2017. 11. 23. 10:03

Gondolta volna? Egyszerű oka van annak, hogy korábban halunk meg, mint az átlag európai

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazánkban élő magyar állampolgárok születéskor várható átlagos élettartama elmarad az EU-s átlagtól, ugyanakkor komoly eltérések vannak az országon belül is. A szakértő azt is elárulta, hogy miért.

A KSH adatai szerint amíg 2015-ben Magyarországon átlagosan 75,7 év volt a várható élettartam, addig ennél magasabb volt például Ausztriában (81,3), Belgiumban (81,1), Görögországban (81,1), vagy Lengyelországban (77,5), míg alacsonyabb csak Romániában (75), Lettországban (74,8), Litvániában (74,6), és Bulgáriában (74,7) volt. Az EU-átlagot 80,6 évben határozták meg.

Az adatokból az is kitűnik, hogy

az sem mindegy hogy a csecsemő Magyarország melyik területén, megyéjében látja meg a napvilágot.

Míg a budapesti fiúgyerekek születéskor várható élettartamát 74,29 évben határozták meg, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyei társaiknál ez 70,29 év, a lányok esetében a Győr-Moson-Sopron megyei és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyermekeknél a legnagyobb az eltérés – előbbieknek 80,2, utóbbiaknak 77,45 évet jósolnak, vagyis a soproni lánygyerekek csaknem 10 évvel előzik meg a borsodi fiúkat - olvasható a Magyar Nemzetben.

Kevés nép pusztul annyira, mint a magyar

A párizsi székhelyű gazdasági szervezet adatsorait a napi.hu vette végig, és sajnos a főbb megállapítások valamennyiében rossz helyen állunk. Eszerint hazánk csak bő fele annyit költ egészségügyre, mint átlagosan az OECD-országok szoktak, és részben emiatt is lehetünk a legtöbb lista rosszabbik végén. Míg egy átlagos OECD-beli lakos 80,6 évnyi élettartamra számíthat, addig ez Magyarországon csak 75,7 év.

De hogy mi az oka ennek? Egyszerű a válasz!

Erőss Gábor, az MTA TK egészségszociológiai és egészségpolitikai kutatócsoportjának vezetője a lapnak kiemelte, bár ez nyilván szoros kapcsolatban áll a jövedelmi viszonyokkal, a térség gazdasági fejlettségével és az életmóddal, "óriási különbségek figyelhetők meg a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, ezen pedig már közvetlenebb közpolitikai beavatkozással is változtatni lehetne".

A szociológus olyan alapvető hiányosságokra hívta fel a figyelmet:

  • a háziorvosi és védőnői praxisok betöltetlensége,
  • a várandósság alatti orvosi, védőnői felügyelet hiánya a leszakadó térségekben,
  • nyugatról keletre az ellátórendszerben is egyre tapasztalható az alapellátásban is az orvoshiány,
  • megjelent a kétsebességes egészségügy: a szabályozatlan piacon megjelentek a magánszektor szereplői is.

El kell érni a nyugat-európai átlagot a háziorvosok bérénél - kevesebb mint 5 évünk maradt erre

A legfrissebb hivatalos adatok szerint már nincs rekordközelben, de még mindig háromszáz felett van a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma Magyarországon. Bár már túlléptünk a huszonnegyedik órán, de most is lenne mód arra, hogy tompítsunk az orvoshiány hatásán - amennyiben lenne erre politikai akarat. Az okokról az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnökével beszélgettünk.

Ezekre viszont könnyen megoldást találhatna az aktuális kormányzat - ha lenne politikai szándék.