„Magyarországon irreálisan alacsonyak a pedagógusbérek”

Interjú Bardócz-Tódor Andrással, a Keresztény Pedagógus Társaság elnökével.

Sablonkérdés, de miért érezte szükségét annak, hogy online támogassa a béruniós kezdeményezést?

Annak idején, ’89-ben, és az Európai Unióhoz való csatlakozásnál is azt reméltük, hogy az életünk majd olyan lesz, mint az országhatár nyugati oldalán. Nem így lett. A magyar pedagógusok bére olyan 30-60 százaléka a nyugati kultúrállamok pedagógusbéreinek. A béruniót egy nagyon jó ötletnek tartom, a XXI. századi magyar politika legnagyobb húzása.

Maga az ötlet, hogy valaki ezt kimondja, tökéletesen logikus. Teljesen természetesnek kellene lennie a kezdeményezés támogatásának.

A nyugati színvonalhoz még a béruniós kezdeményezéssel is hosszú az út. Idén szeptembertől azonban 3,5 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek.

Ha a megemelt óraszámokat nézzük, akkor ez elég nehezen nevezhető béremelésnek. Lehet, hogy valaki 3,5 százalék emelkedés miatt nem fog külföldre menni dolgozni, de mondjuk 80 százalékkal több bérért már igen.

Akkor elégtelen a 3,5 százalékos béremelés?

Ez nem kérdés…. Különben nagyon egyszerű, pedagógushiány van, vagy nincs? Pedagógushiány van.

Magyarországon ma 177 ezer pedagógus dolgozik, a kormány szerint a betöltetlen állások száma kevesebb, mint 1 százaléka a teljes pedagógus létszámnak.

Ezt akár el is lehet így fogadni… De én, aki a pedagógus érdekképviseletben beágyazott személy vagyok, azt is tudom, hogy például a természettudományok tanításánál különböző trükköket kellett bevetni azért, hogy ne váljon nyilvánvalóvá a pedagógushiány.

A kormány szerint 2011 óta a pedagógus-utánpótlás biztosítására több ösztönzőleg ható eszközt is beépítettek. Nem érzi ezeket a pedagógustársadalom?

Magyarországon irreálisan alacsonyak a pedagógusbérek.

Ha valaki pusztán csak a tanári fizetéséből akar megélni, és nincs emellett a családban valamilyen stabilabb anyagi háttér, akkor állítom, hogy napi megélhetési gondjai vannak.

Így nem is fog tudni másra gondolni, azonban, ha a tanároknak méltó bére lenne, akkor a saját munkájukra is jobban tudnának koncentrálni. De nem csupán a bérekről van szó. Elviselhetetlenek a munkaterhek. Nagyjából a tananyagot a negyedére, a napi óraszámot pedig a felére kellene csökkenteni.

A béruniós kezdeményezés egyik célja, hogy megállítsa az elvándorlást. Nemrégiben Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara Országos Felügyelő Bizottságának elnöke is aláírásával támogatta a polgári kezdeményezést, és akkor arról beszélt, hogy az elvándorlás egyik fő oka a hazai egészségügyi dolgozók túlterheltsége. Azt is mondta, hogy a fiatal orvosokat itthon maradásra kellene ösztönözni, mert ennek több esélyét látja, mint a külföldre mentek hazacsábításának. Mi a helyzet a már kivándorolt pedagógusokkal?

Ha egy pedagógus kilép a magyar oktatási rendszerből, és külföldre megy, akkor rengeteg pozitív élmény érheti, más kultúrája van az iskolának. Nem fog ide visszavágyni. Ugyanakkor külföldön a többség lemond a pályáról, mert nem nyelvszakos.

Ez a másik nagy baj Magyarországon, hogy nem beszélnek a pedagógusok nyelveket.

Még akinek van középfokú nyelvvizsgája, az sem tartja magát képesnek arra, hogy alapszinten bármilyen kommunikációt folytasson. Akik tanítani mennek külföldre, azok általában nyelvszakosok, emellett egy matematika vagy fizika szakkal kiválóan el lehet helyezkedni.

Manapság az angoltudás már minimum követelmény. Ennyire rossz a pedagógusoknál az idegen nyelvet folyékonyan beszélők aránya?

Nem nagyon tapasztalom, hogy hemzsegnének a frissen végzett, idegen nyelvet jól beszélő pedagógusok.

Az egészségügy kapcsán gyakran lehet hallani, hogy katasztrófa közeli helyzetben vagyunk. Az oktatás esetében is elmondható?

Egyszer azt mondtam Pokorni Zoltánnak, hogy pánik van a közoktatás területén. Visszaírt valami semmitmondó dolgot, hogy dehogy, nincs itt semmiféle pánik. Csak azt nem beszéltük meg, hogy ki mit ért ez alatt. A pánik, az a negatív közhangulat. Nem azt jelenti, hogy mindenki sikongatva rohangászik.

A pedagógusok bizonytalanságot éreznek, nem találják a helyüket, nem jó a közérzetük.

Ettől idegesek lesznek, a munkahelyükön stresszelni fogják a kollégáikat, a gyerekeket, a portást…ez egy összetett folyamat. Katasztrófa azonban az lenne, ha szocializálatlanul és tudatlanul kerülnének az életbe a gyermekek. Van egy ilyen tendencia, haladunk már efelé.

A szövegértési képességeket vizsgáló tavalyi PIRLS-felmérésen minden eddiginél jobb eredményeket értek el a negyedik osztályos magyar diákok.

Ugyanannyira kell komolyan venni ezt a pozitív eredményt, mint a korábbi negatív eredményeket. Nyilván van némi alapja ezeknek a felméréseknek, de az a baj, hogy nem tudjuk, milyen körülmények között történnek a mintafelvételek.

Palkovics László oktatási államtitkár szerint az eredmények javulása a pedagógusok módszertani ismeretével, gyakorlatával és az iskolai környezet alakulásával is magyarázható.

Erről nem szoktunk beszélni, de köztudott iskolai berkekben, hogy az összes ilyen mérés közben a pedagógus presztízskérdést csinál abból, hogy jó legyen az eredmény.

Tudunk olyan esetről, amikor a lelkes tanító néni azért, hogy a teszt jól sikerüljön, újracsináltatta azt a gyerekkel.

Az is előfordul, hogy a teszt napján a gyengébb képességű gyerekeknek megmondják, aznap ne jöjjenek iskolába, mert így akkor nem rontják az átlagot. Rengeteg trükk van. Ezek a felmérések tehát valamelyest manipuláltak. De nem is ez a fontos…hanem az, hogy a gyerekek hány százaléka adja át például egy idősebb bácsinak vagy néninek a helyet a villamoson. Sok olyan vonatkozása van az oktatási rendszernek, amit nem lehet mérni, és amit nem is lehet önmagában a nyakába varrni.

Hány főből áll a Keresztény Pedagógus Társaság?

Nem nagy a tagság, pici. Ezer fő. Szétszórva az országban, mindenfelé. Egy 10-15 évvel ezelőtt az emberek legalább 60 százaléka vallotta magát kereszténynek. Ma már jóval kisebb ez az arány.

A kereszténység egy kisebbség védelme a szekularizálódott társadalomban, sajnos ide jutottunk.

Mit jelent a Keresztény Pedagógus Társaság tagjának lenni?

A Társaságban nincs felekezeti elvárás, egyetlen követelmény, hogy a tagok megfeleljenek az európai keresztény értékrendnek. Áldozatkész emberek vagyunk. Sajnos ma a társadalom nagy részében inkább egyfajta szlogenkereszténység van jelen.