Három témában is Magyarországra rontott az Európai Bizottság

Új szakasz.

Civil törvény

A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény miatt már 2017. júliusában elindult a kötelezettségszegési eljárás. Az EB úgy látja, hogy indokolatlan beavatkozás történt az uniós chartában foglalt alapjogokba, megsértették az egyesülési szabadságot, de aggályos a magánélet és a személyes adatok védelme is, ahogy az EU egyik alapértékének működését is korlátozza: a tőke szabad áramlását.

Lex CEU

Szintet lépett a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos per is, a Lex CEU. A jogsértési eljárás áprilisban indult, a magyar kormány ugyan már módosított a törvényen, de az még így sem harmonizál az uniós joggal, kérdésessé vált a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága, de a tudományos, oktatási és vállalkozási szabadság is.

Kvóta

A magyar hatóságoknak 1294 menekült befogadási kérelmét kellett volna elbírálni, tehát ez a szám nem feltétlenül egyenlő azzal, ahány embert be kellett volna fogadni. A budapesti kormány ebből óriási botrányt csinált, pereltek az EU bíróságán, mert szerintük a belügyminisztereknek (ők írták alá ezt a mechanizmust) nincs joguk ilyen határozatot hozni.

A pert viszont elveszítették Szlovákiával együtt. Az elosztási mechanizmus bojkottálása miatt is indult már kötelezettségszegési eljárás Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen. Itt sok kérdés már nem lesz, szeptemberben a bíróság kimondta, hogy törvényes az elosztási határozat, így valószínűleg a figyelmen kívül hagyása törvénytelen.