2017. 10. 16. 21:47
MTI nyomán

Hiába állították szívatóra a kisebbségeiket, Ukrajna is befért az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába

Tizenöt országot, köztük Szlovákiát és a kisebbségek nyelvhasználati jogát szöges bakanccsal tipró Ukrajnát is beválasztottak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába hétfőn.

El kell ismerni, szoros volt a mezőny: az ukránok olyan nagy spílerek mellé kerültek be, mint az emberi jogokat hírhedten tiszteletben tartó, és mindenkor biztosítani kész Afganisztán, Mexikó, Nigéria vagy Pakisztán.

Az ő sorukból valóban nem lóg majd ki a 2018. január 1-jével kezdődő hároméves ciklusban az az Ukrajna,

ahol a kisebbségek - köztük a magyarok - anyanyelvhasználatát durván korlátozza a legújabb oktatási törvény.

Az MTI nagyon szépen definiálja az Emberi Jogi Tanács intézményét: az ENSZ Közgyűlése - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként - 2006. március 15-én hozta létre a testületet; a tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata pedig:

az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása.

Ukrajna beválogatása kapcsán felmerül az a kérdés:

mennyire is érdemes komolyan venni egy olyan testület működését, ami sorai között megtűr egy olyan államot (vagy államokat; azért a szlovákok magyarellenes szívózásait sem érdemes elfelejteni az aktuális események mellett - a szerk.), ami képes soviniszta buzgalommal megnyomorítani a területén élő nemzetiségek oktatását és joggyakorlását, miközben épp az ilyen sérelmek elszenvedőinek ígér védelmet?

Kíváncsian várjuk, mikor emel szót az ukrán delegáció saját hazája gyakorlata ellen, bár gyanítjuk, a testületben már nme lesz akkora hangjuk, mint amikor a kárpátaljai magyarság számára autonómiát követelő tüntetés betiltásáért kell ágálni...

Morvai Krisztina kimondta azt, amihez az Orbán-kormány túl gyáva

Az ukrán kormány követelte annak a tüntetésnek a betiltását, amelyen mások mellett Morvai Krisztina is felszólalt autonómiát, szabadságot, emberi jogokat követelve a Kárpátalján élő magyaroknak. Rámutatott: haladéktalanul fel kell bontani az EU és Ukrajna közötti társulási szerződést az őshonos nemzeti közösségek jogainak lábbal tiprása miatt, s a magyar kormánynak meg kell követelnie a teljeskörű, tényleges autonómiát Kárpátalja és a többi elszakított magyar közösség számára.