Vona Gábor Felvidéken: "fontos a templom és az iskola, de mellé megélhetést is kell biztosítani"

Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje a felvidek.ma portálnak adott interjút, miután a Révkomáromban tartott fórummal Szlovákiában is elindult a béruniós kampány.

Az interjúban több aktuális téma is felmerült, így Orbán Viktor egyetlen kihívója nemcsak a bérunió kapcsán, de a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos jobbikos politikáról, és jövőképről is nyilatkozott.

Egy újabb nagy lépés: a szlovák pártoknak és szakszervezeteknek is nyilatkoznia kell a bérunióról

Mint mondta, a gazdasági és társadalmi problémák miatt nagyon fontos, hogy ez a társadalmi kezdeményezés sikeres legyen. Pallér Péter közölte azt is, hogy már kiküldték a szimpatizánsoknak az aláírásgyűjtő-íveket, ám az igazán nagy lépés csak ezután jön: meg fogják szólítani a szlovákiai pártokat, szakszervezeteket, és minden olyan civilszervezetet, aki magáénak érzi ezt a problémát.

Vona Gábor szerint csak a pártpolitikai elköteleződésű közgazdászok minősítették utópisztikusnak a béruniót, miközben olyan szakemberek, mint Mohi Csaba, Róna Péter és Pogátsa Zoltán arról beszélnek, hogy erre szükség van.

"Ez egy reális célkitűzés, viszont komplex kérdés. El kell indulni ebbe az irányba, mivel az elmúlt 13 évben a bérek közötti szakadék csak növekedett. Mi azt szeretnénk, ha ez a folyamat megváltozna és az Európai Bizottság, az Európai Unió fontos célkitűzésének tartaná a béruniót, mivel jelen pillanatban ez nincs így".

A határon túli magyarság pártreferenciájáról is szó esett, ami a Jobbik számára is nagyon fontos dolog, de ez nem annak alapján dől el, hogy adnának-e szavazati jogot a határon túli magyaroknak, vagy nem.

"Ebben egyedül vagyunk a pártok között. Sajnos azt kell, mondjam – a Fidesz esetében is –, hogy abban, hogy a határon túli magyaroknak szavazati jogot adtak, pártpolitikai sandaságot és célt fedezek fel. (...) Úgy gondoljuk, a kettős állampolgárság elvi kérdés, ezt a magyar emberek megérdemlik. Senki nem tehet arról, hogy a határnak melyik oldalára született. Ha valaki magyar ember, akkor szavazhasson és legyen joga beleszólni közös magyar nemzetünk sorsába".

A legerősebb ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje aláhúzta ezzel kapcsolatban, hogy nem mondtak le egyáltalán erről a terepről, sőt komoly beágyazottságuk is van a határon túli magyarság szöveteiben, de

"egy biztos: nem kívánjuk a pártpolitikát áthozni a határon túli magyar közösségek életébe. Mi minden pozitív, előremutató határon túli kezdeményezést segíteni igyekszünk".

Érdekes kérdés, ha a Jobbik kormányozna, milyen kapcsolatot ápolna Szlovákiával?

"Az MKP által képviselt autonómiatörekvéseket mi támogatni tudjuk, és ha kormányon lesz lehetőségünk, akkor ezt nemcsak a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) zárt ülésein kívánjuk elmondani, hanem nemzetközi fórumokon, és akár a kétoldalú kapcsolatokban is".

Vona Gábor úgy gondolja, ha egy magyar és egy szlovák miniszterelnök találkozik, nagyon sok fontos kérdést kell megbeszélniük. Megérti, ha a szlovák fél számára kellemetlen a magyar kisebbség helyzetéről beszélni, a Jobbik számára viszont nagyon kellemetlen volna nem beszélni róla – ezt pedig a szlovák félnek kell megértenie, fogalmazott a kormányfőjelölt.

A V4-ek kapcsán arról beszélt a politikus, hogy ennek a szövetségnek a megerősödése egy jó és helyes folyamat, amit a Jobbik-kormány is folytatna. Sőt, ki is bővítenék a V4-eket: Horvátországnak mindenképpen helye lenne az együttműködésben.

"Épp a napokban terjesztjük a magyar országgyűlés elé azt a javaslatunkat, amely azt szeretné elérni, hogy a visegrádi négyeknek, mint nemzetközi szervezetnek legyen egy állandó, bizonyos időközönként összeülő parlamenti szárnya. Ne csupán arról szóljon, hogy az országok kormányfői találkoznak és paroláznak egymással, de jöjjenek össze a parlamenti delegációk, és konkrét ügyekről, akár nehéz kérdésekről is folytassunk vitát egymással".

Szintén konkrét választ igényel a határon túli magyarokat támogató programok kérdése.

A Jobbik azt szeretnénk, ha átlátható módon, hatékonyan, és valóban a magyar közösség megmaradása szolgálatába kerülnének ezek a pénzek elköltésre.

"Ami a gazdaságfejlesztési támogatásokat illeti, teljes mértékben támogatjuk. Fontos a templom és az iskola, de mellé megélhetést is kell biztosítani, erről szól a bérunió is. De önmagában a pénzosztás sem elég, ha egyébként a magyar diplomácia nem ad védelmet a kétoldalú kapcsolatokban, mert zárójelbe teszi a nemzetiségi ügyeket."

Vona Gábor a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet vezetőjére, Szávay Istvánra hivatkozik, aki szerint

a kétoldalú kapcsolatokban, a diplomáciában a magyar közösség egészét érintő kérdéseket kell képviselni, és meg kell adni a lehetőségét annak, hogy a helyben maradást gazdaságfejlesztő támogatásokkal biztosítsuk

– erre alkalmas a Baross Gábor Terv.