A valódi biztonság érdekében: külön munkacsoport foglalkozik a háziorvosok helyzetével

Varga-Damm Andrea  szerint az eszközök jelenleg is meglennének a helyzet javítására.

A legerősebb ellenzéki párt országgyűlési képviselőjelöltje a HírTV Egyenesen című műsorában beszélt csütörtökön azokról az elképzelésekről, amelyekkel újra vonzóvá lehetne tenni a háziorvosi pályát.

El kell érni a nyugat-európai átlagot a háziorvosok bérénél - kevesebb mint 5 évünk maradt erre

A legfrissebb hivatalos adatok szerint már nincs rekordközelben, de még mindig háromszáz felett van a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma Magyarországon. Bár már túlléptünk a huszonnegyedik órán, de most is lenne mód arra, hogy tompítsunk az orvoshiány hatásán - amennyiben lenne erre politikai akarat. Az okokról az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnökével beszélgettünk.

Korábban Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke az Alfahírnek elmondta, nemcsak a több mint 300 tartósan betöltetlen körzet jelenthet a későbbiekben óriási gondot az alapellátásban, hanem a pályán tapasztalható generációs probléma is, ugyanis a háziorvosok kétharmada vagy a nyugdíjkorhatár közelében, vagy már azon túl dolgozik - miközben már most sincs 440 ezer magyar állampolgárnak állandó háziorvosa.

Varga-Damm Andrea a műsorban arra is figyelmeztetett, hogy nem lehet a kórházakból sem "átirányítani" orvosokat, hiszen ott is jelentős a munkaerőhiány, míg az utánpótlás kiképzése évekig tartana. Olyan javaslattal kell előállni, ami miatt már most megéri hazajönni külföldről - fogalmazott.

Ugyanakkor nevetségesnek nevezte a jelenlegi bruttó 390 ezer forintos eszközbeszerzési támogatás összegét, mint mondta, a XXI. században sokkal több a feladata egy háziorvosnak annál, mint felírni egy receptet, hiszen ő az első diagnoszta, és ehhez szükség van megfelelő technikai háttérre is.

Néhány éven belül egyszerűen háziorvosok nélkül maradunk

A szakma rossz feltételei és a folyamatos kivándorlás miatt a háziorvosi alapellátás is olyan terület lett, ahol égető emberhiány van. Az orvosok kiöregednek, a fiatalok pedig nem szívesen szállnak be maguktól a mókuskerékbe. A Jobbik ma közölte, hogy milyen lépésekkel javítanának ezen.

Az az érzése az elmúlt hét év kormányzása kapcsán, mintha nem igazán lennének tisztában az Orbán-kormány tagjai, minek mi az értéke, és ki az, aki hajlandó ilyen színvonalú, minőségű, és ilyen szaktudást igénylő munkát ilyen fizetéséért elvégezni.

A Jobbik javaslata a következő két esztendőt tekintve legfeljebb 10 milliárd forintba kerülne, de a konkrét programpontokat a szakmai szervezetek bevonásával fogják meghatározni. Ezek a praxisok betöltésére, a tisztességes bérezésre és a megfelelő szakmai, technikai háttérre vonatkoznak. Varga-Damm Andrea kiemelte a szakmai egyeztetés szükségességét is,

"ha ez a kormány ezt megtette volna, nem lenne ennyi segélykiáltás".

A jövőképpel kapcsolatban arról beszélt, szükség van olyan társadalmi és gazdasági támogatásra, amely arra ösztökéli az orvostanoncokat, hogy a háziorvosi praktizálást válasszák. Már az egyetemeken olyan ösztöndíj-programot kell elindítani, amely nemcsak anyagilag segítené az utánpótlást, de lehetővé tenné, hogy a gyakorlati időt a praktizáló orvosoknál töltsék le a hallgatók, a rezidensek.

A Jobbik egy külön munkacsoportot alakít, amely csak az alapellátás problémáival foglalkozik a továbbiakban.

Hangsúlyozta:

nem az a biztonság, ha riogatnak, és azt mondják, ők fognak minket megvédeni.

Varga-Damm Andrea szerint az eszközök jelenleg is meglennének a helyzet javítására, azonban a kormányzati szándék hiányzik.

Kincses Gyula: "a pártok végre felfogták, nem lehet mindig megúszni!"

Kincses Gyula egészségpolitikus. Államtitkár, amikor 2008. március 9-én a kórházi napidíjról és vizitdíjról szavaztunk. Előtte, 2001-ben az Egészségügyi Minisztérium reformügyekért felelős miniszteri biztosaként az Orbán-kabinet főtanácsadója, majd a Medgyessy-kormány egészségügyi tárcájának tanácsadója. Még korábban, 1990-94 között az MDF parlamenti képviselője, 1992-től a Népjóléti Minisztérium egészségügyi rendszerváltozást koordináló bizottságának elnöke.