Gyógyszereken élünk, mégis betegesek vagyunk, ami a magyar gazdaságot is tönkreteszi

Krónikus orvoshiány + fizikailag tönkremenő társadalom = erős és büszke európai ország?

A technológiai fejlődés nem kínál megoldást a régió szerte erősödő egészségügyi humánerőforrás-krízisre, hiszen az új eszközök és gépek alkalmazása pont hogy jól képzett szakembergárdát igényel - szögezték le az egészségügyi világszervezet európai regionális bizottságának budapesti tanácskozásán az előadók, akik közös megoldásra ösztönözték a világ országait.

A Napi.hu beszámolójában az egyik leglényegesebb megállapítás, amiről a krónikus orvoshiány, és az egészségügyi dolgozók kivándorlása kapcsán nem szokás beszélni, hogy

sokszor szervezett kormányzati programok csábítják másik országba az orvosokat és az ápolókat. Ez fölveti az egyes államok felelősségét a válsággal kapcsolatban.

A magyar helyzet specifikumaként említették, hogy a foglalkoztatottaknak csupán 6 százaléka dolgozik az egészségügyi szektorban, miközben ez világszinten 10 százalékot tesz ki.

Brexit ide vagy oda, a magyar orvosok nem terveznek hazajönni

Évről évre egyre nagyobb egészségügyi katasztrófával fenyeget, hogy betöltetlenül maradnak a háziorvosi praxisok az országban. A Magyar Nemzet most annak járt utána, hogy a bizonytalan helyzetet teremtő Brexit hazacsábíthatja-e a Nagy-Britanniába költöző, és ott dolgozó orvosokat. Úgy tűnik nem. A megélhetési körülmények, az anyagi lehetőségek továbbra is külföldön tartják a magyar orvosokat.

Hiányzik a megfelelő szemléletű képzés, és az alapellátás megbecsültsége

Az előadók elmondták, az egészségügyi munkaerőhiány értékelésénél két paramétert érdemes vizsgálni:

az oktatást és a csapatmunkát.

A felszólalók szerint

"nagyon magas szinten és túl specializáltan képezzük a szakembereket, akik a tudásuknak csak a 25 százalékát használják a gyakorlatban".

Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója szerint viszont nincs szükség ennyi magasan képzett szakemberre.

A betegségterhek nagy része olyan krónikus állapotokból ered - diabétesz, magas vérnyomás és egyebek - amelyeket az alapellátás szintjén fedeznek fel, és ott is lehetne kezelni; a regionális igazgató szerint azonban az egyetemeken a diákok betegségekről, különleges állapotokról tanulnak, nem pedig az egészség megőrzéséről.

"A krízis megoldásához ugyanakkor elengedhetetlen, hogy visszaadják az alapellátás presztízsét, hogy vonzóak legyenek ezek az állások"

- hívta fel a figyelmet Jakab Zsuzsanna.

A társadalom leépülése miatt a GDP 12-20 százalékát bukjuk

A WHO szakemberei rámutattak: az emberek egészségi állapotának minősége nagyban befolyásolja a gazdaságok teljesítményét.

Azokban az országokban, ahol nagy a betegségekből adódó teher - mint Magyarországon -, az a GDP akár 12-20 százalékát is felemésztheti.

Erre a fogyásra senki sem vágyik

Koalíciós haderőként aknázza alá a Fidesz és az atomizálódott baloldal a Jobbik béruniós polgári kezdeményezését, amivel a nemzeti néppárt az egyre gyorsuló kivándorlást is megpróbálja lassítani. Pedig óriási a baj. Mintha eltűnne Győr minden lakójaA tízévente tartott népességszámlálás félidejében a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai kutatást, úgynevezett mikrocenzus felméréseket végeznek.

Fizikailag és anyagilag is leterheltek vagyunk

A WHO azt ajánlja, hogy a lakosság egészségügyi teherviselése (ami főleg a gyógyszerekre költött összegekből tevődik össze) ne haladja meg a 15 százalékot, ám hazánkban ez az érték

30 százalék körül mozog, ami a szervezet skáláján már válságos értéket jelent.

Emellett a rossz egészségi állapot gazdaságra gyakorolt negatív hatása a dolgozók egyre romló mentális állapotában és a szinte állandósult fizikai fáradtságában mutatkozik meg a legérzékletesebben.

Jakab Zsuzsanna kiemelte: az egészségnek épp ezért kell kiemelt szerepet a fenntartható fejlődés stratégiájában, a fenntartható finanszírozás pedig a működőképes egészségügyi rendszer záloga.

Az Index pont annyira nem érti a béruniót, mint a Fidesz

Az Index egy látszólag „szakértői" cikkel - „közgazdasági szemmel" - akarta megszakérteni, hogy a béruniós kezdeményezés egy „hajcihő", egy „méretes blöff". Az „Akkor sem lesznek itt nyugati bérek, ha nyer a Jobbik" című cikknek azonban már a címe is téves alapvetésből indul ki.