2017. 11. 02. 16:09

„Ha ezt az emberek akarata ellenére megépítik, akkor elég messze kell költözni ebből az országból”

A nyomvonalterv alapján a ceglédi tanyavilágon is áthaladna az Albertirsa-Kecskemét között létesítendő nagyfeszültségű vezeték. Erről a leginkább érintett személyeket, azokat a családokat, akiktől pár száz méterre lesznek az oszlopok, vagy épp a földterületük is érintett a beruházásban, nem tájékoztatták időben. Az ügyben pártok feletti összefogás körvonalazódik. Riport.

Mi ez az egész?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Albertirsa és Kecskemét között nagyfeszültségű, 400 kilovoltos távvezetéket építenek. Sajtóinformációk szerint a Mercedes új kecskeméti gyára innen venne fel áramot, de már arról is lehetett hallani, hogy Paks II. valamilyen módon bekapcsolódhat, bár ez még meglehetősen távoli és kérdésünkre a beruházó cáfolta ezeket az értesüléseket. Egy márciusi kormányrendelet alapján kiemelt jelentőségű beruházásról van szó, aminek 2019 végére kell elkészülnie. A probléma ott kezdődött, hogy a helyieknek erről elfelejtettek szólni.

A vezeték nyomvonala Cegléd környékét is érinti, a tanyavilág lakói először úgy értesültek a beruházásról, hogy ismeretlenek geodéziai felméréseket végeztek a földjükön. Az egyik ugyeri lakos még a Ceglédi Panorámának mondta, hogy

„A nullával egyenértékű a közérdekű tájékoztatás. Megjelentek a felmérők a földünkön és elkezdtek karókat kitűzni – mint később megtudtuk a magasfeszültség nyomvonalán – kérdeztük mit csinálnak a magántulajdonunkon, de azt mondták, semmilyen tájékoztatást nem adnak.”

Másnap újabb csapat érkezett, akik már azt mérték fel, hogy milyen károkozás történt a növényzetben.

Nagykőrös hivatalos honlapján augusztus 9-én jelent meg egy közlemény, amiben beszámoltak, hogy megkezdődtek a vezetékjog engedélyezésének előkészítő munkái. Az érintetteket, az ő bevonásuk nélkül, már csak a nyomvonal kijelölése után tájékoztatják.

A lap ekkor felkereste a ceglédi önkormányzatot is, ahonnan azt a választ kapták, hogy a város jelezte a MAVIR Zrt. felé a felmerült problémákat.

Földi Áron, az LMP megyei képviselője megszerezte a tervrajzot Takács Sándortól, a vezeték útvonalát tervező iroda felelősétől. Ebből az derült ki, hogy az érintett terület a vezetéktől mért 28 méteres távolságon belül eső telkeket jelenti. Az oszlopok 45-50 méter magasak lesznek, körülbelül 300-400 méteres oszlopközökkel. A vezeték legalacsonyabb pontja nyáron 12 méter lesz.

A helyi politikus rákérdezett a Csemőtől nyugatra, Lajosmizse felé vezető nyomvonalra is, de azt a választ kapta, hogy az erdészet (az állami Nefag Zrt.) tiltakozott az alternatív útvonal ellen, mert széles nyílást kellene vágni az erdőben.

Közben a Ceglédi Spotlight azt is kiderítette, hogy az eredeti nyomvonal elkerülte volna Ceglédet, legalábbis ez derült ki a lajosmizsei önkormányzat június 8-án kelt véleményezéséből, amit a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elé terjesztettek szeptemberben, az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálatára.

Itt olvasható Földi Áron beszámolója arról, hogy az egyik mérnök erélyesen tudatta vele, nincs másik nyomvonalterv. A vezeték érintené a Kis-Gerje Natura 2000-es tájvédelmi körzetet is.

Beleegyezési nyilatkozat

Miután ismertté vált a projekt, a lakók beleegyezési nyilatkozatot találtak postaládájukban. Ezt információink szerint sokan összefirkálva küldték vissza, érdekes, hogy Takáts László, Cegléd polgármestere arra buzdított, hogy ne írják alá a dokumentumot.

Összefogás

A tervek nyilvánosságra kerülése után összefogtak az érintett családok. A politikai pártokhoz, képviselőkhöz és a témában releváns szervezetekhez levelet juttattak el, azzal a céllal, hogy elérjék a nyomvonal megváltoztatását.

Tiltakozó Facebook-csoport is létrejött, ami már majdnem ezer főt számlál. A levélben többek között így fogalmaznak:

„Magyarország kormánya igyekszik megőrizni a tanyák arculatát, elősegítve a helyben maradást. Több pályázat, továbbá pl. a Homokhátsági célprogram révén jelenleg is csábító életforma a tanyasi élet. A távvezeték megépítése ezen törekvést teljesen ellehetetlenítené, hiszen veszélyeztetheti az ott élők egészségét, elértékteleníti meglévő vagyonukat, ingatlanjaikat.”

Itt tudományosan lektorált, főleg angol nyelvű, interneten elérhető, orvosi szaklapok cikkeire hivatkoznak. Meglátásuk szerint a vezetéket kevésbé lakott területen, mezőgazdasági vagy ipari erdőn keresztül lenne szerencsés megvalósítani.

Reagál a politika

A Jobbik ceglédi szervezetének nevében Terecskei Ágnes nyílt levelet írt Földi László országgyűlési képviselőnek és Takáts László polgármesternek. Ebben hangot ad felháborodásának, kiemelve a lakossággal történő egyeztetés hiányát.

„Azóta letették az első oszlopokat, figyelembe sem véve a lakosok kéréseit, ellenvetéseit, sőt, kérdéseit sem.”

A levél szerint arról sem kaptak információt, hogy milyen kockázatai lehetnek a beruházásnak.

„Az emberek aggódnak – aggódnak az egészségükért, aggódnak a környezetükért.”

Felkerestük a témában Volner Jánost, a Jobbik országgyűlési képviselőjét, aki szintén a környéken él, így valamilyen szinten ő is érintett a témában. Kifejtette, hogy a korábbi demonstrációra Takáts Lászlót és Földi Lászlót is elhívták, de nem jelentek meg az eseményen. Hasonló hozzáállást tapasztalt a nagykőrösi csatornaügyben is, véleménye szerint a kormánypárti politikusok inkább protokoll eseményekre járnak a valós problémákkal történő foglalkozás helyett.

„Nem látják el a valós képviseletet”

 - mondja.

Volner úgy tudja, hogy a polgármesteri hivatal időben értesült a tervekről, így megdöbbentőnek tartja, hogy mégsem tettek semmit a projekt megakadályozása érdekében. Aradszki Andrással, az energiaügyért felelős államtitkárral a parlamentben egyeztetett az ügyről, ebből számára az derült ki, hogy nem várható változás a kivitelezésben.

A beruházást embertelen döntésnek nevezte, a Jobbik nem támogatja azt, a politikus elmondása szerint ők az emberek oldalán állnak és összefogást szorgalmaznak, mert ez több mint pártpolitikai ügy.

Földi Áron az LMP helyi politikusa, a Pest megyei közgyűlés tagja lapunknak elmondta, hogy lehet pártpolitikán felül álló ügynek nevezni ezt, így a politikának egyértelműen a lakosság mellé kell állnia. Jelenleg úgy látja, hogy az eddigi tiltakozással talán sikerült gondolkodásra bírni az illetékes személyeket a nyomvonaltervezés kapcsán.

„Gondolkodnak – ez is egy eredmény. Mi pedig reménykedünk.”

Azt is hozzátette, ha nem lesz változás, a polgári engedetlenség erősebb eszközeit is igénybe veheti a lakosság. Az LMP Sallai R. Benedek révén az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elé tudja vinni az ügyet.

Szeretnék elérni, hogy ne váljon kampánytémává ez az egész, ezért jó lenne, ha decemberig nyugvópontra kerülne a történet. A Nefag Zrt. felelősségét is vizsgálni kell az ügyben és bízik benne, hogy az állami rendészet is újra átgondolja az álláspontját.

Feladatként említette, hogy még több helyi lakossal kell megismertetni a beruházást, mert sokan még mindig nem értesültek erről, vagy tudnak róla, de csak részleges információkkal rendelkeznek.

Földi László kormánypárti országgyűlési képviselői négy azonnali kérdést intézett az ágazatért felelős államtitkárnak, Aradszki Andrásnak. Ez gyakorlatilag arról szólt, hogy az egyik kormánypárti politikus megnyugtatta a másikat, hogy minden rendben lesz.

Földi ebben a videóban is beszélt a témáról:

(Videó forrása: Ceglédi Városi Televízió)

Sikerült elérnünk a helyi MSZP-t is a kérdésben, a jelenleg ismert nyomvonalon nem támogatják a megvalósítást és a tájékoztatást sem tartják megfelelőnek.

Mit mond a szakértő?

Lapunknak sikerült elérnie a téma egyik szakértőjét is, aki név nélkül fejtette ki véleményét a projekt szakmai oldaláról. Elmondása szerint az a probléma, hogy a villamos energia és a mágneses tér élő szervezetekre gyakorolt hatása rendkívül alulkutatott terület. Készült ugyan néhány publikáció, de komoly tudományos kutatás még nem.

Ilyen áramerősségnél általában a 450 méteres biztonsági távolságot szokták javasolni. Ez azt jelenti, hogy ha ezen a területen belül élünk, akkor valamilyen hatást gyakorol ránk az elektromágnesesség, de azt pontosan nem tudjuk, hogy milyet. Az biztos, hogy az ilyen erőtérnek sejtmelegítő hatása tud lenni, ezért az oszlopokhoz viszonyítva ezen a távolságon belül nem javasolt lakóingatlanok létesítése.

Azt is kihangsúlyozta, hogy nem feltétlenül a vezeték a probléma, hanem inkább az oszlopok, pontosabban az azok tetején található, az elektromágneses erőteret jelentő, feszültség alatt álló sodrony.

Arra a kérdésre, hogy Natura 2000-es területen lehetséges-e ilyen projektet létesíteni, pontos válasszal nem tudott szolgálni, de azt hozzáteszi, hogy természetvédelmi szempontból az autópályák sokkal rosszabbak, mert azok fizikailag valóban kettévágják az adott terület ökoszisztémáját.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és az Európai Unió az IARC-besorolást alkalmazva, az alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozza, így nem alaptalan a helyiek félelme.

Ezek alapján, ha valaki a magasfeszültségű vezetékek 200 méteres körzetén belül él, megnő a betegségek kockázata. Gyermekek körében 69 százalékkal nagyobb az akut limfoid leukémia esélye, 200-600 méteres távolságban 23 százalékkal.

Állatkísérletek alapján a mágneses tér idegrendszeri zavart, stresszes állapotot és memóriazavart is okozhat.

Fórumok

Az ügyben először Albertirsán tartottak lakossági fórumot október 17-én. Itt kiderült, hogy nem nagyon lehet szó más nyomvonalról, mert ezt fogadták el a szakhatóságok. Kártérítést az kap, aki a vezeték középvonalától számított 35 méteren belül ingatlannal rendelkezik. A mezőgazdasági károkozást figyelembe veszik.

Földi Áron (LMP) beszámolója szerint oszlop esetén akkora a kártérítés, amekkora az oszlop által elfoglalt földterület. A kerülgetés miatt megművelhetetlen részek és az ebből következő túlművelt területek miatt keletkező pluszköltséget, valamint a gyom- és kártevőirtási és a termésátlag-kiesést figyelembe véve megbecsülik az oszlop által okozott kárt. Akkora összeget adnak, amekkora a várható kamatszinten, bankba helyezve minden évben fedezi a számolt kárt.

Vezeték esetén is jár kártérítés, de ez már bonyolultbabb. Az sem mindegy, hogy milyen irányba fut és az sem, hogy milyen arányban válassza szét a területet. Ha a sarkát vágja le, akkor 5%-os a kár, ha hosszában átszeli a földet, akkor 15%-os. Az értékvesztést a vezeték mentén fizetik ki, a védőövezet szélességében.

Tudott róla a polgármester?

Takáts László polgármester személye érdekes az ügyben. A helyiek úgy látják, hogy a településvezető tudott a beruházásról, sőt, tárgyalt is Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt.-vel, mégsem tájékoztatta a lakosságot. Beszélt is arról, hogy megkeresték már, bár nem is őt, hanem a jegyzőt, és nem is a nyomvonaltervről.

Ebben a videóban úgy fogalmazott, hogy őt, mint polgármestert nem keresték meg az üggyel kapcsolatban:

(Videó forrása: Ceglédi Városi Televízió)

Ez alapján viszont úgy tűnik, hogy mégiscsak időben és pontosan értesült a polgármester:

Mit mond Takáts László?

A ceglédi fideszes polgármester válaszolt a témával kapcsolatos kérdéseinkre.

A jelenleg ismert nyomvonalon támogatja a projekt létesítését?

A távvezeték jelenleg ismert, Ceglédet érintő nyomvonalát ellenzem.

Ön szerint megfelelő időben és megfelelő mértékű tájékoztatást kaptak az érintett tanyatulajdonosok?

Nem.

Önök mikor kaptak részletes, nyomvonallal ellátott tájékoztatást a kivitelezőktől?

Az önkormányzat jegyzőjét 2017. május 30-án keltezett levelében kereste meg a PÖYRY ERŐTERV Zrt., az Albertirsa-Kecskemét 400 kV-os távvezeték megvalósíthatósági tanulmány előzetes szakhatósági nyilatkozattételével kapcsolatban. Ez egy előzetes szakhatósági vélemény, amelyet a hivatal kezel, de azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen ceglédi lakott részeket érint a tervezett beruházás, sem az önkormányzati testület, sem én, mint polgármester nem kaptunk, csak az ügy kirobbanása után tájékoztatást.

Továbbítják a helyiek ellenkezését Földi László országgyűlési képviselő felé?

Nincsen szükség továbbításra, mivel Földi László országgyűlési képviselő a kezdetektől fogva a tiltakozók mögé állt és képviseli a helyiek érdekeit. Ezzel kapcsolatban egyébként a parlamentben is felszólalást intézett.

Az Ön tudomása szerint létezik alternatív nyomvonal?

Ahogyan fentebb is említettem, előzetes szakhatósági véleményt kértek a hivataltól, amely két nyomvonalat tartalmaz. Ezek alapján úgy gondolom, létezik egy másik tervezett nyomvonal.

Mit mond a beruházó?

A MAVIR Zrt. is válaszolt a kérdéseinkre.

Mikor kaptak értesítést a helyi lakosok a projektről? Sajtóinformációk szerint az építési határozat megszületése után érkeztek meg a postaládákba a beleegyezési nyilatkozatok. Építési határozatnál viszont nincs helye fellebbezésnek, így vélelmezhető, hogy a lakosságnak nem volt beleszólása az ügybe. Közvetlenül Önök is tájékoztatták a lakosságot, vagy csak a helyi intézményeket keresték fel?

Építésügyi hatósági határozat nincsen, mivel még az építésügyi engedélyezési eljárás sem indult meg. Jelenleg az engedélyeztetés előkészítése van folyamatban, amelynek keretében tájékoztatjuk az érintett települések önkormányzatait és lakosságát.

Minek köszönhető, hogy módosítottak az eredeti nyomvonalon?

Nincsen „eredeti” nyomvonalterv. Ugyanakkor a jelen előkészítő eljárásra kidolgozott nyomvonalterven az egyeztetés eredményeképpen várhatóak kisebb változtatások.

A kecskeméti Mercedes gyárhoz és a Paks II. projekthez kapcsolódik a beruházás?

A távvezeték beruházást a MAVIR Zrt. villamos energia ellátási hálózati térképén a Duna–Tisza közén vakfoltként megjelenő, csaknem két megyényi terület ellátásbiztonságának növelése indokolja. A beruházás nem kapcsolódik sem a kecskeméti Mercedes gyárhoz, sem a Paks II. projekthez.

Mekkora költségvetést igényel ez a beruházás?

Több milliárdos nagyságrendű összeget jelent.

Milyen egészségügyi kockázatokkal jár, ha egy családi ház 500 méteres körzetében 400 kilovoltos vezeték fut, 45-50 méter magasan?

A témában számos kutatás, vizsgálat zajlott Európa-szerte, így a távvezeték bizonyítottan semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár (itt és itt lehet tájékozódni a vonatkozó témában).

Kaphatnak valamilyen kártérítést az érintett családok, ha a projekt hátrányosan érinti őket?

A távvezeték tervezett nyomvonala és biztonsági övezete által érintett ingatlan tulajdonosok teljes körű tájékoztatást kaptak a kárszámítás módszeréről, és a kártalanítási eljárásról. Ezek a tulajdonosok a törvény által biztosított kártalanítást kapnak.

Volt demonstráció is

Az LMP-s Földi Áron, valamint Horváth Gábor, a Jobbik ceglédi önkormányzati képviselője tüntetést is szervezett az ügyben, ahol valamennyi ellenzéki párt megjelent.

Az N1TV videója a demonstrációról:

A felháborodott gazdák november 3-án újra demonstrálni fognak.

Megnéztük

Hétfőn ellátogattunk a távvezeték nyomvonalának egy szakaszára, a ceglédi tanyavilágba. Volt lehetőségünk két helyi lakossal is beszélgetni az ügyről.

Sipos Mihály és felesége 7 éve költöztek ide. Jelenleg középiskolai tanárként dolgozik, korábban Gödöllőn tanított az agrártudományi egyetemen.

„Emiatt hagytam ott, hogy legyen saját tanyánk, ahol gazdálkodjunk.”

A felesége állattenyésztési cégnél dolgozott Budapesten, a tanyasi élet álom volt nekik. Azóta állati termékekből szinte teljesen önellátóak.

Úgy látja, hogy a helyi lakosok túl későn szereztek tudomást az ügyről, még akkor sem tudták, hogy mi történik, amikor már a saját földjeikre érkeztek mérőműszeres emberek. Elmondása szerint az önkormányzat egyik eldugott részén ki volt függesztve egy térkép a tervekről, amin hibásan voltak megnevezve a külterületi határrészek.

„Egy hibásan megnevezett külterületi határrészes térképre hogy lehet nyomvonalat függeszteni?”

 - teszi fel a kérdést.

Az önkormányzatban elvileg senki nem tudott arról, hogy ezt valaki kitette oda. Az ő tanyájuktól valamivel több mint 1000 méterre lennének az oszlopok, vannak akiknél sokkal kisebb ez a távolság.

„Szerintem mindenki érintett, aki a környéken lakik”

 - mondja, majd kimutat az ablakon, hogy innen látszódni fog kettő oszlop is, pont arrafelé szokott lovagolni.

Ezt a beruházást ellentétesnek tartja a kormány azon kommunikációjával is, miszerint támogatják a fiatal gazdákat és a tanyasi életet. Cegléd környékén északon a téeszesítés tette tönkre a földeket, most délen és dél-nyugaton is ez történhet. Szerinte az itteni tanyavilágnak az lenne az egyik feladata, hogy a ceglédi óvodákban, iskolákban a gyerekek a helyben megtermelt élelmiszereket fogyasszák, de ez a projekt ellentétes ezzel.

Maga is részt vett a fórumokon, pontosabban az egyikre nem engedték be, különösebb indoklás nélkül, azzal elintézve, hogy zártkörű. A többi tanyasival folyamatosan tartja a kapcsolatot és nem fogják feladni.

„A polgári engedetlenség törvényben megengedett módszerei közül mindent be fogunk vetni.”

Szerinte azok, akiknek az édesapjuk és a nagyapjuk is ezeket a földeket művelte, nem fogják hagyni, hogy tönkretegyék az életüket.

„Ezeknek az embereknek mindenüket elveszik. Nem arról van szó, hogy ellopják az autódat vagy a lovadat. Sokkal komolyabb ez az ügy.”

A fórumról – amin még részt vehetett- elmondta, hogy a kiküldött szakemberek mondatonként kerültek önellentmondásba, az ilyen esetekben megkérdőjelezi, hogy mennyire értenek a szakmájukhoz.

„Tanyák fölött nem húzunk csak úgy egy vonalat, magasfeszültségű vezetékről”

 - mondja.

Ezek a fórumok szerinte nem lakossági tájékoztatók, hanem inkább helyszíni szemlék. Az itt megjelenő szakemberek be sem járták a nyomvonalat. Véleménye szerint Natura 2000-es területen eleve nem is lehetne ipari beruházást létesíteni. Ha pedig már mégis így alakult, akkor vigyék az állami területeken a vezetéket, utalva arra az erdős részre, ami szerepelt a tervek között.

„Ez egy benépesülő tanyavilág, pedig Magyarországon a tanyasi lakosság csökken. Itt tele van fiatal, értelmiségi, tanyára kiköltözött családokkal, akik ökológiai gondolkodással kezdenek kertészkedni, állatot tartani.”

Varjasi István földterületén keresztülhalad a nyomvonal. Ő is hasonlóképpen vélekedik az ügyről, ráadásul nála az érzelmi kötődés is erős szerepet játszik a tanyasi létben, mert már az édesapja is ezeket a földeket művelte, ő itt nőtt fel.

Elmondása szerint előfordulhat olyan helyzet, hogy a beruházás miatt elköltöznek, de nem tudja, hogy hova mennének, és azt sem, hogy akkor mi lenne a tanyával. Minimális kártérítést ígértek nekik, de arról semmilyen tájékoztatást nem kaptak, hogy milyen egészségügyi hatásai lehetnek a nagyfeszültségnek.

Sipos Mihály kiemelte, hogy széleskörű politikai összefogást tapasztalt a demonstráción és az emberek is egységesek a kérdésben.

„Most ha ezt az emberek akarata ellenére megépítik itt, mert senki nem akarja, akkor szerintem elég messze kell költözni ebből az országból, mert nagy baj van.”

A riport megszületésében segítségünkre volt a Ceglédi Spotlight, itt még ennél is részletesebben olvashatnak a témáról, hatástanulmányokkal együtt.