Vona a Die Pressének: „Én vagyok a magyar demokrácia utolsó bástyája”

A Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje terjedelmes interjút adott az osztrák napilapnak.

Vona Gábor a Die Pressének kijelentette, ha valakinek, akkor neki van esélye megverni Orbán Viktort. „Ez nem valami csatakiáltás, hanem egy tény” – szögezte le.

Maffiamódszerekkel számolnának le Vonával

Az osztrák napilap Állami Számvevőszékkel kapcsolatos kérdésére elmondta, Orbán támadásai másfél éve átléptek egy bizonyos határt, és egyre színvonaltalanabbak.

„Viták esetén már úgy érzem magam, mintha úriemberként ringbe szállnék és velem szemben egy maffiafőnök ülne gépfegyverrel”

- jelentette ki Vona. Hozzátette, ez egészen a karakterkérdésig elmegy, ami azt jelenti, hogy őt ki akarják csinálni.

„Hogyan lett a Jobbik veszélyes Orbánra”

December közepén egy összeállítást is közölt Vona Gáborról, illetve a Jobbikról a Die Presse. A Magyarországon élő Boris Kalnoky azt írta: Budapesten azt beszélik, Orbán személyesen közölte Vona Gáborral, hogy neki annyi. Ennek köszönhető, hogy a Fidesz-sajtó szisztematikusan sározza be a Jobbik elnökét. A szerző azt is megjegyezte: a baloldaliak és a liberálisok már a Jobbikban látják azt az erőt, ami leválthatja Orbánt.

Azzal, hogy homoszexualitással vádolták, a politikai karakterét akarták tönkre tenni. A vidéki konzervatív szavazóknál ugyanis elképzelhetetlen, hogy egy miniszterelnök homoszexuális legyen. Vona szerint Orbán lelkileg akarja megtörni, és ezért a családját is figyelték.

A Die Pressének beszámolt arról, hogy minden este egy fekete autó várta a háza előtt és szorosan követte. Egy olasz paparazzót béreltek fel, hogy őt fotózzák, amint a fiát az iskolába viszi.

„Ez így ment heteken keresztül, így észre is vettük. A fiam sírt”

– mesélte az osztrák lapnak.

Vona Gábor szerint Orbán Viktornak a 2002-es választási bukás egy választóvonal volt az életében, és felismerte, hogy

„nem elég jól kormányozni, hanem az ellenfeleket is el kell takarítani”.

Vagy néppártiság, vagy Vona nem akar tovább politikus lenni

Az interjúból az is kiderült, hogy bár Vona Gábor egyetemistaként a Fidesz tagja volt, azért nem maradt a pártban, mert lendület nélkülinek tartotta a szocialista kormány elleni harcát. Pedig még arra is felkérték, hogy legyen a Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezetének szóvivője. Ezt a posztot később Szijjártó Péter kapta, aki a jelenlegi kormány külgazdasági és külügyminisztere.

A Die Presse szerint a Jobbik korábban „antiszemita, Izrael-ellenes és rasszista volt”, illetve a „romák ellen uszított”, most pedig arra kérdezett rá Vona Gábortól, hogy ez az egész eltűnt-e a levegőben a pártnál?

„Tőlem nem tud ilyen idézeteket találni”

– felelte a Jobbik elnöke. Majd hozzátette: félrenézett, annak ellenére, hogy már akkor sem értett egyet ezekkel a kijelentésekkel. Nem érezte magát elég erősnek, hogy ezzel az irányvonallal szembe tudjon állni, 2013-ban azonban eldöntötte, hogy kilép ebből a körből.

„Egy éve nyilvánosan bocsánatot kértem mindenkitől, akit a Jobbik megbántott. Ma már lehetetlen, hogy ilyen kisiklások következmények nélkül maradjanak”

- jelentette ki Vona.

Elmondta, hogy ez egy fokozatos folyamat következménye.

„Természetesen én is mérlegeltem, hogy egy tizenöt százalékos párttal életem végéig a parlamentben üljek”

– mondta. Végül másképp döntött:

„vagy egy néppárttal kormányzok, vagy nem akarok tovább politikus lenni.”

EU, Oroszország, Kovács Béla, Trianon

A Jobbik Európai Unióhoz való viszonyáról úgy fogalmazott, ha 2012-ben beszélgettek volna erről a kérdésről, akkor azt válaszolta volna: jobb lett volna, ha Magyarország nem lép be az EU-ba. Most már azt mondja, annak ellenére, hogy az EU helyzete rosszabb lett, Magyarországnak tagnak kell maradnia.

„Az EU válsága lehetőséget ad arra, hogy az EU-t úgy változtassuk meg, hogy tagok maradhassunk”

- szögezte le.

Az interjúban kitértek arra is, a Jobbikot azzal hozzák hírbe, hogy közeli kapcsolatban van Oroszországgal. Vona Gábor erre úgy reagált: sem pénzt, sem más támogatást nem kaptak Oroszországtól, és nem is fogadnának el, nem úgy, mint a francia Nemzeti Front.

Természetesen Kovács Béla ügye sem maradhatott ki a Die Presse kérdéseiből, Vona elmondta, Kovács ellen (aki december elején kilépett a Jobbikból, hogy „az alaptalan vádak és a bírósági eljárás ne nehezítse a Jobbik 2018-as választási győzelmét” – szerk.) négy éve nyomoznak a magyar hatóságok, és

„valószínűleg az a terv, hogy a kampányban bilincsben elvezetik.”

A Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje nem tudja, hogy a vádak igazak-e, ha azonban Kovács egy kém, akkor Vona Gábor magát tartja a legnagyobb áldozatnak, mivel az ő pártja érintett.

Szintén kérdésre, a Krím-félsziget orosz annektálása kapcsán a pártelnök megjegyezte, Oroszország és Ukrajna konfliktusában a magyarok számára nem a Krím vagy Kelet-Ukrajna volt fontos, hanem a kárpátaljai magyar kisebbség. Mivel az ukrán kormány diszkriminatív törvényeket hozott velük szemben, a Jobbiknak úgy tűnt, hogy Oroszország bizonyos ellensúlyt jelenthet.

A Trianoni békeszerződés témáját érintve, Nagy-Magyarországot egy történelmi ideának nevezte. Úgy fogalmazott:

„a valóságban a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek autonómia törekvéseit támogatjuk. És ez európai keretek között is teljesen legitim.”

Vona: Orbán nem demokrata

Vona Gábor ismét megerősítette: a Jobbik egyedül indul a választásokon, mind a 106 egyéni körzetben lesznek jelöltjeik. Azt is megismételte, amit már a magyar sajtóban is többször kijelentett, hogy a választások után, ha a parlamenti matek ezt lehetővé teszi, kész lenne a két fiatal párttal, az LMP-vel és a Momentummal koalíciós tárgyalásokat folytatni.

„Lehet egy kicsit nagyképűnek hangzik, de én vagyok a magyar demokrácia utolsó bástyája”

- tette hozzá.

Orbán Viktort nem tartja demokratának, ez pedig egy olyan tanulság, amit a miniszterelnök utóbbi hétévnyi kormányzásából vontak le. A Jobbik elnöke szerint Orbán aláássa a sajtószabadságot, az állami szervek függetlenségét, a magántulajdont és a vállalkozások szabadságát, támadja az NGO-kat és az egyetemek autonómiáját.

„Nincs hatalomegyensúly, nincs egy ellenpólus, ami a kormányzatot korlátozná”

– mondta a Die Pressének.

Vona Gábor úgy látja, ez a rendszer arra épül, hogy népszerű. Abból táplálkozik, hogy egyetlen egy politikai témával, a migrációval a társadalmat folyamatosan félelemben, egy hisztérikus helyzetben tartja. De abban a pillanatban, hogy ez a népszerűség nincs többé, a rendszer összeomlik, mivel nincs mögötte semmilyen hatékony kormányzati tevékenység.

Simicska vs. Orbán

A Die Presse azt is tudni akarta, hogy milyen formában támogatja Simicska Lajos a Jobbikot. Vona ezt határozottan elutasította, a nagyvállalkozó nem ad pénzt a pártjának. Azt azonban elismerte: a Simicskához tartozó médiában egyre több teret kap a Jobbik. Arról, hogy Orbán Viktor valaha szoros barátságot ápolt Simicskával, és a nagyvállalkozó mit vethet be a kormányfő ellen a kampányban, Vona Gábor csupán találgatott.

A Jobbik elnöke szerint az egykori barátság támadási felületet jelenthet a kampányban Orbán számára, ugyanakkor megjegyezte, szkeptikus ebben a kérdésben, azt mondta:

„Simicskának is mérlegelnie kell, hiszen Orbán is bizonyára kemény bosszúra készül.”

 

Az interjú szerzőjét, Christian Ultschot többször választották Ausztriában az év újságírójának, a konzervatív Die Presse, a vezető osztrák napilap külpolitikai rovatvezetője, a Presse am Sonntag főszerkesztője. Néhány hónapja jelent meg a Flucht (Menekülés) című könyve, amelyben nem éppen barátságos hangon beszél Orbán Viktor menekültpolitikájáról. „Orbán játszotta a kis játékait”.