Kasszem Szolejmani tábornok legalább három alkalommal látogatta meg októberben Kurdisztánt, még mielőtt a bagdadi vezetés offenzívát indított volna az autonóm régió határain kívül fekvő, de a kurd pesmerga fegyveresek által uralt területek megszerzésére.
A magas rangú iráni tábornok jelenléte a kurd frontvonalakon kiemeli milyen nagy befolyással bír Teherán az iraki belpolitikára, de jelzi a síita többségű iszlám köztársaság azon törekvését is, hogy megnyerjen egy a Közel-Keleten a befolyásért vívott küzdelmet regionális riválisával, a szunnita Szaúd-Arábiával szemben
Szolejmani a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) párt vezetőivel folytatott megbeszéléseket Szulejmánija városában mindössze egy nappal azt megelőzően, hogy Haider al-Abádi iraki kormányfő hétfőn hajnalban megindította csapatait Kirkuk ellen - mondta a PUK egyik tisztségviselője. Üzenete a napnál is világosabb volt: vonuljatok vissza, vagy elveszítitek Teheránt, mint stratégiai szövetségeseteket.
"Abádi háta mögött ott állnak a nyugat mellett a regionális nagyhatalmak is, és semmi sem fogja megállítani őt attól, hogy a hegyekbe kényszerítsen titeket, ha úgy dönt"
- idézte az illetékes az iráni tábornokot.
A kurd pesmerga fegyveresek parancsnokai azzal vádolták Iránt, hogy megszervezte a síita többségű bagdadi vezetéssel a kurd területek elleni hadműveletet, ezeket a feltételezéseket Teherán cáfolta.
Irán azonban nem csinált tikot iraki katonai jelenlétéből.
"Teherán katonai segítsége nem titok többé. Szolejmani tábornok arcképeit Irak-szerte lehet látni"
- mondta az iráni elnök környezetének egyik illetékese.
"Politikai kérdéseket félretéve, a kirkuki olaj kulcsfontosságú az OPEC-tagállam Irán számára. Katasztrófa lenne Irán számára, amennyiben ellenségei ellenőriznék ezeket az olajmezőket. Miért is engednénk őket a kőolajpiacra?"
- tette hozzá.
A PUK mellett a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Gorran párt számítanak a legjelentősebb politikai erőknek az autonóm régióban, ugyanakkor a köztük lévő ellentétek is kiéleződtek, ahogy az iraki hadsereg a napokban ismét fennhatósága alá vonta azokat a Dijála, Ninive és Kirkuk tartománybeli területeket, ahonnan az elmúlt három évben a kurd erők kiszorították az Iszlám Államot. Ezeken a területeken is megtartották a szeptember 25-i kurd függetlenségi népszavazást, amelyet Bagdad, Ankara, és Teherán heves ellenzése ellenére a KDP-t vezető Maszúd Barzani kurdisztáni elnök erőltetett.
Az Irán szövetségesének számító PUK egyenesen azzal vádolta meg a KDP-t a referendumot megelőzően, hogy ezzel a lépéssel elszigeteli a kurdokat és a katonai beavatkozás veszélyének teszi ki őket. Szolejmani akkor is óva intette az elszakadásról szóló népszavazás megtartásától a kurd vezetést. Irán ugyanis attól tart, hogy mindez feltüzelheti a saját területén élő kurd kisebbség függetlenedési törekvéseit.
"Az irániak nagyon világosan megmondták. Nem hagytak kétséget afelől, hogy konfliktus lesz és ezeket a területeket elveszítjük"
- mondta egy névtelenül nyilatkozó kurdisztáni politikus, aki találkozott az iráni katonatiszttel.
Szolejmani október elején ismét sürgette szövetségeseit a PUK-nál, hogy vonják ki csapataikat Kirkukból, amiért cserébe Teherán megvédi érdekeiket. Egy iráni forrás szerint a tábornok az iraki csapatok offenzíváját megelőzően két nappal Kirkukba látogatott, hogy "katonai tanácsokat adjon".
Egy névtelenséget kérő iraki hírszerzési tisztségviselő elmondta: "Értesüléseink szerint Irán döntő szerepet játszott abban, hogy a PUK a helyes cselekvési utat választotta Bagdaddal".
A KDP a napokban azt vetette a rivális párt szemére, hogy elárulta a kurdok ügyét azzal, hogy összejátszott a bagdadi vezetéssel, és kivonta a kurd fegyvereseket Kirkukból. A Barzani elnökhöz közeli forrás szerint a PUK-ot vezető Talabáni-klán tehető felelőssé a Kirkukban történtekért. "Nyilvánvaló, hogy Irán vezeti a műveletet a KDP megsemmisítésére" - hangoztatta az illetékes.
Az autonóm tartomány és a bagdadi központi vezetés közötti ellentét az utóbbi napokban fegyveres konfliktussá fajult. Az iraki haderő Haider al-Abádi miniszterelnök parancsára hétfőn offenzívát indított a vitatott hovatartozású Kirkuk tartományban. A kormányfő utasította a hadsereget, hogy foglalja vissza a pesmerga harcosok által az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől megszerzett területeket. Bár néhol összecsapások is voltak, a kurd harcosok több helyen inkább visszavonultak.
Korábbi elemzésünket a témában itt olvashatja:
Érti valaki, hogy mi és miért történik Kurdisztánban?
Kurdisztánban népszavazást tartottak a függetlenségről, ahol simán győztek az igenek, önálló államot mégsem kiáltottak ki. Irak közben bevonult néhány területre, ahonnan a pesmergák inkább kivonultak. Mit akar Erbíl? Mi a célja Bagdadnak? Hogyan reagált a nemzetközi közösség? Egy Közel-Kelet szakértővel próbáltuk kibontani a szövevényes szálakat. Elemzés.