2016-ban 350 ezer magyar ment külföldre: Többnyire csak a szezonális munkások jöttek haza

Legtöbben a munkanélküliek és a diákok hagyták el hazánkat.

Hárs Ágnes és Simon Dávid kutatása szerint ebben az időszakban átlagosan 1 százaléknyi ember hiányzott a hazai munkaerőpiacról, 2010 előtt ez az arány csupán 0,6 százalék volt.

Becsléseik szerint 2016-ban közel 350 ezer magyar dolgozott külföldön.

A legtöbben a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról próbálnak szerencsét nyugaton, Észak-Magyarországon ugyanakkor többen is jönnek haza, ami arra utal, hogy innen csak rövid időre, szezonális jellegű munkák miatt mennek külföldre az emberek.

A tanulmány szerint a 30 év alatti fiatalok és a gimnáziumi végzettségűek különösen magas arányban lépnek külföldi munkaviszonyba, közülük viszont kevesen térnek vissza.

A magyarországi munkahelyre visszatérők között magas az egy éve munkanélküliek aránya, ami arra utal, hogy számukra mind a hazai, mind a külföldi munkalehetőség rövid idejű, bizonytalan munkákból áll.

A kutatás szerint a diplomások az átlaghoz képest kevesen vándorolnak ki, ám közülük jóval kevesebben is térnek vissza.

A kutatás szerint azok, akiknek egy éve már volt munkaviszonyuk, ritkábban vállalnak külföldön munkát, azok viszont, akik 2015-ben még az iskolapadot koptatták, vagy éppen munkanélküliek voltak, nagyobb arányban próbáltak szerencsét nyugaton.

A vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozásokból (szakács, pincér) léptek ki a legnagyobb arányban a külföldi munkavállalás kedvéért, 2011 és 2016 között a kilépők aránya évente átlagosan közel 5 százalék volt.

Ez, a hazatérőket is figyelembe véve, 4 százalékkal csökkenti évente átlagosan a hazai vendéglátásban foglalkoztatott potenciális létszámot.

Éves átlagban közel 4,5 százalék az építőipari és 3,5 százalék az épületgépészeti-szerelési foglakozásokból külföldi munkába lépők becsült aránya, itt azonban viszonylag magas a visszatérés aránya.

Kevesli a külföldön dolgozó magyarok számát a Fidesz-kormány - A kivándorlásról is hazudoznak

Erős interjúval nyitott a kormányzati szócsőnek számító Magyar Idők: a lapban Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója próbálta bizonygatni, milyen kevés magyar dolgozik nyugaton, sőt, csak úgy özönlik haza az ottani jóléttől megcsömörlött munkaerő, hogy nagyobb lendületet adjon az orbáni munkaállam ugrásra készülő pannon pumájának.