Az egyoldalas javaslatot szombaton küldték el a tanács 15 tagjának. Bár a szöveg nem említi név szerint sem az Egyesült Államokat, sem Donald Trump amerikai elnököt, és széleskörű támogatottságot élvez, diplomaták szerint
valószínűleg elbukik majd Washington vétóján.
A Biztonsági Tanács hétfőn vagy kedden foglalkozhat a kérdéssel. Ahhoz, hogy a javaslatból határozat legyen, kilenc támogató szavazat szükséges, illetve az, hogy az állandó tagok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Franciaország - ne vétózzák meg azt.
Trump decemberben évtizedes amerikai politikai hagyományokkal szakított, amikor kijelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és oda helyezi át a jelenleg Tel-Avivban található amerikai nagykövetséget. Az elnök lépése nemzetközi felháborodást váltott ki.
Az egyiptomi határozattervezet megerősíti, hogy a Jeruzsálem karakterének, státuszának vagy demográfiai összetételének megváltoztatására irányuló döntések és tevékenységek nem járnak jogi hatással, semmisek és érvénytelenek, és éppen ezért vissza kell vonni őket a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak megfelelően.
A szöveg a Biztonsági Tanács 478-as határozatának szellemében felszólítja az államokat: tartózkodjanak attól, hogy diplomáciai képviseleteket létesítsenek Jeruzsálemben.
Az Abdel Fatah el-Sziszi vezette egyiptomi rezsim egyébként kifejezetten jó viszonyt ápol Washingtonnal, ám a két ország kapcsoolatában augusztusban komoly törést idézett elő, hogy az USA egy váratlan döntéssel mintegy 100 millió dollárral csökkentette az Egyiptomnak szánt katonai és gazdasági segélyt.
Jeruzsálem sorsa a palesztin-izraeli konfliktus egyik kényes pontja. Izrael örök és oszthatatlan fővárosaként tekint a településre, miközben a palesztinok annak keleti, Izrael által megszállt majd annektált részét tennék meg leendő államuk fővárosának.