Az utolsó magyar királykoronázás kulisszatitkai - Így festett IV. Károly trónra lépése

Olvasási idő kb 11 perc
IV. Károly grafika
tari.tamas [at] alfahir.hu

Előjáróban: Alábbi cikkünk a 2017. december 30-ai eredeti közlés aktualizált, portálunk új formátumához és adottságaihoz jobban illeszkedő változata.

1916. december 30-án a többség még nem sejtette, hogy a magyar királyság intézményének utolsó rezdüléseit látja maga előtt, és hogy IV. Károly megkoronázásával véget ér az évezredes hagyomány. Az első világháború komor árnyékában lezajlott ceremónia mostohagyermekként élt és él a magyar emlékezetben, hiszen sem a Tanácsköztársaságnak, sem a Horthy-korszaknak, sem az újabb kommunista rémuralomnak nem állt érdekében, hogy a nemzeti emlékezet homlokterében tartsa az ünnepélyes eseményt, melynek körülményei így kevéssé ivódtak be a magyar köztudatba. Cikkünk ezt a hiányosságot igyekszik némileg pótolni.

Összeállításunkban az utolsó magyar koronázással kapcsolatos, kevésbé ismert tények és a ceremónia külsőségeinek bemutatására törekszünk az esemény 101. évfordulóján.

Rossz ómenek és kihívások sora – Az előkészületek
A herceghalmi vasúti baleset roncsai
A herceghalmi vasúti baleset roncsai

Ahogy gróf Bánffy Miklós emlékirataiból megtudjuk, már IV. Károly – az "alig ismert fiatalember" – koronázásának szervezése is komor hangulatban telt. December 1-jén délelőtt került sor az előkészítő tanácskozásra a budai várban, ám a résztvevőket egy komoly szerencsétlenség nyugtalanította: a mai napig a legsúlyosabb hazai vasúti katasztrófának számító, 72 halálos áldozatot követelő herceghalmi baleset.

A herceghalmi vasúti baleset

A főrendek amiatt aggódtak, vajon van-e rokonuk, ismerősük a sérültek vagy a halottak között?.

 

Gróf Bánffy Miklós

A szervezés során Bánffyra, mint díszlet- és kosztümtervezőre, illetve az állami színházak tapasztalt direktorára, a koronázás külsőségeinek megtervezése hárult, ami igen hálátlan kötelességnek bizonyult. A polihisztor erdélyi gróf így írt erről emlékirataiban:

"Rettenetes föladat volt. (...) Tehát mindössze huszonhat nap. Huszonhat nap, télen, fagyban, alig nyolcórányi napvilággal, háború idején, midőn csak olyan anyagokkal lehetett számolni, melyek valahol raktáron vannak, és csak azokkal a művészekkel, akik nincsenek valamelyik fronton."

A művészeti albizottság vezetői
A szervezőbizottság tagjai várják a királyt
A szervezőbizottság tagjai várják a királyt

A koronázással kapcsolatos díszítő és műszaki munkálatokat az ünnepélyt rendező bizottság művészeti albizottsága vezette. Ennek elnöke gróf Bánffy Miklós, előadója Kertész K. Róbert miniszteri osztálytanácsos volt. A tervezési munka négy építészre: Györgyi Dénesre, Kós Károlyra, dr. Lechner Jenőre és Pogány Móricra hárult, de a munkálatokban számos más művész és iparos működött közre, a fizikai munka egy részét pedig orosz hadifoglyok végezték.

A szervezőbizottság tagjai, az alkalomra készült, Szent Koronával díszített fehér bottal
A feldíszített Lánchíd (a KZ Károlyra és Zitára utal)
A feldíszített Lánchíd (a KZ Károlyra és Zitára utal)
A feldíszített Lánchíd
A feldíszített Lánchíd pesti hídfője
A legfontosabb helyszín: a Mátyás-templom
Épül a templom homlokzati díszítése, előtérben pedig a Szentháromság-szobor emelvénye
Épül a templom homlokzati díszítése, előtérben pedig a Szentháromság-szobor emelvénye
Forrás: Fortepan

Szablya János, kiváló művészeti írónk a Koronázás és művészet című tanulmányában leírja, hogy a legtöbb kritika épp a koronázás fő színhelyének, a Mátyás-templom belsejének kialakítását érte, mivel sokan nem értették, miért kellett átalakítani az eleve pompás belső teret a ceremónia kedvéért.

Épül a templom homlokzati díszítése
Forrás: Fortepan
Orosz hadifoglyok dolgoznak a templom homlokzatának díszítésén

 

A feldíszített Mátyás-templom
A templom északi mellékhajója és a készülő tribün

A fő szempont itt a vizualitás volt, így még ha idegenül is hatott a templom belsejében, ahhoz, hogy a több száz vendég lásson is valamit, lépcsőzetes tribünöket kellett építeni a templomhajókba, az eredeti padsorokat pedig el kellett bontani.

A templombelső a koronázási díszítéssel és a tribünnel

Ezen felül egységes, mégis erőt és királyi pompát sugárzó megjelenésre volt szükség, amihez a templom belsejét bíbor színbe öltöztették, melyhez kevésbé hangsúlyos, a vendégek díszruháihoz illő arany és fehér színű anyagokat is társítottak.

Látványterv a Mátyás-templom dekorációjához

A bíbor díszítés szokatlan formában való elhelyezésére a fényviszonyok megfelelő kihasználása miatt is szükség volt az alapvetően nem túl világos belső térben.

A templom díszítésének látványterve, középen trónusokon a királyi párral
A megkoronázott királyi pár trónusai

 

A korona és a koronázási jelvények közszemléje a templomban
A korona és a koronázási jelvények közszemléje a templomban

"Látszólag igénytelen és mégis nagyon jól ható egységes díszítési motívumot teremtettek a művészek azzal is, hogy a bourbon-pármai liliomot, az apostoli keresztet és a régi Mária-zászlók láng-jelképét különféle változatokban alkalmazták"

- fogalmaz Szablya.

Egy katasztrofális előjel, amiről alig tudott valaki

Hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a rendezőknek, azt jól érzékelteti az alábbi érdekesség: a főoltár fölött palástszerűen elhelyezkedő sátorba rejtett, egyik négyezer égős díszlámpa a december 29-ei főpróbán felrobbant, üvegtörmelékkel szórva tele az oltárt.

Azért, hogy ez a nagy napon ne fordulhasson elő, sebtében egy csiszolt üveglapot készíttettek, mellyel lezárták az oltár fölötti részt. Ennek az üveglapnak meglehetősen vészjósló sorsa lett, amiről Bánffy így számol be:

"Egy dolog történt, amit a babona felkapott volna, de amelyről azt hiszem, alig tudott valaki. Az a hüvelykvastag üveglap, amely az oltár fölötti sátor világítását elzárta, a hőségtől kettérepedt, és alighogy a templom végleg kiürült, csapóbárd éllel lezuhant az oltárra."
Károly megkoronázása
Károly megkoronázása
A király megkoronázása
Zita királyné megkoronázása
Zita királyné megkoronázása

A leendő uralkodó sem könnyítette meg a szervezőbizottság dolgát, egyik kívánsága a templom környezetét is érintette:

  • kérésére le kellett venni az Oroszlános udvar bejárata fölötti, angyalos címert ábrázoló óriásdrapériát, mert attól tartott, hogy lova megijed tőle és megbokrosodik;
  • illetve a Mátyás-templom köré zömök kis falat kellett rögtönözni, mely mögé pár lépcsőfok volt elrejtve, hogy ezekről egyből pattanhasson föl a paripájára, és ne kelljen a tömeg előtt a kengyellel bajlódnia.
A királyi pár megéljenzése
A királyi pár megéljenzése
IV. Károly Szent István kardjával
Az aranysarkantyús vitézek avatása

 

Az uralkodó teljes királyi pompában
Rögös út az eskütételig – A vári környezet
Készülnek a pilonok a Tárnok utcában
Készülnek a pilonok a Tárnok utcában

A Várnegyed akkori épületeinek elrendezése sem könnyítette meg a mesterek dolgát. Szablya János írásában kitér rá, miért nem tündökölhettek az eredeti elképzelések szerint az útvonalra álmodott díszítőelemek.

A Werbőczy utca pilonjai

A szűk terek új, ideiglenes ékei fehérre meszelt, nemzeti színű szalagokkal ellátott és fényfüzérekkel összekötött, címeres pilonok lettek volna, melyek tetején különféle szobrok kaptak volna helyet.

A Szentháromságtér ünnepi díszítése
A Tárnok utca díszei

Az idő rövidsége miatt azonban ezek részben nem készültek el, a koronázás napja előtt egyre rosszabbra forduló idő miatt pedig sokan aggódtak, hogy a szél a meglévő elemeket is a lovak útjába sodorhatja, és a megriadt állatok miatt tragédiába torkollna az ünnepség.

A Dísz tér Szent Koronával ékesített oszlopai
A koronázási menet, két oldalt a fehér zászlórudakkal
A koronázási menet, két oldalt a fehér zászlórudakkal
Osztrák katonák sorfala a palotaudvaron
Osztrák katonák sorfala a palotaudvaron
Fiatal magyar honvédek sorfala a Mátyás-kút előtt
Fiatal magyar honvédek sorfala a Mátyás-kút előtt

Így végül a kőoszlopok csak a Szentháromság tér peremén, a Tárnok utcában és a koronázási menet útvonalának egy részén állhattak fel, a többi szakaszon fából készült zászlórudakat helyeztek ki. Az elkészült pilonok tetején a terveknek megfelelően lovas szobrok, illetve a Szent Koronát tartó alakok voltak láthatók.

A koronázási hintó
A koronázási hintó
A királyi család a koronázási hintóban
A királyi család a koronázási hintóban
A királyi fogat a palota udvarán
A királyi fogat a palota udvarán
Ottó főherceg a királyi hintóban
Ottó főherceg a királyi hintóban
Zita és Ottó kiszállnak a hintóból

A rossz idő a házakról is sok díszt leparancsolt, de a Szentháromság téren és az útvonal főbb épületén így is maradhatott a pazar látványt nyújtó zászlódísz.

A Pénzügyminisztérium erkélyének zászlódíszei
A Pénzügyminisztérium erkélyének zászlódíszei
Katonatisztek a zászlódíszes Pénzügyminisztérium előtt, köztük Horthy Miklós
Katonatisztek a zászlódíszes Pénzügyminisztérium előtt, köztük Horthy Miklós
Katonák egy óriási drapéria előtt a Szentháromság téren
Katonák egy óriási drapéria előtt a Szentháromság téren
Heroldok a koronázási menet élén
Heroldok a koronázási menet élén
Zászlóhordozók a koronázási menetben
Zászlóhordozók a koronázási menetben
A Szent Korona szállítás a Mátyás-templomba
A Szent Korona szállítás a Mátyás-templomba
Az uralkodóház nőtagjai a koronázáson
Az uralkodóház nőtagjai a koronázáson
A koronázási menet
A koronázási menet
Főtisztek a koronázáson, köztük Horthy Miklós
Főtisztek a koronázáson, köztük Horthy Miklós
A Szentháromság-szobor és a koronázási domb
Készül a Szentháromság-szobor emelvénye
Készül a Szentháromság-szobor emelvénye

Pogány Móric szobrászmester ötlete volt, hogy a királyi eskü színhelyéül kiválasztott Szentháromság-szobrot barokkos emelvénnyel egészítsék ki, melyen a király, az egyházi méltóságok és a nádorhelyettesi pozíciót betöltő gróf Tisza István is jól láthatók lehettek a tömeg számára.

Készül az emelvény, középen a gránittömb, amiről a király az esküt mondta
Készül az emelvény, középen a gránittömb, amiről a király az esküt mondta
A Szentháromság-szobor

Az emelvény terveit Pogány készítette el, a megfeszített tempóban folyó munka és végeredmény pedig Rákos Manó szobrász erőfeszítését és tehetségét dicsérik.

IV. Károly eskütétele az emelvényen
IV. Károly eskütétele az emelvényen
A Szentháromság tér az eskü pillanataiban
A Szentháromság tér az eskü pillanataiban
Rudnay Gyula: IV. Károly koronázási esküje
A király esküje

 

A királyi eskütétel
A királyi eskütétel

A Szent György téren felállított koronázási dombot, mely a kardvágási ceremónia színhelyéül szolgát, Kós Károly tervezte. Az építmény formavilágában hasonlított az 1867-es elődjéhez, és a hagyománynak megfelelően halma az ország minden vármegyéjéből az ünnepélyre szállított földből állt.

Fűtött deszkaház alatt épül a koronázási domb, mellette az ideiglenes lelátó
Fűtött deszkaház alatt épül a koronázási domb, mellette az ideiglenes lelátó
A koronázási domb a Szent György téren
A koronázási domb a Szent György téren
A Szent György tér a IV. Károly koronázásának idejére épített ideiglenes tribün
A Szent György tér a IV. Károly koronázásának idejére épített ideiglenes tribün
Forrás: Fortepan
A király a koronázási menetben, előtte Tisza István gróf
A király a koronázási menetben, előtte Tisza István gróf
A király a koronázási menetben
A király a koronázási menetben
A kardvágási ceremónia egy ritkán látható szögből
Koronaőrök a Szent György téren
Koronaőrök a Szent György téren
A kardvágási ceremónia
A kardvágási ceremónia a koronázási dombon
A kardvágási ceremónia a koronázási dombon
A király a koronázási dombon
A király a koronázási dombon
Egyházi kegytárgyak és a modern magyar iparművészet remekei
A Bánffy által tervezett láda, a nemzet nászajándéka
A Bánffy által tervezett láda, a nemzet nászajándéka

A koronázási ereklyék mellett számos egyház kegytárgy emelte a koronázás fényét, melyeket az esztergomi székesegyház kincstárából szállítottak az ünnepélyre, és amik szinte kivétel nélkül a történelmi magyar ötvös- és textilművészet kiváló példáit adták.

Ezek közül is kiemelkedő volt a Csernoch János hercegprímás által használt, ezüstből készült és arannyal díszített, tradicionális magyar dekoratív elemeket - filigránt és a sodronyzománcot - felvonultató, szent Erzsébet, szent Imre, szent István és szent Margit domborműves mellszobrocskáival, illetve a főváros és a prímás zománcos címereivel ékesített pásztorbot.

A hercegprímási pásztorbot

Ide tartozik a király előtt hordozott szentmeneti apostoli kereszt, és az esküt megpecsételő csókra nyújtott Szelepchényi-békefeszület (ez a kegytárgy Szelepchényi György hercegprímás címeréről kapta a nevét, ami a kereszt tövén látható - a szerk.).

Az apostoli kereszt, melyet a király előtt vittek és amelyikre a király esküt tett

Valamint a koronázás során használt áldozati kehely is ezek közé sorolható.

A koronázási áldozókehely

 

Nádai Pál A koronázás iparművészete című tanulmányában leszögezi, hogy az esemény esztétikája és formavilága inkább historikus jellegű volt, mely nem tükrözi híven a kor formavilágát, de azért így is akadnak olyan darabok az ünnepi dísztárgyak között, melyek aktuális módon ötvözik a klasszikust a modernnel.

Ilyen darab a királynak felajánlott nemzeti nászajándékot tartalmazó láda, melyet maga Bánffy Miklós tervezett, díszítő angyalait és a koronáját pedig Telcs Ede, szobrász és éremművész formálta meg. A ládát a művészeti író szerint "konstruktív formák között lezárt mértéktartás" jellemzi.

A magyar főrendek és a nemzet nászajándéka
Telcs Ede angyalai és Szent Koronája

Nádai szerint a hazai textilművészet kiemelkedő alkotása volt a királyné díszruhája is, mely "a Mária Terézia korabeli magyar főrangú női viselet hímzéseinek szépségét" öntötte korszerű formába.

Zita királyné teljes koronázási pompájában
Zita királyné koronázási ruhája

Meg kell említeni a koronázásra készült hercegprímási díszkelyhet is, mely nemesfém szerkezetével, elefántcsont és drágakő berakásával a kor ötvösművészetének egyik legkiválóbb darabja.

A hercegprímás áldozókelyhe

Nádai mégis úgy látja, hogy "amit a mai magyar művészet a múltak hagyományaiból és a magyar teremtőerő sajátos forrásaiból díszítő stílussá tudott formálni", az leginkább Helbing Ferenc királyi hitleveléből, Falus Elek eskümintájából és Megyer-Meyer Antal székesfővárosi hódoló feliratából olvasható ki.

A királyi esküminta első oldala
A királyi esküminta második oldala

 

Budapest koronázási hódoló felirata
Budapest koronázási hódoló felirata

A tanulmány a következő megállapítással zárul, melyet annak fényében, hogy milyen rövid idő alatt, milyen komoly nehézségeket kellett leküzdenie a szervezőknek, és ennek ellenére mégis milyen pompát tudtak kölcsönözni a trónra lépésnek, mi is teljes mértékben teszünk magunkévá:

"Szigorú mértékkel, rideg tárgyilagossággal nézve is el lehet mondani, hogy ez a mi nemzedékünk, mely a szürke mindennapos élet ezerféle ipari munkája számára gondoskodik nemes formákról, akkor is megállja helyét, ha történeti ünnepség rendezőmunkájába kell illeszkednie. A nagy, szenvedélyes gesztusoknak nem úgy ura többé, mint azok az évszázadok, melyek királyi vigasságokat láttak, de meg tudja éreztetni fajának erőforrásait és kevély szépségeit."

A koronázási ebéd a palotában
A koronázási ebéd a palotában
A királyi család a koronázás után
A királyi család a koronázás után

Sajnálatos, hogy a koronázás rövidke örömét hamar feledtette, hogy a királyi pár rögtön a ceremónia után elhagyta Budapestet, a fővárost pedig ismét birtokába vette a háborús aggodalom és erőfeszítés, ami csak az olyan szóbeszédek terjedésének használt, miszerint a király megakadt az eskü szövege közben, fején pedig ferdén állt/lötyögött a korona, annak már kevésbé, hogy az esemény Ferenc József koronázásához hasonló népünnepélyként vonuljon be a népi emlékezetbe.
 

 

Koronázási ékszerek
Koronázási ékszerek

Források

A rend nélküli lovagok - Kik voltak az aranysarkantyús vitézek?

Az aranysarkantyús vitéz a magyar királykoronázások után Szent István király kardjának érintésével felavatott lovagok megnevezése és rangja, avatásuk hagyománya pedig egész a középkorig nyúlik vissza: a források az Anjou-uralkodók idején említik először a közjogi aktust, de arra is utalnak, hogy az már az Árpád-ház idején is része volt a koronázási ceremóniának.