Erdogan vasárnap indult el New Yorkba az ENSZ Közgyűlésének éves tanácskozására. Indulása előtt arról beszélt, hogy fel fogja vetni a referendum kérdését a Donald Trump amerikai elnökkel, valamint Haider al-Abádi iraki kormányfővel folytatandó megbeszélésén.
"Háromszázötven kilométer hosszú határunk van ott. Rokonaink élnek ott" - mondta a török elnök az iraki kurd regionális kormányzat ellenőrzése alatt álló területeken élő türkmén kisebbségre utalva.
Hozzátette:
"nem fogjuk azt mondani, 'rendben, csináljátok csak', ha ezzel Irak megosztása felé tesznek lépéseket".
"Úgy vélem, (az Egyesült Államok és Irak vezetőjével együtt) ugyanazon az állásponton vagyunk, vagyis Irak oszthatatlan egysége mellett" - mondta Erdogan.
Az észak-iraki Kurdisztán parlamentje pénteken támogatta, hogy a kurdok szeptember 25-én népszavazást tartsanak a függetlenségről három kormányzóságban és a kurdok ellenőrzése alatt álló, de a bagdadi központi vezetés által magának követelt területeken.
Törökország, az Egyesült Államok, valamint Bagdad részéről erős nyomás nehezedik az iraki kurdokra, hogy mondjanak le a népszavazásról. Attól tartanak, hogy azok a feszültségek, amelyeket a függetlenségi referendum kelthet, elvonják a figyelmet az Iszlám Állam elleni küzdelemről Irakban és Szíriában.
Ankarát az is aggasztja, hogy az igenek esetleges többsége felszíthatja a szeparatista érzelmeket Délkelet-Törökországban, ahol a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) három évtizede folytat fegyveres harcot a kurd függetlenségért. Korábban azonban - amikor a régió vezetése még megelégedett az autonómiával, és nem akart elszakadni - Erdogan kifejezetten jó kapcsolatokat ápolt az iraki Kurdisztánnal. Ez 2015 nyarán, a török-kurd konfliktus ismételt fellángolása után változott meg.