Schiffer András: "az Állami Számvevőszék kilépett a független közjogi intézmény szerepéből"

Példátlan.

Schiffer András úgy tervezi, elmegy a pénteki tüntetésre a Fidesz pártszékháza elé, de azt még nem döntötte el, hogy anyagilag is támogatja-e a Jobbikot (egyébként Sallai Róbert Benedek gesztusát nagyra értékeli). Elmondta, hogy ezt attól teszi függővé, hogy mi lesz a végső döntése az ÁSZ-nak.

Elismerte a fideszes agytröszt, hogy a Fidesz áll az ÁSZ büntetés mögött

G. Fodor Gáborra, a 888.hu arcára, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatójára Mészáros Lőrinc felújított tévéjében, az Echo TV Angard című műsorában tört rá tegnap este az igazságkényszer - most a Jobbikra kirótt 660 milliós büntetéssel kapcsolatban.Korábban egyébként már elismerte, a polgári Magyarország csak egy politikai termék volt, nem olyan rég pedig azt, hogy a Sorosozással ugyanaz volt a célja a Fidesznek, mint a rezsicsökkentéssel.

És akkor itt jön a lényeg, ugyanis eddig egyszer sem történt olyan, hogy az Állami Számvevőszék egy jelentéstervezetet nyilvánosságra hozott volna, hiszen azt még a vizsgált fél véleményezheti, ami akár meg is változtathatja a végeredményt.

Az mondjuk más tészta, hogy a korábbi fideszes politikus, Domokos László által vezetett ÁSZ eddig nem volt hajlandó egyetlen Jobbik által küldött dokumentumot sem átvenni, és azt sem indokolta még meg, hogy mi alapján kalkulálta ki a több mint 330 millió forintos bírságoit.

Ez Schiffer András szerint példátlan, ahogy a HírTV is idézi az ügyvédet.

„Az első számú meglepetés a számvevőszék eljárásában pontosan az, hogy azt a jelentéstervezetet, amit ilyenkor észrevételezésre kiküldenek – ez egyébként nem csak pártoknál van így, bárkinél, akit számvevőszéki vizsgálat alá vonnak, önkormányzatok, és a többi –, az Állami Számvevőszék nem szokta nyilvánosságra hozni. Ezt ők kommunikálták, tehát innentől kezdve az Állami Számvevőszék kilépett a független közjogi intézmény szerepéből, és belement egy pártpolitikai térbe, amiben egyébként semmi keresnivalója nincsen.”

Szóba kerül a párttörvény is, amely 1989 óta változatlan, elavult, hiányos, és amely túlélte a fülkeforradalmat is - a beszélgetésből kiderül, hogy egy olyan jogalkotói szándékot próbálnak számon kérni a Jobbikon, amely jogalkotói szándék nem jutott el a jogszabály alkotásig.