fotó: Béli Balázs
2017. 10. 27. 16:32

Vona: a Jobbikkal ellentétben a Fidesznek nincs jövőképe, csak a migrációba kapaszkodnak

Vona Gábor ezúttal egy zártkörű összejövetelen találkozott a Jobbikot támogató, egyre szélesebb értelmiségi körrel. A budapesti rendezvényen számos olyan új arcot is látni lehetett, akik a Fideszből kiábrándulva keresték a kapcsolatot a nemzeti néppárttal.

Sorsfordító időszaknak nevezte Vona Gábor előadásában az elkövetkező néhány hónap eseményeit. Ezek évtizedekre meghatározzák Magyarország és a társadalom jövőjét azt, hogy a leszakadás vagy felemelkedés útjára lépünk.

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje szerint

a két legfontosabb feladat, hogy megmutassák, hogyan képzelik el az ország hosszú távú jövőjét és meghatározzák a vízió mellett a konkrét szakpolitikai programot, ami mentén napi szinten kell dolgozni a távlati célok elérése érdekében.

A Fidesz titka

Nem a nagy médiafelület, a titkosszolgálat és a sok pénz a Fidesz verhetetlenségének titka Vona Gábor szerint, hanem az, hogy az elmúlt ciklusokban a magyar társadalom számára a hosszú és a rövidtávú programot a kormánypártok kínálták. Ez valahol önkritika is az ellenzékről - fűzte hozzá. 2018 előtt azonban változott a helyzet.

A Fidesz „lenullázta” ezt a politikai tőkéjét, sem napi programja, sem jövőképe nincs számukra „csak a migrációba való kapaszkodás maradt”.

A Jobbik elnöke szerint ezért a Fidesz erőfölénye ellenére is veszíteni fog.

Az ellenzéki oldalon egyedül a Jobbiknak van víziója és az ennek megvalósításához szükséges programja.

Önkritika

Két ókori bölcs gondolatát idézte Vona Gábor gondolatindítóként. Cicerot, aki szerint a történelem az élet tanítómestere. Valamint Hérakleitosz legismertebb megállapítását, hogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba. Ez a két bölcsesség a történelmi örökségünk értelmezésére ösztönöz és arra, hogy

higgyünk abban, hogy a jövőt képesek vagyunk alakítani.

Írország, Finnország és Észtország csak három példa azok közül a nemzetek közül, akik képesek voltak múltjukat önkritikusan átgondolni. Felfedezték az elkövetett hibákat, értékelték az elért sikereket. Ez a tisztánlátás segít formálni a jövőjüket.

Negatív példaként Koreát említette, ahol egy nemzet kettészakadása megmutatja, hogy egy közösség hogyan válhat két politikai laboratóriummá, az ott születő döntések áldozatává vagy nyertesévé.

Szíria és Ukrajna esete pedig azt tükrözi, hogy egy társadalom belső megosztottsága kivívja a külső erők behatolási szándékát.

Orbán, Gyurcsány kufárok

Magyarország a Jobbik elnöke szerint egy földi paradicsom, de azt nem felejthetjük el történelmünk alapján, hogy egy geopolitikai törésvonalon fekszik. Nagyhatalmi összecsapások sora zajlott és most is zajlik hazánk területén, ha ez ma nem is fegyverrel.

A történelmünkből következik a történelmi sorsfeladatunk - fogalmazott a pártelnök:

minimalizálnunk kell a belső megosztottságot, hogy maximalizálni tudjuk a szuverenitásunk.

A múltunkból az olvasható ki, ha a széthúzás nő a függetlenségünk csökkent és ez a folyamat fordítva is igaz.

Vona Gábor szerint a 20. század traumái abból fakadnak, hogy az akkori politikai és társadalmi elit nem tudta a nagyon nehéz helyzetekben megoldani a történelmi feladatát, a belső megosztottságot csökkenteni.

A mögöttünk hagyott évszázad valamennyi társadalmi csoportnak traumát és sebet okozott, emiatt fordulnak szembe egymással az emberek és ezt a megosztottságot használják ki a nemzetközi erők is.

A Jobbik elnöke Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet amiatt is bírálta, hogy erre a 20. századi megosztottságra, reflexekre építik a hatalmukat, ők

"a múlt századi traumák kufárjai".

Reformkor, szabadságharc, kiegyezés

A problémák felvetése után Vona Gábor a történelmi tapasztalat eszközeivel keresett megoldási lehetőségeket. Úgy vélekedett, hogy vissza kell nyúlni a 19. századhoz, ami problémái és kudarcai ellenére is hordoz példaértékű pozitívumokat.

Lépést tudtunk tartani a világgal és Európával és bizonyos szempontokból bezzeg országgá tudtunk válni. Ennek a korszaknak három csomópontját emelte ki: a reformkort, a szabadságharcot és a kiegyezést. Ezek mögé a nagy ügyek mögé képes voltak a magyarság teremtő és építő energiát odaállítani és minimalizálni a megosztottságot.

Viták persze akkor is voltak. Ám, a korabeli elit színe-java és ezáltal a magyar társadalom is felsorakozott, adott helyzetben maximalizálni tudták a nemzeti szuverenitást.

Vona szerint a reformkor nélkül sem fizikálisan, sem mentálisan nem lettünk volna képesek a szabadságharcra. Ahogy utóbbi nélkül a monarchiát sem tudtuk volna dualizmussá alakítani.

A javallat: munkaterápia

Mit üzen a 19. a 21. századnak? A Jobbik elnöke szerint nem másolni kell azt a korszakot, mert nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, de a történelem tanítómester. Úgy fogalmazott:

Legyen a 21. században is reformkor, szabadságharc és kiegyezés, de fordított sorrendben.

Nem kezdődhet új reformkor, mert hiányzik mögüle a megegyezés, a társadalmi tőke. Vona Gábor hangsúlyozta, szó sincs önfeladásról vagy „tábortűz melletti összeborulásról”. Felnőtt attitűdre, érett gondolkodásmódra van szükség, ez azt jelenti, hogy annyira biztos vagyok a saját lét- és világszemléletemben, hogy azt nem veszélyezteti, ha a másik mást gondol.

A 20. századra jellemző az a logika, ha valaki eltérő értékrendet vall, mint én, akkor el kell, hogy pusztítsam. Ez láthattuk hová vezet.

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomnak kollektív munkaterápiára van szüksége. Ehhez nagy közös célok kellenek, amelyeket ma még nélkülözünk. Hozzátette, Orbán a szabadságharcot - pestiesen szólva túltolta -, de nem kapizsgál rossz irányba, mert a magyar egy szabadságát szerető, féltő és azért harcoló nemzet.

Ám, a miniszterelnök kifelé sokszor értelmetlen célokért csak imitálja a szabadságharcot, belül pedig megpróbálja elfojtani azt.

A külső szuverenitásunkat biztosító szabadságharcra van szükség a pártelnök szerint, miközben a belső szabadságot a kormánytól kell megvédeni.

Munkára fel!

Vona Gábor elismerte, hogy a demokrácia működését illetően tele van kritikai attitűddel, de az Orbán-kormány megtanította tisztelni a demokratikus intézmények függetlenségét, a fékek és egyensúlyok rendszerét.

Hozzátette:

a Fidesz és a miniszterelnök rohamos leépülésének is ez az egyik oka, hogy először a pártjából majd az országból is kiiktatta a védelmi és ellenőrző funkciókat.

A 2018-as választások megnyeréséről úgy vélekedett, hogy a közvélemény-kutatási adatok alapján sokak számára ez a feladat túl nehéznek tűnik.

Utalt arra, hogy az elmúlt hónapokban megduplázódott a felmérésérek során a választ megtagadók száma.

Szerinte 

a Fidesz uralma nem fokozatosan, hanem egy pillanat alatt fog kimúlni.

A kormánypártok óriási hibát követtek el azzal, hogy hülyének nézik az embereket.

A választóknak szerinte jó szimata van ahhoz, hogy megérezzék, nincsen a kormánypártoknak jövőképe, programja.

A Fidesznek ma már csak szaga van

- fogalmazott a Jobbik elnöke.

Vona arra kérte a jelenlévőket, hogy kapcsolódjanak be egy kormányprogram megalkotásába annak érdekében, hogy a magyar társadalom által vágyott jövőképet a lehető legtisztábban jelenítsék meg és elkezdhessék a 21. századi magyarság történelmi sorsfeladatának végrehajtását:

a megosztottság minimalizásálát és a szuverenitás maximalizálását.