2017. 12. 07. 07:04
MTI

A magyar jogállamiságról kérdezik Szijjártó Pétert

A mai testületi ülésen elhangzottak bekerülnek abba a jelentésbe, ami alapján végül kezdeményezhetik akár a hetes cikkely alkalmazását. Ez hazánk szavazati jogának felfüggesztésével járhat.  

Meghallgatást tart a jogállamiság magyarországi helyzetéről ma délelőtt az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE), a magyar kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.

Részt vesz az ülésen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója is. A nyitóbeszédet Claude Moraes szociáldemokrata bizottsági elnök és Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő fogja tartani.

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Sargentini részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.