A spanyol származású Kalazanci Szent József a XVI. század végi Rómában munkatársaival szegény sorból származó gyermekek számára ingyenes és vallásos iskolát (scholae piae) nyitott. 1617. március 6-án V. Pál pápa szentesítette a Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Páli Kongregációját, így megalakult a piarista rend, melyet XV. Gergely pápa emelt fogadalmas szerzetesrenddé. Az 1648. augusztus 25-én elhunyt Kalazanci Szent Józsefet (emléknapja emiatt augusztus 25.) 1748-ban boldoggá, majd 1767. július 16-án szentté avatták.
Magyarországon először 1642-ben, a Lengyelországhoz elzálogosított Podolinban alapítottak rendházat és iskolát. Magyar közigazgatási területen az első intézmény Privigyén volt, de a XVI-XVII. században sorozatban alakultak újabb és újabb egységeik. A „pesti piar” 1717-ben alakult annak érdekében, hogy a pesti gyermekeknek ne kelljen Budára átjárniuk az ott működő jezsuita iskolába.
Trianon után a Kárpát-medencében működő 24 rendházból és iskolából mindössze 9 maradt magyar fennhatóság alatt. A kommunista diktatúra 1950-ben csak két intézményt engedélyezett (Budapesten és Kecskeméten), de a szerzetes tanárok közül sokakat börtönbe zártak vagy épp deportáltak. 1990 után nyílt lehetőség újra oktatási intézmények nyitására.
Átfogó, színvonalas kiállítás
Féltve őrzött, eddig sehol nyilvánosságra nem hozott relikviákban gyönyörködhetnek azok, akik ellátogatnak a Budapesti Történelmi Múzeum Vármúzeumában tegnapelőtt megnyílt kiállítására. A tárlat nem véletlenül viseli a Hitre, tudásra: A piaristák és a magyar művelődés címet. Ugyanis azon túl, hogy teljes betekintést nyerhetünk a rendalapítástól kezdve az elmúlt 300 év oktatásának dokumentációjába és technikájába, a vallásos nevelés is ugyanolyan hangsúlyos szerepet kap.
Ha ugyanis a gyerekeket kiskoruktól fogva szorgalmasan nevelik vallásos életre és műveltségre, kétségkívül remélhető, hogy egész életük alakulása boldog lesz
– írta Kalazanci Szent József 1621-ben, és ezzel áll összhangban a piarista rend mottója: pietas et litterae (kegyesség és tudomány).
Így azután misekelyhektől gyóntatószéken át miseruhákig, valamint természettudományos, művészeti, reál- és humántudományok eddig nem látott emlékeit csodálhatjuk meg. Sík Sándor cserkészvezető, piarista tartományfőnök és költő versíró notesze például éppúgy fellelhető, mint Öveges professzor legendás Heki kutyája a tolósíppal.
Megismerkedhetünk a piarista szerzetes tanárok szabadidejével, humorával, közéleti szerepvállalásaival, a cserkészetben betöltött úttörő szerepükkel is. A fedett udvaron pedig jelenlegi piarista diákok rajzaiból, festményeiből tekinthető meg kiállítás.
A kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában (Budavári Palota „E” épület, Budapest, Szent György tér 2.) található, és 2018. február 25-ig hétfő kivételével minden nap nyitva.