Vona Gábor a külföldi sajtó képviselőivel kezdeményezett háttérbeszélgetése bevezetőjében azt mondta: a Fidesz 2010 óta stabilan őrizte vezető helyét a magyar belpolitikában. Az akkori agenda szerint tőle jobbra állt a Jobbik, balra pedig a baloldal. „Ez a helyzet megváltozott” - jelentette ki a pártelnök. Szerinte a baloldal válságban van, a szocialista Botka László lemondásával az utolsó érdemi miniszterelnök-jelöltje távozott. A többi baloldali szereplőről azt mondta, hogy már csak az életben maradásért küzdenek. Gyurcsány Ferencet alkalmatlan jelöltnek tartja, Szél Bernadettről és Karácsony Gergelyről pedig megjegyezte: nem rendelkeznek olyan pártpolitikai háttérrel, ami alkalmassá tenné őket a Fidesz kihívójának szerepére.
Vona szerint esélyesek a 2018-as győzelemre
„A baloldalnak már most, hat hónappal a választások előtt oda lehet adni a bronzot”
- jelentette ki Vona Gábor. Hozzátette:
„Szépen csillog, de a magyar társadalom az aranyat szeretné látni.”
Ami a Fideszt illeti, Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta:
lehet, hogy a számokban még nem látszik a változás, de mélyrehatóan tekintve a társadalom rétegeibe már igen.
Vona Gábor ezt azzal indokolta, hogy jelöltként ő járja legtöbbet az országot, illetve ő tartja a legtöbb lakossági fórumot, és a félelem attitűdjét látja az emberekben, ezért nem mernek őszintén válaszolni a közvélemény-kutatók kérdéseire sem.
A Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje a különböző közvélemény-kutató cégek vezetőivel folytatott beszélgetéseire hivatkozva azt mondta:
megduplázódott azok száma, akik a telefonos megkereséseknél nem akarnak válaszolni a politikát érintő kérdésekre.
Szerinte a Fideszt most felül- , a Jobbikot alulmérik. Újságírói kérdésre felidézte, hogy 2014-ben az utolsó mérésekből derült csak ki, hogy a Jobbik támogatottsága duplája annak, amit korábban közzétettek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az utolsó pillanatban nőtt meg a párt támogatottsága, hanem hogy addig sem voltak pontosak a mérések, és nem a valóságot mutatták. Vona Gábor szerint most is ez lehet a helyzet, hogy a Jobbik sokkal erősebb, mint amekkorára mérik, mivel sokan nem válaszolnak a közvélemény-kutató cégek kérdéseire.
Arról is beszélt, hogy míg Fidesz egyre antidemokratikusabbá válik, addig a Jobbik konszolidálódott, ennek esszenciája a néppártosodás.
Ugyanakkor azt hozzátette, nem Vona Gábor vált néppártivá, hanem az ő vezetésével lépett a néppártosodás útjára a párt, amelynek minden döntéshozó szerve elfogadta azt az elvi nyilatkozatot, ami deklarálja az értékrendszerüket.
„A Jobbik a kellő alázattal és a szükséges magabiztossággal vág neki a választási kampánynak, hiszen látva a baloldal helyzetét, és a Fidesz politikáját, úgy érezzük, minden esélyünk megvan arra, hogy 2018-ban választást nyerjünk”
- szögezte le Vona Gábor.
A Jobbik új társadalmi kiegyezést szeretne
A Jobbik programjára térve a pártelnök és miniszterelnök-jelölt elmondta, a kormányprogram a migrációra, illetve Soros Györgyre szűkült, Orbán Viktorék jól láthatóan a migrációval hiszterizálják a magyar közvéleményt. Vona Gábor szerint, amikor a kormányt támadás éri Brüsszelből, akkor Orbán Viktor összeteszi a kezét, mert ezzel is azt tudja igazolni, hogy ő védi meg Európát a migrációtól, és ezért kell rá szavazni 2018-ban.
Ezzel a manipulatív politikával szemben a Jobbik új társadalmi kiegyezést szeretne, túllépve a XX. század megosztó ideológiáin, a jobb- és baloldaliságon, mert ezek a fogalmak már „elvesztették jelentőségüket” a XXI. században.
„A XXI. századi politikának nem az izmusokra, hanem a megoldásokra kell épülnie”
- mondta Vona Gábor.
Kompromisszumokat ígért Vona
Egy új gazdaságpolitika szükségességét vázolta fel a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje. Szerinte háromoldalú megegyezésnek kellene létrejönni az állam, a multinacionális cégek és a hazai vállalkozások között, eddig ugyanis mindig egymás kárára fogtak össze.
A Jobbik új gazdaságpolitikájának alapcélkitűzéseit öt szóban foglalta össze: versenyképesség, termelékenység, innováció, fenntarthatóság és bérszínvonal.
Időhiány miatt részletesen nem tért ki rá, de fontosnak nevezte egy új egészségügyi- és egy oktatáspolitika megvalósítását. Azt azonban hozzátette, hogy mindkettő számára külön minisztériumot hoznának létre egy Jobbik-kormány esetén.
Vona Gábor ismertette a Jobbik által képviselt béruniós kezdeményezést is, amelynek célja, hogy élhető, igazságos és szolidáris Európát teremtsen, illetve az Unió egysebességes maradjon. Szerinte a béruniós kezdeményezés az Európai Unió reformját testesíti meg.
A jelenlévő újságíróknak levetítették a béruniós kezdeményezés kampányvideóját.
A Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje kulcsfontosságúnak nevezte a Visegárdi Együttműködést (Visegrádi Csoport, V4). Azt mondta: a V4-ek az Európai Unió megerősítésének az alapja is lehet. Beszámolt arról, hogy a Jobbik javaslatot nyújtott be egy közös parlamenti közgyűlésről a visegrádi országok között. Ezzel tennék erősebbé, stabilabbá és „társadalmiasabbá” a Visegrádi Együttműködést.
Vona nem tudja van-e Soros-terv, de az Orbán-terv létezik
Újságírói kérdésekre Vona Gábor a Soros-tervről is elmondta a véleményét:
nincs tudomása arról, hogy létezik-e, vagy létezhet-e, de szerinte csapdahelyzet lenne, ha belemenne ebbe a manipulatív vitába, pedig „Orbán Viktor nagyon szeretné”, ha erről beszélne. Abban azonban biztos, hogy az Orbán-terv létezik, és ez a legveszélyesebb Magyarországra.
A Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje leszögezte: a néppártosodással pártja véleménye nem változott Soros Györgyről, akinek szellemiségével nem értenek egyet, de a Jobbik Orbán Viktort akarja leváltani. Azt is elmondta: a Jobbik feljelentést tett Soros György kapcsán, hogy a hatóságok mondják meg, létezik-e a Soros-terv, de egyelőre nem indult nyomozást ebben az ügyben, ami megkérdőjelezi a „terv” létezését.
3+2-es külpolitika
Szintén újságírói kérdésekre Vona Gábor röviden beszámolt a Jobbik a külpolitikai alapvetéseiről:
Magyarországot a német, török, orosz és az amerikai, illetve kínai erőtérben képzelik el, olyan politikát folytatva, amellyel megőrzik az ország szuverenitását.
A Visegrádi Csoportot megerősítve az Európai Unión belül érvényesítenék a régiós érdekeket. Az EU-ban nem pártpolitikai családban képzeli el a Jobbik és az ország helyét, hanem régiós összefogásban. A párt nem ért egyet az Oroszország elleni szankciókkal, mert gazdasági szempontból ebből csak kára származik Magyarországnak. A nagypolitikai konfliktusokhoz hozzátette:
„Ahol elefántok szeretkeznek/háborúznak, ott nem jó fűnek lenni.”
A paksi bővítés kapcsán megjegyezte: az ország energiafüggőségét csökkenteni kell, de középtávon az országnak szüksége van atomerőműre, a bővítés pénzügyi részét azonban tisztázni kell.
Az euró bevezetése Vona Gábor szerint nem politikai, hanem gazdasági kérdés. Amennyiben meglesznek a feltételei, támogatják a bevezetését, de nem szeretnék „túl gyorsan nyomni a pedált”.