Génszerkesztés: szabad kezet ad az Európai Bíróság?

Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia és Csányi Sándor is ezt támogatja.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Michal Bobek csütörtöki indítványában többek között arról értekezik, hogy a mutagenezis révén nyert szervezetek mentesülhetnek a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányelvben szereplő kötelezettségek alól.

Óriási lobbiháború dúl, igazából már nem is annyira a háttérben, a génszerkesztésről.

A génszerkesztés a génmódosításnak egy új, és modernebb változata, amely a kutatók szerint sokkal pontosabban, és célzottabban tudja kifejteni a hatását. Különbözik az eddig ismert beavatkozásoktól, hiszen sok esetben csak "elrontják", "elcsendesítik" az adott gént. Úgy tudnak kihatással lenni a szervezetre, hogy abba idegen (parazita) gént nem juttatnak be.

Óriási üzlet lenne, ha a génszerkesztést ki lehetne venni a GMO-kra vonatkozó szabályozások közül.

A kérdéssel egyébként azért foglalkozik az Európai Bíróság, mert egy francia mezőgazdasági szakszervezet, nyolc másik szövetséggel együtt keresetett nyújtott be a francia államtanács elé annak érdekében, hogy az új technológiák mentesüljenek a szabályozás alól. Azzal érvelnek, hogy a mutagenezis technikái az idők során változtak.

A bíróság főtanácsnokának nyilvánosságra hozott véleménye szerint, még ha minden új génmódosítási technológiával előállított élelmiszert és haszonnövényt géntechnológiai úton módosított szervezetnek (GMO-nak) tekintünk, nyitva kell hagyni a lehetőséget arra, hogy közülük néhány esetében

ne kelljen ugyanolyan kockázatelemzést végezni, ne kelljen őket jelölni, illetve esetükben ne legyen szükség olyan mértékű nyomon követésre, mint a jelenlegi génmódosított szervezeteknél.

Azt tudni kell, hogy ez még nem az Európai Bíróság végső döntése, de a gyakorlat szerint az nem nagyon szokott eltérni főtanácsnok álláspontjától.

A gazdák és a fogyasztók Európa-szerte azt várják, hogy minden új élelmiszer-előállítási és növénytermesztési módszert alaposan teszteljenek és biztosítsák, hogy azok a fogyasztók és természeti környezetünk számára is egyaránt biztonságosak. Az unió polgárai pedig arra számítanak, hogy az Európai Bíróság végső döntésének közzététele során jelentősen módosítani fogja véleményét a bíróság tanácsnokának ma nyilvánosságra hozott álláspontjához képest és biztosítani fogja, hogy minden új génmódosított élelmiszer és haszonnövény megfelelően szigorú szabályozás alá fog esni - fogalmazott a döntéssel kapcsolatban Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke viszont arra figyelmeztetett, hogy

"a génmódosított növények új generációjának biztonságosságát a mai napig nem vizsgálták, ezért nem szabad kivonni őket a jelenlegi élelmiszer-biztonsági szabályok alól. Közös érdekünk, hogy az élelmiszer-biztonsági kérdéseket, a gazdák jogait és a környezet védelmét a géntechnológiai ipar érdekeinél előbbre helyezzük".

Egyébként azt Michal Bobek, és a hazai tudományos élet is elismeri, hogy a jogszabályokat észszerűen, naprakészen kell tartani. Ez viszont a jogalkotók felelőssége, alkalmasint a nemzeti kormányoknak kellene minél hamarabb lépnie,

ugyanis a főtanácsnok szerint a tagállamok szabadon fogadhatnak el az ilyen szervezetekre irányadó intézkedéseket, feltéve, hogy tiszteletben tartják az uniós jog átfogó elveit.

S ha a kedves Olvasó úgy gondolja, hogy ez csak a távoli jövő, akkor csalatkoznia kell. Ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia és a legnagyobb magyar földbáró, Csányi Sándor vezette OTP Bank is azért lobbizik, hogy az Orbán-kormány kimondja, a génszerkesztés nem tartozik a GMO-k közé.

Közelebb az élhetőbb világhoz?! Az OTP Bank és a Magyar Tudományos Akadémia is a génszerkesztett lovak oldalára állt

Furcsa egy hónap volt hazánk számára a tavalyi december - tényleg ránk kacsintott egy kicsit a XXI. század. A közéleti eseményekből kiderült, elképzelhető, a magyar társadalom végre valóban maga mögött hagyhatja a XX. század árnyait, problémáit, és talán a valós kihívásokkal fog foglalkozni majd. S eközben csendben, de óriási változásokra készül a magyar tudományos élet is.

Az a baj, hogyha a választott politikusaink töketlenkednek, akkor a döntés joga és lehetősége ki fog csúszni a kezükből, és akkor már az óriás, multinacionális biotechnológiai cégek fogják diktálni az iramot. S azt nem biztos, hogy bírni fogjuk – génszerkesztés nélkül.