Vasárnap tartottak választást a francia Korzikán. A Pé a Corsica szeparatista párt a szavazatok 45,36 százalékát megszerezve letarolta a pályát. A második helyezett regionalista jobboldal 14,97 százalékot szerzett, míg Macron pártja 11,26 százalékot ért el - írja a Le Monde. A Front National nagyot bukott, mindössze három százalékot sikerült szerezniük, utolsók lettek, ami arra sem elég, hogy a második fordulóba jussanak, pedig az elnökválasztás idején még megelőzték az En Marche!-t.
A Pé a Corsica koalíció két éve jött létre a nacionalista Femu a Corsica (FC) és a szeparatista Corsica Libera (CL) összeolvadásával. Fő témáik a korzikai nyelv, nemzet és kultúra elismerése és a szeparatista politikai foglyok szabadon bocsátása. Gilles Simeoni, a szövetség autonómiapárti, mérsékelt vezetője korzikai zászlóval ünnepelte győzelmét.
"A függetlenségpártiak szigorúan demokratikus keretben járnak el és azt mondják: a korzikaiak fognak dönteni erről"
- utalt egy lehetséges népszavazásra Simeoni.
A politikus azt is hozzátette, hogy békében és demokráciában szeretnék építeni Korzikát. Elsődleges céljuk jelenleg, hogy 2018-ban egyesítsék a sziget két megyéjét, létrehozva a közigazgatási egységet. Továbbá szeretnék megkapni Saint-Martin és Saint-Barthélemy szigeteken érvényes autonómiastátuszt három éven belül, de csak tíz év alatt léptetnék teljesen életbe.
Jean-Guy Talamoni, a győztesek függetlenségpárti vezetője óvatosan fogalmazott az összehasonlítással kapcsolatban:
"A függetlenség egyelőre kisebbségi álláspont, nem ugyanabban a fázisban vagyunk, mint Katalónia."
Ezt azzal egészítette ki, hogy Katalónia prosperáló régió, de Korzika az utóbbi években nem produkál túl erős gazdasági adatokat, ezért sokkal árnyaltabb a kép, mint Barcelonában.
A sziget parlamentjét eddig is ők irányították, de ekkora győzelemre senki nem számított tőlük, átlagosan 35 százalékos eredményt jósoltak a nacionalistáknak. 2015 decembere óta sikerült megduplázni a támogatottságukat.
A szeparatista győzelem nem jelenti azt, hogy a függetlenség napirenden lenne a szigeten. A Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front negyven évig harcolt az elszakadásért, rengeteg merénylettel, ők 2014-ben tették le a fegyvert, a korábbiakhoz képest jelenleg sokkal nagyobb a stabilitás.
André Fazi politológus az MTI tudósítása szerint a France Info rádióban kifejtette, hogy Korzikán jelenleg nincsenek olyan feltételek, ami a Katalóniaihoz hasonló helyzetet idézhetne elő.
Az elemző szerint a francia kormány álláspontja lesz a döntő az ügyben, Párizs részéről érthető, ha nem akar párbeszédet az autonómiáról, mert az a köztársaság alapjainak megváloztatását jelenthetné. A korzikai autonómiához alkotmánymódosításra és háromötödös többségre lenne szükség a szenátusban és a nemzetgyűlésben.
"Amennyiben viszont a kormány teljesen süket marad a váratlan választási eredményre, az biztos, hogy nagyon negatív reakciókat válthat ki Korzikán"
- figyelmeztetett a politológus.
A függetlenségi törekvésekkel - köztük a Korzikaival - itt foglalkoztunk részletesen:
Függetlenségi törekvések - kik lehetnek a következők?
Spanyolországban napirendre került Katalónia függetlenné válásának kérdése, de Kurdisztánban is a közelmúltban tartottak népszavazást erről. Lehetnek követői a barcelonai példának, vagy pont riasztó volt látni az ottani eseményeket? A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány olyan területet, ahol szintén kiéleződhet ez a kérdés.
(borító: Gilles Gimeoni támogatói között ünnepel december 3-án)