Balatoni szállodabiznisz: Mészáros Lőrincet előbb még a saját lábára állítják

És utána már tényleg nem pumpál pénzt az állam a vállalkozásokba?

„Gombamód szaporodhatnak a szállodák a Balaton környékén” – írja a Világgazdaság, a 300 milliárd forintos „Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióra” utalva. Érdekes, néhány éve még arról beszélt a balatoni turizmus-szövetség elnöke: „további szállásférőhelybővítés-támogatásra nincs már szükség”. Igaz, akkor Mészáros Lőrinc és körei még nem voltak képben…
„A meglévő panziók 5–60 millió forintot igényelhetnek, a meglévő szállodák viszont legalább 16, legfeljebb 500 millió forintot fordíthatnak kapacitásbővítésre, átalakításra, felújításra és eszközbeszerzésre – írja a Világgazdaság – Kedvező nagyberuházás lehet új szálloda kialakítása, hiszen 250 millió és 3 milliárd forint közötti összeg igényelhető erre, panziók létesítésére pedig projektenként 25–315 millió forint áll rendelkezésre.”

A Magyar Turisztikai Ügynökség ugyan az első körben csak Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség régiókra hirdette meg a pályázati lehetőséget a 300 milliárd forintos keretből, ám rövidesen a Balaton következhet. Felkészül Mészáros Lőrinc – a felcsúti polgármester körei nyilván építőként és építtetőként is érdekeltek lehetnek, lévén, hogy az elmúlt egy-két évben a balatoni szálloda (Balatonalmádi, Tapolca, Hévíz, Zalakaros, Keszthely…), - kemping- és borászatbizniszben is hatalmas lendülettel terjeszkedni kezdett, legutóbb egy balatonföldvári hotel megvásárlása kapcsán merült fel Mészáros neve.  

A legutóbbi választási kampányban, 2014. tavaszán találkozott Orbán Viktor miniszterelnök Siófokon a balatoni térség turisztikai vállalkozóival. Ott és akkor azt mondta a kormányfő: a végletekig nem tartható, hogy az állam pénzt pumpál a vállalkozásokba, ez addig mehet, amíg nem tudnak a saját lábukra állni. Hoffmann Henrik siófoki szállodatulajdonos, a regionális turizmus-szövetség elnöke azt mondta a megyei lapnak: „Mivel alapvetően tőkeszegény ország vagyunk, egyelőre szükség van a vállalkozások tőkéhez juttatására versenyképességük, teljesítőképességük javítása érdekében.” Azt azonban Hoffmann hozzátette, hogy „további szállásférőhelybővítés-támogatására valóban nincs már szükség. A férőhelyek minőségi és mennyiségi felfuttatásának két időszaka volt, az egyik az első Széchenyi-tervé még az első Orbán-kormány idején, a második pedig akkor, amikor megnyíltak az uniós források Magyarország számára. Újabb bővítés aligha indokolt...”
Meglehet persze az is, hogy a szállodák forgalma ma már újra indokolja, hogy „gombamód” nőjön a számuk a Balaton partján. Nagy kérdés azért, hogy mit szólnak vajon a várható szállodabummhoz, vagyis a konkurencia megjelenéséhez a már üzemelő hotelek?