2017. 12. 07. 12:10

Budapest-Belgrád vasút: gondot okozhat a munkaerőhiány

Szakértők szerint nem olyan rózsás a helyzet, mint ahogyan azt a kormány kommunikálja.

"Biztos vagyok benne, hogy kellően előkészített beruházásról van szó, a paksi beruházás is, illetve a vasútvonal-beruházás is munkahelyeket fog teremteni Magyarországon, ez is illeszkedik abba a célba, hogy szeretnénk, ha mindenki dolgozna Magyarországon, aki tud és akar, és ez meg is érje”

– fogalmazott Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.

A Hír Tv által megkérdezett szakértők szerint azonban a munkaerőhiány komoly gondokat okozhat. A Főmterv igazgatója úgy véli, hogy a vasútfelújítással egy időben zajló paksi bővítés miatt átfedések lesznek a munkafolyamatokban.

„Paks élőmunkaigénye, illetve a Budapest–Belgrád élőmunkaigénye mennyire fed át, bár mindkettőben mélyépítés van, de a vasútépítés olyan gépkezelőket, szakiparokat igényel, ami eltér attól, ami Pakson szükséges, de egy 20-30 százalékban átfed”

– mondta Keszthelyi Tibor.

Ez azt jelenti, hogy a munkások ötöde-harmada mindkét nagyberuházásban részt vehet.

„Semmilyen kapacitásunk nincs arra, hogy egy ezzel összemérhető párhuzamos projektet lebonyolítsunk”

– ezt vetíti előre Andó Gergely vasúti szakértő. 

A kormány a munkaerőhiányt magasabb fizetéssel kezelné, ám ez önmagában kevésnek bizonyulhat. Ráadásul bár a kormány elvileg a magyar vasútépítő cégeket hozná helyzetbe, sokkal inkább kínai ágazatok járhatnak jól.

„Néhány olyan alapanyagon kívül, mint a zúzott kő, a betonaljakat, síneket, biztonsági berendezéseket, azokat valószínűleg Kínából fogják ideszállítani, tehát a kínai acéliparnak ad munkát, a kínai gyártásnak ad munkát”

– tette hozzá a szakértő.

És a kínai munkásoknak. Legalábbis a hír televízió információi szerint Orbán Viktor és a kínai kormányfő 2015 novemberében Szucsouban megegyezett arról, hogy a magyar kormány segítséget nyújt azon létszámú kínai munkavállaló jogszerű magyarországi tartózkodásához, amennyi a beruházás megvalósításához szükséges.

Azt azonban nem tudni, hogy hány fős kínai kolónia érkezéséről lehet szó, egy évvel később ugyanis nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva bizonyos műszaki adatokat 30 évre titkosítottak.

(címlap: Li Ko-csiang kínai miniszterelnök és Orbán Viktor a közös budapesti sajtótájékoztatón, fotó: Kovács Tamás / MTI)