2017. 11. 23. 16:46

Matrakci Nasuh, a kelet Leonardo da Vincije

Leonardo da Vincit nem kell bemutatni senkinek, ám mi jut eszükbe akkor, ha azt mondom Matrakci Nasuh? A legtöbbünk számára, ahogy bevallom számomra is ismeretlen volt a török polihisztor, aki I. Nagy Szulejmán ideje alatt tevékenykedett. A Magyar Nemzeti Múzeum tárlata november 23-tól december 28-ig az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be.

Az Isztambuli Interkulturális Művészeti Párbeszéd Egyesület rendezésében és a Török Köztársasági Elnöki Hivatal védnöksége alatt megvalósuló Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza című kiállítást Szarajevó, Belgrád, Isztambul, Bécs, Tokió, Párizs, Róma és Washington után utolsó állomásként, Magyarországon mutatják be, ahol annak idején I. Szulejmán szultán örök nyugalomra lelt.  

A múzeum tájékoztatása szerint Matrakci Nasuh a 16. századi Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztora volt, miniatúrái a mai napig megihletik a képzőművészet világát. 

A kiállítás tizenkét kortárs török művésznő munkáit mutatja be, amelyeket Matrakci Nasuh I. Szulejmán hadjáratait leíró művei inspiráltak. Nasuh versgyűjteményének sorait díszes, kalligrafikus feliratokon festették meg; egy modern vászon pedig a polihisztor által művelt tudományokat ábrázolja. A múzeum tájékoztatása szerint 41 mű mutatja be Törökország gazdag történelmét és művészetét az érdeklődő közönség számára. 

Az alkotások mellett az érdeklődők megtekinthetik a Matraki című rövidfilmet is. 
 

OSZMÁNOK CSILLAGA: MATRAKİ dokumentumfilm teeser

Matrakçı Nasuh, a 16. század géniusza | Időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 2017. november 23-tól december 28-ig Matrakçı Nasuh a 16. századi Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztora volt, miniatúrái a mai napig megihletik a képzőművészet világát. A Matrakçı Nasuh, a 16.

Ki volt Matrakci Nasuh?

A török elnökség kiadványa közölt egy rövid önéletrajzot is a művészről. Ebből megtudhatjuk, hogy Matrakci Nasuh pontos születési dátuma nem ismert, annyit azonban tudni, hogy II. Bajazid szultán uralma alatt nőtt fél és I. Szelim és Nagy Szulejmán uralkodása idején teljesedett ki alkotómunkájában. Valódi neve Nasuh bin Karagöz bin Abdullah el Bosnavi. mivel pontos származásáról nem sokat tudni, a kutatók a nevéből arra következtetnek, hogy Boszniában született. Fiatalkorában került az udvar Enderun iskolájába.

Matrakci kiváló kardvívó, sportoló,képzőművész, kalligráfus és költő volt, ahogyan filozófusként, matematikusként, történészként és festőművészként is kiemelkedő munkássága.

1517-ben írta a helyes könyvelés és számolás című könyvét és a matematikusok közül elsőként találta fel a rácsos szorzást.

1520-ban arabról oszmánra fordította Nagy Szulejmán megbízásából Muhammad ibnDzsarítat-Tabari alkotását, ami az iszlám korszak egyik legfontosabb forrása, később újra is írta a művet.

A Matrakci, mint már említettük csak felvett név. A polihisztor által kitalált, majd elhíresült matrak nevű játékból ered, ami egy puszpángfa ütőkkel játszott harci játék. Nem meglepő, hogy saját harci játék fűződik a nevéhez, hiszen 1529-ben megírta a Harcosok ajándéka című könyvét, melyben végigvette a haditechnikákat, az íjászatról, nyilazásról, pajzsokkal, zászlókkal és lovakkal kapcsosolatos kérdésekről, amelyeket díszesen illusztrált is.

A számos területen kiválónak bizonyuló Matrakci-t Nagy Szulejmán 1529-es fermánjában az iszlám és a művészet világában egyedülállónak nyilvánította, akit "Mester" és "Fő vezető" címmel ruházott fel.

Matrakci képzőművészeti alkotásai nyomán a történeti források elkezdték őt a kelet Leonardo da Vincijeként emlegetni, mivel művészete nagyban hasonlított a reneszánsz nyugati művészekéhez.

Festőként végígkísérte Szulejmán szultán iraki hadjáratát és térképszerű alkotásokat készített, amelyeket egymás mellé téve az expedíció valóságos filmje jelenik meg a szemeink előtt.

Mindemellett ő volt az Oszmán Birodalom egyik vezető díváni stílusú kalligráfusa is.

Kalligráfia

Arab nyelven a "khat" szó vonalat, vonást jelent, de másik jelentésben használják az arab betűkkel írott finom kalligráfiára is. A "khattat" jelöli a kalligráfus művészt, a "khat" pedig magát a kalligráfia művészetét. Az arab nyelvű kalligráfia művészet a 6. és 10. század között alakult ki. Az idők folyamán híres kalligráfus mesterek alakították az írás stílusát és módosították a szabályokat. Hat kalligrafikus stílust különböztetünk meg, ezek a kúfi, a naszhi, a rika, a reyhani, a szulusz és a tevkii. Az írásnak tulajdonított érték vezetett a kalligráfia művészetének elsajátításához az iszlám kultúrában. Az oszmán kultúrán belül olyan esztétikai magaslatra emelkedett, amely lényegében helyettesíteni tudta a nyugati típúsú festészetet. A díszes írást nemcsak feliratokban használták, hanem kézzel írott könyvekben, uralkodói rendeletekben, épületek küldő és belső díszítéseiben, sírfeliratokon, és az élet számos egyéb területén, beleértve a mindennapokat is.

A kiállításon miniatúrái csempéken jelennek meg. Nasuh a színek mestere volt. Két híres, miniatúrákkal illusztrált könyve neves helyet foglal el az oszmán histográfiában, az egyik a Bajazid szultán története, a másik pedig a magyar hadjáratot leíró Szulejmán könyve - Siklós, Esztergom és Székesfehérvár meghódításának története.

A mozgalmas életet élő Nasuh 1564-ben távozott a másvilágra, munkássága azonban máig tartó nyomot hagytak a török művészetben. Az elmúlásról és a továbbélésről való gondolatát egy gyönyörű idézetben foglalta össze:

"Minden a világon elmúlik egy napon

S más jön a helyébe, ezt biztosan tudom.

Átjáró a világ, tudd meg az igazat,

Ami elmúlt: elmúlt, s nincs ami megmarad.

Vendégfogadó a világ, s vándor benne minden ember.

Ne gondold hát, hogy soká maradsz, ó, szív, csendesedj el.

Idővel felejtés vár mindenre

Csak ami a szívben és a nyelvben él, az marad örök."

A kiállítás

Az UNESCO 2014-2015-ben a "Megemlékezések és évfordulók" program keretébenMatrakci Nasuh halálának 450. évfordulóját a polihisztor emlékévének nyilvánította. A szervezet nemzeti bizottságával együttműködve egy török történészekből, irodalmárokból és képzőművészekből álló bizottság hároméves projektet valósított meg. A kiállítás fővédnöke Recep Tayyip Erdogan, török elnök.