Mentőöv a bűnelkövetőknek

Vannak elévülhetetlen érdemek, és elévülő bűncselekmények. Az utóbbiakat listáztuk.

Tizenkét évre változik a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje a Büntető törvénykönyv módosításával. Az Orbán-kormány berezelt egy újabb népszavazás lehetőségétől és a többi parlamenti erővel együtt megszavazta az ezt célzó jobbikos javaslatot. Korábban Vágó Gábor referendumot kezdeményezett, erről a kérdésről. Ez akár még annak a látszatát is keltheti, hogy a kormánypártok küzdenek a politikát eluraló jelenség ellen. Ám, azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ügyészség dönt arról, hogy egyáltalán elindulhat-e egy ügyben büntetőeljárás.

Miért van a jogban elévülés? 

Az elévülés intézménye az idő múlására adott sajátos válasz. Azért alkalmazzák a jogban, mert az idővel elenyésznek a bűncselekmények bizonyítékai és ez a tényező a büntetés célját is megváltoztatja.

Az elévülés idejét a büntetőjog a bűncselekmény súlya alapján differenciálja, a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év.

Összegyűjtöttünk az elmúlt évekből néhány ügyet, nem kizárólag korrupciós eseteket, amelyben kulcsszerepet játszik az idő abban az értelemben, hogy annak múlása is segíti az elkövetőt, hogy tettei mindegyikével szembesítsék és azért megbüntessék. 

Fogta a pénzt és futott

Több mint 211 millió forintos károkozást úszhat meg a Kun-Mediátor-ügyben a Bróker Marcsiként emlegetett nő. Legalábbis a legfőbb ügyész ezt közölte július elején a jobbikos Lukács László Györggyel, aki az elévülés miatt megszüntetett esetek számáról kérdezte Polt Pétert. Harminchárom sértett, 211 millióját érinti mindez, 21 esetben teljes, nyolcban részben megtérült a kár, négyben viszont nem. Hatan panaszt tettek,mert elévülés miatt megszüntették a nyomozást ügyükben. 

D. Sándorné, vagyis Bróker Marcsi a Kun-Mediátor 1999-es megalapításától 2015-ig rendszeresen, jogosulatlanul kötött forint és devizalapú betétgyűjtésre irányuló szerződéseket és portfólió kezellésére vonatkozó megállapodásokat. Amikor ez kiderült, megszökött az országból és 2016 decemberében a Karib-tengeri Belizeből hozták haza a hatóságok.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, két rendbeli sikkasztás, a számvitel rendjének öt rendbeli megsértése, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt emelt vádat a nővel szemben. 

Az összes kárérték tízmilliárd forint feletti, a vádlott az évek során a sértetteknek, ami megtérülésként is értékelhető, alig négymilliárdot fizetett ki. 

A bűncselekmény megvalósult, de 

Idén áprilisban elévülés miatt első fokon, nem jogerősen felmentették a hűtlen kezelés vádja alól, Meggyes Tamás volt esztergomi fideszes polgármestert és több társát. Az elsőrendű vádlottat pénzbüntetésre ítélték.

Az önkormányzat 2003 nyarán életbiztosítással kombinált befektetési szerződést kötött négy évre a polgármester valamint az elsőrendű vádlott alpolgármester személyére. A biztosító adminisztrációs hibát vétett, így a kedvezményezett a város helyett, a két tisztségviselő lett. A 2007-es szerződéshosszabbításnál már kérték, hogy az önkormányzat helyett, ők maguk legyenek a kedvezményezettek. Ekkor kötöttek egy szerződést a másik alpolgármester javára is. 2010-ben az elsőrendű vádlott alpolgármester a fordulónapon kérte, hogy utalják számlájára az esedékes összeget. A biztosító eleget tett ennek és 5,5 milliót fizetett ki. A másodrendű vádlottnak 2,3 utalt, míg Meggyes Tamás esetében az 5,6 milliót az önkormányzat számláján helyezték el. 

A bíróság által megállapított tényállás szerint Meggyes Tamás megszegte hivatali kötelességét azért, hogy vagyoni előnyre tegyen szert, amivel a bűncselekményt megvalósította, de a nyomozás elrendeléséig tette elévült. Az ítélet nem jogerős.

Kilenc évet késett az ítélet

A szocialisták négy, a Fidesz öt évig húzta, hogy az elkövetés után felelősségre vonják a 2006-os utcai erőszak kapcsán az egyenruhásokat. 2015 őszén a bíró maga állapította meg, hogy:

„A politikai akarat sem volt meg arra, hogy ezeket az eljárásokat felgyorsítsák illetve a felelősségre vonásuk megkezdődjenek. Így fordulhatott elő, hogy kilenc év telt el az elkövetés óta”

 

Az idő pedig meghatározó volt ebben az esetben is. 

Az elsőfokú büntetőper két évig tartott, amelynek végén a rendőri vezetők a legenyhébb büntetéseket kapták. Gergényi Péter és a tv-székház ostrománál a helyszínparancsnokként eljáró férfi megrovást kapott. A többi vádlott esetében megszüntették az eljárásokat elévülés miatt.
Gergényiék még ezt is súlyosnak ítélték. 2017 februárjában jogerősen 400 ezer forintos pénzbüntetést kapott a volt budapesti rendőrfőkapitány.

A 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények vádjával bíróság elé állított rendőrtisztek közül, az ötödrendű vádlott - a Rebisz volt műveletirányító tisztje - esetében az elöljárói gondoskodás elmulasztásának vádjával folyó eljárásban nem az elévülés miatti megszüntetést alkalmazták, hanem a felmentést.

A többi esetben helyben hagyták az elsőfokú ítéletet, vagyis jogerőre emelkedett a negyedrendű vádlott megrovása és a többiek esetében az eljárások elévülés miatti megszüntetése is.

Felelős lehetne, de

Elévülés miatt szüntették meg a jászapáti középiskola felújításával kapcsolatban indult eljárást 2011 decemberében. Az intézményt fenntartó megyei közgyűlés elnöke tett feljelentést nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. 

2004-ben állami támogatással felújították a jászapáti középiskolát. A közgyűlés a munkával, ami több mint 800 millió forint értékű volt egy szolnoki kft.-t bízott meg. Ám, a vállalkozásnak gondjai akadtak, késve végezte el a munkákat, ezért 2005 nyarán felbontották vele a megállapodást.

A kft. nem fizette ki alvállalkozói egy részét, ezért ők pert indítottak a megrendelő megyei önkormányzat ellen. Jogerősen a bíróság 34,6 millió kifizetésére kötelezte az önkormányzatot. 

Az ítélőtábla a megyei közgyűlés akkori elnökének nyilatkozatai alapján állapította meg az önkormányzat kártérítési felelősségét. A politikus megítélésük szerint személyesen győzte meg az alvállalkozókat, a későbbi felpereseket arról, hogy az elmarad fizetés ellenére is végezzék el a munkát, majd ő gondoskodik a pénzről.

2011-ben az általános tartalék terhére kifizette a megyei önkormányzat az alvállalkozókat és az új vezetés feljelentést is tett. De hiába… 

A nyomozás során megállapították, hogy a nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés helyett a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja merült fel. Mivel ennek büntetési tétele 1-5 évig terjedt, az elévülési idő pedig akkor 3 év volt. A cselekmény több mint öt éve történt, így az ügy elévült.

Zuschlagot majdnem lebuktatta az SZDSZ

2007. szeptember 19-én vették őrizetbe Zuschlag Jánost. A szocialista politikus tevékenységének egy kis odafigyeléssel már 2001-ben véget vethettek volna. A parlamenti jegyzőkönyvek is árulkodnak erről. Béki Gabriella, SZDSZ-es országgyűlési képviselő Zuschlag lebukása előtt hat évvel szóvá tette, hogy olyan szervezetek kapnak kiemelt támogatást, amelyek nincsenek is bejegyezve a bíróságon. A liberális politikus azt is mondta, hogy a források egy jelentős része politikai célokat szolgál. Néven is nevezett ezek közül párat. 

 

“Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy tekintettel a pályázók nagy számára és az osztható összeg csekély voltára, egy szervezetnek átlagosan még 200 ezer forintot sem tudott megítélni a bizottság. Ehhez képest rendkívül nagy összegnek tekintem azt, ha ennek az átlagos mértéknek a kétszeresét, háromszorosát, sőt még nagyobb összeget kapott, vagy fog kapni egy alapítvány vagy egy egyesület. Bírósági végzéssel nem rendelkezik például a Club 20 Ifjúsági Szervezet, illetve az Atlasz Egyesület, amelyik 2001-ben jött létre, s ugyanígy nem rendelkezik bírósági végzéssel a XXI. Századi Kulturális Egyesület. Azt gondolom, ha a bizottság tartani akarta volna magát azokhoz a játékszabályokhoz, amelyeket maga fektetett le, akkor ezeken az eseteken nem léphetett volna - tulajdonképpen politikai alku érdekében - keresztül.”

A felsoroltak közül Zuschlag Jánoshoz köthető volt az első Orbán-kormány idején kitömött Atlasz Egyesület, a XXI. századi Kulturális Egyesület, a Holnap a Városért Egyesület és a HOPPÁ Egyesület is, amelyek 2001-ben 470-680 ezer forint közötti pályázati támogatást kaptak. 

Az időnek itt is nagy szerepe volt. Az elévülés miatt a Zuschlaghoz köthető szervezetek akkori tevékenységét már nem lehetett tárgyalni. 

Az MSZP országgyűlési képviselőjét és 15 társát bűnszervezet tagjaként különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

Végül Zuschlag 6 évet kapott, a másodrendű vádlott 3 és fél évet. A negyedrendű Őri András elszökött és ismeretlen helyen volt az ítélethirdetés idején, ő két és fél évet kapott. A hetedrendű vádlottig letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Enyhítő körülmény volt, hogy ismeretlen forrásból, de Zuschlag kárenyhítésre befizetett 50 millió forintot.

Olajozott rendszer

Az úgynevezett Energol-ügy egyik gyanúsítottja volt Portik Tamás. 1996-ban a borsodi rendőrök indítottak nyomozást a fogyasztóvédelem feljelentése alapján rossz minőségű termék forgalmazása miatt. Az olajszőkítést tartották az évszázad bűncselekményének. Portik az olajos cég marketingigazgatója volt. Mielőtt a hatóságok lecsaptak volna a vállalat vezetőire 1997-ben ő elmenekült és csak azután tért vissza, miután elévültek azok a bűncselekmények, amelyeket neki tulajdonítottak. 

A vádemeléskor 6,7 milliárdos csalási ügy volt, majd a tárgyalások során a vádpontok sokaságát nem tudták bizonyítani. Tizenegy év elteltével született jogerős ítélet az Energol-ügyben. Annyi időre ültették le a vádlottakat, mint amennyit a nyomozás alatt az előzetesben ültek.

Portik 2003-ig a legkeresetebb bűnözők listáját vezette, ekkor levették arról. A 2010-es kormányváltás után több ügyben újraindították a nyomozást és a személyéhez kötöttek több megoldatlan leszámolási ügyet is. 2012 nyarán fogták el.

Nomentana

Megszüntették a nyomozást 2006 februárjában az úgynevezett Nomentana-ügyben. Két fideszes politikus tett feljelentést közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség részben bűncselekmény, részben elévülés miatt megszüntette az eljárást. 1993-95 között a Nomentana Kft. ügyvezetőjeként Gyurcsány Ferenc járt el.

A cég azonban nem volt bejegyezve a cégbíróságon. A feljelentők szerint fennállt a gyanúja, hogy a törvényben előírt elszámolási mérleget és adóbevallásokat sem készítették el és így adóbevételtől fosztották meg a költségvetést.

A nyomozás megállapította, hogy a közokirat-hamisítás esetében a büntethetőség elévülése legkésőbb 2005-ben bekövetkezett.