Az ellenzék szerint gyökeresen át kell alakítani az oktatást

Túl nagy az esélyegyenlőtlenség.

A Civil Közoktatási Platform elsősorban az esélyegyenlőtlenség felszámolására várt javaslatokat az ellenzékiektől. A többség visszaállítaná a 18 éves tankötelezettségi korhatárt és fontolóra vennék a nyolc osztályos gimnáziumi képzés megszüntetését, mert az automatikusan szelektálja a tanulókat – olvasható a Hír TV beszámolójában. A Jobbik bírálatot fogalmazott meg az iskolák államosításáról is.

„Ahol az önkormányzat jó gazdája az iskolának, ott lehessen az önkormányzat is fenntartója az iskolának, ahol pedig állami segítségre tényleges szükség van, jellemzően a kis településeken, ott az állam nyugodtan avatkozzon be, de ahol rontja a színvonalat, ott nincs szükség állami beavatkozásra”

 - fejtette ki Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Az LMP a Tajgetosz-törvény néven elhíresült intézkedésre hívta fel a figyelmet:

„… ezt azonnal vissza kell vonni és ismét lehetővé tenni a szöveges értékelést a tanulási-beilleszkedési magatartászavarokkal küzdő gyermekek részére”

 - mondta Kanász-Nagy Máté, a párt ifjúsági szóvivője.

A Momentumot Dukán András Ferenc képviselte, álláspontjuk szerint ösztöndíjat kell adni azoknak a tanároknak, akik gyakorlatukat hátrányos helyzetű térségben látják el.

„Ha valaki egy év gyakorlatot eltölt ebben a környezetben, akkor egyrészt felkészültebb lesz, másrészt tudja, hogy mire vállalkozik.”

A Magyar Liberális Párt ügyvivője, Bősz Anett úgy fogalmazott, hogy

„A középosztály legnagyobb része akkor is könyveket rágcsál, csak még szivacsosat, amikor nő a foga, a másik pedig még nem találkozott könyvvel és a kezébe adnak egy olyan könyvet, hogy Ablak Zsiráf, pedig még zsiráfot sem látott soha.”

Esélyegyenlőtlenség

Az Eurostat adatai alapján az uniós tagállamok közül Magyarországon a legnehezebb kitörni a szegénységből. A hátrányos helyzetű gyerekek aránya öt megyében is 40 százalék felett van.

Nahalka István oktatáskutató szerint radikális szemléletváltásra lenne szükség, 2008 és 2013 között 160 milliárd forint ment el felzárkóztatásra – eredménytelenül.

„Az iskola hozza létre az esélyegyenlőtlenségeket, amikor egyoldalú, amikor a fehér középosztálybeli gyerekek képességeire van optimalizálva, amikor nem tudja bevonni azt a sokszínű világot, amit a gyerekek a legkülönbözőbb kulturális közegekből hoznak”

 - mondta az oktatáskutató. Megoldási javaslatként ismertette, hogy korszerűbb alaptanterve és a pedagógus-képzés újragondolására van szükség.