A külügyminisztériumi közleményben azonban nem szerepel, hogy mikor kezdenék el a folyamatot. Banglades öt tranzittábort létesítene a területén a hazatelepítendők számára, és onnan szállítanák őket folyamatosan át két mianmari fogadótáborba.
A mianmari kormány nem adott ki közleményt a találkozóról, és a Reuters hírügynökség szerint szóvivője nem volt elérhető az ügyben. Korábban a kormányszóvivő azt mondta: az elmenekültek folyamodhatnak majd állampolgárságért, ha bizonyítani tudják, hogy korábban ott éltek. A táborok létesítéséért felelős mianmari hivatal a múlt héten közölte, hogy készen áll a két fogadótábor, ahol elvégzik a visszatérők ellenőrzését.
Mianmar és Banglades novemberben írt alá egy egyezményt, amelyben kilátásba helyezték a rohingják hazatérésének lehetőségét, megfigyelők azonban kétkedve fogadták a megállapodást, nem tartják kivitelezhetőnek, mert szerintük nincsenek meg hozzá sem a jogi, sem a tárgyi feltételek.
Arakánból 650 ezer rohingja menekült augusztus óta Bangladesbe a mianmari hadsereg "tisztogató" műveletei miatt. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint a szövetségi államban az etnikai tisztogatás iskolapéldája történt. A területen mintegy egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, mert a mianmari vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik.
Így menekül Mianmarból félmillió rohingya
A rohingyákat a világ legüldözöttebb népcsoportjaként tartják számon. 1,1 millióan élnek folyamatosan konfliktusban a buddhista lakossággal Mianmar keleti részén, Rakhine államban. Az állam illegális bevándorlóként, hontalanként kezeli a népcsoportot és megtagadja tőlük az állampolgárságot.A konfliktus augusztus 25-én éleződött ki, mikor a rohingya militánsok rátámadtak a kormányerőkre, akik válaszként a buddhista milíciával közösen tisztogatásba kezdtek.