A szlovén politikai és gazdasági élet zavarosában halászik a magyar kormány

Kiszivárogtak a titkos tárgyalások részletei.

A portál szerint a szlovéniai vasútvonal felújítása kapcsán a szállítási bizniszből, a projektcégből, a vasúti pálya hasznosításából és építéséből is kivenné a maga nem csekély részét a magyar kormány.

A magyar fél a vonal második vágányának megértésére létrehozott vállalat - a 2TDK - 49 százalékát követelné magának, amivel döntési jogot szerezne magának és a bevételekből is részesülne, ez azonban még nem minden.

A kormány ingatlanokat és szállítmányozási létesítményeket is bérelne a vasút egyik végállomásánál, a koperi kikötőben. De azt is szeretnék elérni, hogy a GYSEV részt vehessen a Koper és Magyarország közötti teherforgalom bonyolításában, illetve magyar cégek is részt vehessenek a vasútépítési munkálatokban.

Mészáros Lőrinc már bizonyára bőszen tanulmányozza a szlovén szakszótárak ide vágó passzusait, de a projekt még neki is tartogathat újdonságokat, hiszen a vonal ugyan csak 28 kilométeres, a második vágány megépítéséhez mégis rendkívül komoly természeti akadályokat kell leküzdeni.

Többek között ezért volt szükség európai és magyar pénzek bevonására a projektbe, de a szlovén kormány valószínűleg már nagyon megbánta, hogy tárgyalóasztalhoz ült a narancsos Cosa Nostrával.

Belpolitikai feszültségek

A beruházás összesen körülbelül 650 millió euróba kerülne, ebből a magyar szerepvállalás 200 millió euróra rúgna, az Európai Unió 250 millióval szállna be a buliba, a fennmaradó 200 milliót pedig a szlovénok adnák.

Az még talán rendben is lenne, hogy ennyiért a magyar kormány a teljes koncessziós időtartamra, 45 évre biztosítaná magának a bevételekből való részesedést, de a legnagyobb szlovén tengeri logisztikai bázison és környékén már 99 évre lízingelne olyan ingatlanokat, melyek hiányában a helyi szlovén kikötővállalatnak, a Luka Kopernek a jövőbeni fejlődése szinte elképzelhetetlen lenne.

Az csak tetézi a dolgokat, hogy a gyanúsan nagy titkolózás közepette nyélbe ütött üzlet nem az egyetlen, ami rossz hírünket kelti a szomszédban:

nemrég bukott ki, hogy a Fidesznek köze lehet a jobboldali ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) körül kirobbant pártfinanszírozási botrányhoz.

De több kétes ügyet is bonyolítanak az országban Orbánék, amik nem feltétlenül a jószomszédi viszonyt erősítik, ilyen például a Ripost és Habony Árpád bepofátlanodása a szlovén médiapiacra, vagy a határon túli focira szánt támogatásokkal való trükközés lendvai szála.

A vasúti fejlesztés ellen a szlovén politika jobb- és baloldala egyaránt tiltakozott: mind a radikális baloldali Levica párt, mind a bérunió szlovéniai szervezője, Andrej Čuš független képviselő azon az állásponton van, hogy a kormánynak csak a parlament felhatalmazásával lenne szabad tovább tárgyalni a magyar részvételről.

Magyar vonatkozásai is vannak a szlovén pártfinanszírozási botránynak

Magyar szálakkal is terhelt a szlovén pártfinanszírozási botrány, mely a napokban robbant ki a szintén választás elé néző országban. A középpontban az Orbán Viktor szövetségesének számító Janez Janša, az ellenzéki SDS párt elnöke áll, de érdekeltségei révén Habony Árpád neve is felsejlik a szövevényesnek tűnő ügyben.

Kizárt a kizárás?

A nyilvánvaló visszásságok ellenére a magyar kormány kizárása a projektből nagyon nehéz helyzetbe hozná Szlovéniát.

A fennmaradó 200 millió eurós részt még csak-csak ki tudná gazdálkodni az ország saját erőből (a projekt kritikusai biztosak benne, hogy házon belül is előteremthető az összeg - a szerk.), de félő, hogy veszélybe kerülne a már lehívott 109 millió euró, amit a 2TDK kapott az EU-tól hét alagút fúrására a nyomvonalon.

Ezt a pénzt Orbánék kiejtésével vissza kéne fizetni

- erről a 2TDK vezérigazgatója, Metod Dragonja beszélt a szlovén parlamenti bizottsági meghallgatásán.

Tehát a szlovénok már csak komoly öncsonkítással tudnak megszabadulni a Fidesz immár határokon átívelő halálos ölelésétől. A szituáció ismét remek hírünket kelti a nagyvilágban, és valószínűleg sikerült Magyarország renoméját jelentősen rontani azon kevés utódállamok egyikében, ahol eddig legalább etnikai lapon nem volt jellemző a magyarellenesség.

"Nem azért neveljük a gyermekeinket, hogy egy másik ország GDP-jét termeljék"

Andrej Čuš, a szlovén parlament független képviselője múlt héten jelentette be: ő lesz a hazájában is útjára induló béruniós aláírásgyűjtés szervezője. A politikust többek közt arról kérdeztük, miért tartotta fontosnak, hogy csatlakozzon a kelet-közép-európai kezdeményezéshez, hogy látja Európa jelenlegi és jövőbeli helyzetét és mi a véleménye a Szlovéniában tapasztalható egyre nagyobb Fidesz-közeli befolyásról.