Kevesebben dolgoznak itthon, mint hisszük?

Munkaerő.

A kivándorlás torzíthatja a munkaerő-piaci statisztikákat, egy 2015-ös tanulmány szerint a kérdezésen alapuló felmérések komoly mérési hibát tartalmaznak, valószínűleg kevesebb a ténylegesen foglalkoztatott, mint amennyit a hivatalos adatok mutatnak - írja a Portfólió. Az ideiglenesen külföldön munkát vállalok jelentős része eltűnik a statisztika szeme elől.

Hogyan mérnek?

A KSH jelenleg kétféle módszert alkalmaz: az egyik a munkaerő-felmérés, ennél a kérdezőbiztosok negyedévente felkeresnek körülbeül 30 ezer háztartást, ahol megkérdezik a lakókat arról, hogy az elmúlt egy hétben dolgoztak-e pénzért. Ehhez jön az intézményi statisztika, ami a cégek bevallásán alapul. A kétféle metódus közötti mérési eltérések folyamatosan nőnek. A munkaerő-felmérés szerint a foglalkoztatottság gyors ütemben bővült, de ezt az intézményi statisztika nem támasztotta alá.

Ha a majdnem 10 millió magyar 3 millió háztartásban él, a meglátogatott 30 ezer háztartásban mindenki itthon van és válaszol is, valamint 12 ezer háztartás tagjai azt mondják, hogy dolgoznak, akkor kikalkulálható a 4 millió munkavállaló. Ha viszont a maradék 18 ezer háztartásból 1500 esetében azért nem nyitnak ajtót, mert külföldön dolgoznak, akkor nem a szomszédba kéne becsöngetni, hanem felírni, hogy ők eltűntek a magyar hazai munkaerőpiacról. Ha ezt levonjuk a lakosságszámból, akkor a szorzás után kevesebb munkavállalót kapunk.

A fő probléma az, hogy utoljára 2011-ben volt népszámlálás és csak tízévente van. A köztes időszakban továbbvezetett népességszámokat közöl a KSH, de ezek a demográfiai folyamatok miatt nem feltétlenül pontosak.

Azt sem tudjuk, hogy mennyit utalnak haza

Az Eurostat adatai alapján 663 millió eurót küldenek haza honfitársaink évente, de ők csak az életvitelszerűen kint lakókkal számolnak. A Világbank már 3 milliárd euróról beszél, ez viszont túlbecsüli a hazautalt összeget.

Ez azért fontos kérdés, mert, ha a becsültnél tényleg nagyobb összeg érkezik haza, akkor a belföldi fogyasztás nagyobb részét finanszírozza a külföldi pénz, mint amennyit most hiszünk. Ebből pedig az következhet, hogy a fogyasztás nem a hazai gyarapodás miatt élénkül, hanem a külföldön dolgozó magyarok pénztárcája miatt.

„Itt sem leszel milliomos, de hagynak élni"

Kalandvágy vagy menekülés? Nincsen pénz vagy nincsen szabadság? Azzal sem vagyunk teljesen tisztában, hogy hány honfitársunk hagyta el az országot az elmúlt években. Bár statisztikáink vannak róla, de a valós adatok nagyban eltérhetnek ezektől. Arról azonban egyáltalán nincs tudomásunk, hogy ezek az emberek miért próbálnak Magyarország helyett külföldön boldogulni, csupán találgathatunk.