„Már nem értjük a közép-európaiakat. Szeretnénk érteni, hogyan gondolkodnak, mit akarnak valójában. De már nem tudjuk”
- idézi Az igazi megosztottság az Európai Unióban című írásában a szerző, Boris Kálnoky a német külügyminisztérium egy „bennfentesét” a berlini Magyar–Német Ifjúsági Fórumról.
A rendezvény egyik pódiumbeszélgetésén a német külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője, Peter Ptassek ingerülten kérdezte a jelenlévő magyar politikusoktól (a program szerint Varju Krisztina, a V4 elnökségének lebonyolításáért felelős miniszteri biztostól és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkártól), hogy
mit akarnak az Európai Unióban, illetve milyen konkrét elképzeléseik vannak.
Boris Kálnoky cikkében azt írja:
a német megítélés szerint a magyarok semmi mást nem akarnak, mint a belpolitikában pontokat szerezni az Európai Unió démonizálásával. Ugyanakkor nem fogalmaznak meg saját, konkrét elképzeléseket az uniós intézmények reformjára.
Egy név nélkül nyilatkozó német diplomata a Die Weltnek úgy fogalmazott:
„Berlinben néha úgy tűnik, hogy a magyarok folyton bokán rúgnak minket, csak azért, mert ez hasznos nekik belpolitikailag. Ez a magatartás természetesen nem veszi jól ki magát.”
- tette hozzá. Boris Kálnoky szerint „az elidegenedésnek végzetes következményei lehetnek”.
A Die Welt szerzője emlékeztet rá, hogy a visegrádi országok laza szövetsége szoros együttműködéssé vált a német menekültpolitika közös elutasítása nyomán. Különösen Lengyelországban és Magyarországban tekintenek a szövetségre úgy, mint fontos eredményre, amely végre súlyt jelent az EU-ban – írja Kálnoky.
Berlinben eközben némileg leereszkedően hajlamosak azt gondolni, hogy a V4 csak egy ideiglenes érdekközösség, aminek nincs közös témája a menekültpolitikán kívül. A visegrádiak lojális és meggyőződéses EU-tagoknak tartják magukat, Berlin azonban időnként azzal vádolja őket, hogy démonizálják az Uniót. Kálnoky ugyanakkor azt is megjegyzi, mintha a német fejekben is létezne még egy vasfüggöny:
hajlamosak úgy gondolni a kelet-európaiakra, mint akik elmaradottak, és hajlanak az autoriter rendszerekre.
Ezzel szemben Kelet-Európában meg néha gazdag és arrogáns kizsákmányolóknak látják a nyugatiakat, „akik ráadásul nem vonakodnak elárasztani a kontinenst migránsokkal, hogy olcsó munkaerőhöz jussanak”.
Orbán Viktor kormányfő egy név nélkül nyilatkozó tanácsadója a Die Welt szerzőjének azt mondta:
Angela Merkel német kancellár környezetében nincs senki, aki a „szívével érezné”, hogy miként működik a visegrádi országok térsége.
A magyar Németország-politika egy további bennfentese hozzátette: szerinte a németek nagyon is képesek lennének megérteni a régiót, de egyszerűen nem akarják. Azt mondta, különösen Lengyelországgal vesztették el a kapcsolatot.
A német oldalon is tapasztalni, hogy úgy érzik, nem értik meg őket Kelet-Európában. A német külügy egyik szakértője szerint keleten azt gondolják: Berlin dominálni akar.
Peter Ptassek a Magyar–Német Ifjúsági Fórumon nyíltan elismerte:
nem volt helyes eljárás az, hogy megpróbálták a menekültkvóták elfogadására kényszeríteni a visegrádi országokat.
Valószínűleg ez volt az első alkalom, hogy a német kormány részéről nyilvánosan elismerték, hibáztak a menekültkvóták ügyében – jegyzi meg Kálnoky.
A szerző szerint a németeknek el kell ismerniük, hogy tanulni is lehet Kelet-Európától, így például Orbán kemény vonalvezetése a menekültpolitikában ma már szinte standardnak számít az EU-ban. A másik oldalnak pedig érdemes volna bemutatni egy részletes tervet az EU jövőjéről, mert a visegrádi országok eddig csak a védelmi politikában mutattak hajlandóságot az EU erősítésére. Most Sebastian Kurzban reménykednek, de az még csak a jövő zenéje, hogy az új osztrák kancellár be tudja-e tölteni a Kelet és Nyugat közötti összekötő kapocs szerepét.