a zsidó vér sem hullhat büntetlenül. Azonban itt el kellett volna engedni a múltat és belátni, hogy a nácik már nem jelentenek fenyegetést.