A legkevésbé sem kell azon meglepődni, hogy az Orbán-kormány itthoni szabadságharcos retorikája mellett a nemzetközi érdekérvényesítő képességünk a nullával egyenlő. Elég csak felidézni a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott 2008 áprilisi táviratot, amely szerint Orbán Viktor azt mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének, hogy "hagyják figyelmen kívül, amit mond" a kampányban.
Aztán emlékezhetünk még az áprilisi nagy brüsszeli kapitulációra, vagy éppen az Európai Unió luxembourgi bíróságának ítéletét követő nyilatkozatokra, amelyek az idő múlásával szép lassan - de annál határozottabban - megszelídültek. A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében elsőként a jobbikos képviselők kongatták meg a vészharangot még 2016 novemberében. Akkor Szávay István, Dúró Dóra, Mirkóczki Ádám és Sneider Tamás írásbeli kérdést intéztek a kormányhoz, amelyet idén márciusban egy újabb beadvány követett.
A kormány diplomáciai lépéseinek hatékonyságát mutatja, hogy a románok nemhogy elálltak volna a további jogsértésektől, de még vérszemet is kaptak. Sneider Tamás, az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke a nemzetpolitikai ügyekben a jobbikos képviselőket jellemző konstruktivitás jegyében
"Minden meglévő vitás kérdést félretéve a költő után kérdezem: hagyjuk az iskolát?"
- címmel fordult szeptember 4-én Semjén Zsolthoz. A miniszterelnök-helyettes hosszúra nyúlt válaszában jelezte:
"A román hatóságoknak a Líceummal szemben hozott döntéseit azonban az erdélyi magyar oktatás, általa pedig az egész erdélyi magyar közösség elleni támadásként értékeljük."
Erős szavak. Hogy mint jelent ez a gyakorlatban, azt Balog Zoltán, az EMMI-t vezető csúcsminiszter mutatta meg, aki kínos mosolygások közepette megkötötte az erdélyi magyar iskolák tanévnyitó ünnepsége után a román főtanfelügyelő nyakkendőjét. Szellemes és vicces megnyilvánulás lehet, de a nemzetpolitika, az őshonos magyar közösségek megmaradása nem a humor rovatba tartozik, szellemeskedés helyett pedig határozott kiállást követelne. Csak összehasonlításként: a román államfő kritizálta hazája külügyminisztériumát, mert "túl kemény" választ adott Magyarországnak.
A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy az Orbán Viktor vezette kormány "a nemzetközi összefogás keretében" úgy fordul az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának a tagjaihoz, hogy a CEU-ügyben a közelmúltban még kemény nyilatkozatokat puffogtattak, mialatt pedig Semjén Zsolt Kossuth-díjjal kitüntetett osztálytársa a kormányzati igényeknek megfelelően hangszerelt írásokban mocskolja a katolikus egyházfőt, addig a pápai nuncius segítségét köszönettel elfogadjuk. Legalábbis mi, magyarok biztosan, a magyar kormány kétkulacsos, köpönyegforgató politikája miatt pedig ezúton is elnézést kérünk.