2017. 12. 09. 16:34

A banktól a lengyel miniszterelnökségig

A kormányátalakításnak nevezett, két hónapig tartó látványosság ért most véget Lengyelországban a miniszterelnök leváltásával. Az új kormányfőtől, Mateusz Morawieckitől azt várják, hogy felgyorsítsa a gazdasági reformokat, de az egykori bankelnök és egyben Donald Tusk tanácsadója jogos aggályokat kelt a kormányzó Jog és Igazságosság párt szavazóbázisa körében.

A miniszterelnök leváltása annál is inkább érthetetlen, mivel néhány órával korábban Beata Szydło megnyerte a balliberális ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról szóló szavazást. A Jog és Igazságosság (PiS) politikusai védik Szydło-t a parlamentben, hiszen számukra ő nagyon jó miniszterelnök, akinek a leváltása egyben az utóbbi 2 évben jól működő mechanizmus tönkretételét jelentené. A szavazás után Jarosław Kaczyński PiS-elnök virággal köszöntötte Szydło-t, de néhány órával később mégis távozásra kényszerítette, hiszen valójában Kaczyński kormányozza az országot a hátsó ülésről.

Hivatalosan ugyan Szydło mondott le a miniszterelnöki posztról a PiS Politikai Bizottságának ülésén, de ez csak a látszat, mert az ilyen ügyekben Kaczyński maga dönt. Érdekes módon a PiS politikusai az utóbbi hónapokban már többször is beszéltek a kormányátalakítás szükségességéről, de a miniszterelnök esetleges leváltása csak néhány hete kezdett kiszivárogni. Ekkor azonnal felmerült, hogy a 2005-2007-es első PiS-kormányhoz hasonlóan a miniszterelnök leváltása kapcsán Kaczyński fogja átvenni a hatalmat. A média csak néhány nappal később kezdett arról beszélni, hogy Morawiecki lehet az új kormányfő.

Annál is inkább érthetetlen a miniszterelnök leváltása, mivel a kormánypárti propaganda mindig is arról szólt, hogy a kommunizmus 1989-es bukása óta Szydło a legjobb kormányfő, és ezt a vélekedést a kiváló gazdasági statisztikai adatok is alátámasztották. Most viszont azzal érvelnek a PiS politikusai, hogy a 2019-ig tartó parlamenti ciklus hátralévő részében a gazdasági reform kerül előtérbe, és ennek a végrehajtására Morawiecki a legalkalmasabb személy. Viszont ezzel az a gond, hogy miniszterelnökként jóval kevesebb ideje lesz ezzel foglalkozni, mint eddigi gazdasági „szuperminiszteri” posztján.

A Morawiecki mellett szóló másik érv az, hogy javítani kell Lengyelország viszonyát az Európai Unióval. Brüsszelt az utóbbi két évben dühítették a lengyel igazságszolgáltatási rendszerben végrehajtott változások, valamint az Európai Bizottság által meghatározott bevándorláspolitika elutasítása. Most sokan arra számítanak, hogy Morawiecki, hosszú bankelnöki tevékenységének köszönhető nemzetközi elfogadottsága miatt, javítani tud a helyzeten, de ez lehet, hogy csak illúzió. A Nyugat nem fogja megbocsátani Lengyelországnak és Magyarországnak sem, hogy ellenálltak az afrikai és közel-keleti bevándorlók beengedésének, és a PiS-t ideológiai okokból sohasem fogadják el az EU szalonjaiban – hacsak magáévá nem teszi a politikai korrektség összes liberális dogmáját.

A nemzetközi ügyek Morawiecki-féle megközelítése is aggályokat vet fel. Az új lengyel kormányfő támogatja az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodást (CETA), nem zárja ki az Euró bevezetését és izraeli lobbistákkal találkozik. Emellett a BZ WBK Bank egykori elnöke politikusként arról híresült el, hogy behívta Lengyelországba a korábban a lengyel valuta kárára spekuláló Goldman Sachs és J.P.Morgan bankjait, ezért kritikusai gyakran „bankárgengszternek” nevezik. Továbbá Morawiecki negatív hatást gyakorol a béremelésre, mivel az üzleti körök nyomására megnyitotta a kaput az Ukrajnából jövő bevándorlók előtt, ami miatt jelenleg is csökken a lengyel munkavállalók bére.

Az új miniszterelnök bankvezetői tevékenysége is vita tárgya. Morawiecki még mindig a BZ WBK bank részvényese, és a részvényárfolyam két év alatt 270 zlotyról 365-re emelkedett (20200 Ft-ról 27300-ra), tehát most nagyobb a vagyona mint két évvel ezelőtt, amikor pénzügy- és fejlesztési miniszterként kezdett dolgozni. Ugyanakkor Morawiecki akadályozta a a frankhitelesek megsegítését (a probléma sokkal kisebb itt, mint Magyarországon, de így is súlyos), ellenzi a pénzügyi tranzakciók adóztatását, megakadályozta a leggazdagabbak adóemelését és támogatja a befektetési alapok adókedvezményeit. Miniszterelnökként Morawiecki lesz a Lengyel Pénzügyfelügyeleti Hatóság (KNF) vezetője is, tehát ő tartja a kezében a teljes bankfelügyeletet, beleértve természetesen azt a bankot is, amelynek maga is részvényese.

Mint általában, a PiS most is kommunikációs hibákat követett el, hiszen nem adott a választóknak ésszerű magyarázatot arra, hogy az utóbbi két évben annyit dicsért Szydło miniszterelnököt miért kellett pont most leváltani. Az egész kormányfőváltás tele van gyanakvással, olyan mint egy színfalak mögötti játszma, ez pedig még a párt legkitartóbb szavazóinak sem tetszik. Abban ugyanakkor biztosak lehetünk, hogy a kormánypárt propaganda-médiája a korábbiakhoz hasonlóan fogja kezelni a válságot – az ellenzéket fogja támadni, éppúgy, ahogy Magyarországon történik.

Maurycy Mietelski