Orbán Viktor helyettes államtitkárának, Altusz Kristófnak az „elszólása” a titokban beengedett 1300 migránsról nagy port vert fel. A korábban egységesen minden határt (útlevél nélkül) átlépő személyt migránsnak tekintő Fidesz és csatolt részei (pl. sajtója) hirtelenjében rátalált a több évtizedes jogszabályokra, és végre-valahára meg tudta különböztetni az illegális bevándorlót a menekült, befogadott és oltalmazott státuszú üldözöttektől.
Persze ez Altusz őszödi beszéde előtt nem így volt. Emlékezetes, Őcsényben a magyar hivatalos szervek által kiadott menekültstátusszal bíró gyermekeket és nőket látott volna vendégül egy panziós, ám a helyiek – „hála” Orbán riogató politikájának – a „migránsok” hírére pánikba estek, a menekülteket fogadni kész panzióst megfenyegették, a népszerű polgármester pedig lemondott. (Később nagy fölénnyel újraválasztották.)
Bepánikoltak a menekültek miatt, ma újra választanak
A Tolna megyei településen azért kellett időközi önkormányzati választást kiírni, mert Fülöp János független polgármester szeptember 27-én lemondott. 2006 óta vezette Őcsényt, de néhány, már a magyar állam által kiadott státusszal rendelkező menekült pár napos üdültetésének a híre pánikot keltett a lakosságban.
És hogy Orbán akkor még mennyire nem tett különbséget illegális migráns és menekült között, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az esetet követő pénteki rádióinterjújában így fogalmazott:
Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket.
Ehhez képest Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető a múltat végképp eltörölni szándékozó lendülettel volt képe azt nyilatkozni a fideszessé vált Figyelő című újságnak, hogy „a mi alapállásunk mindig is az volt, hogy egyetlenegy bevándorlót sem vagyunk hajlandók befogadni, sem uniós kvóták alapján, sem attól függetlenül”. Hozzátette:
Az is mindenki számára elérhető és nyilvános információ volt, hogy Magyarország a genfi egyezmény alapján, amely a magyar belső jog része, egy évben hány üldözöttnek nyújt oltalmat.
Orbán frakcióvezetőjének szavai bizony igencsak távol állnak Orbán Viktor rádióinterjújában elhangzottaktól.
Kormánypárti önellentmondások
Ám abban igaza van Gulyásnak, hogy – Altusz állításával ellentétben – a Magyarország által üldözöttként elismert személyek száma valóban nyilvános adat – hívja fel a figyelmet a friss Heti Válasz. Mint a lap írja, a fenti nyilatkozat első mondata szintén messze esik a valóságtól. A KSH A bevándorló külföldi állampolgárok földrészek és ország szerint című jelentéséből kiderül: Magyarország évi 20-25 ezer betelepülőnek ad otthont. Ezek közül az Ázsiából és Afrikából érkezők száma minden esztendőben 8-10 ezerre rúg, ehhez jön még húszezer Rogán-kötvényes betelepülő.
Hogy a mostani Soros-kampány, illetve a migráció ügye mennyire belpolitikai kampánytéma, arra Orbán Viktor korábbi nyilatkozata is rávilágít. Mint a Heti Válasz emlékeztet, 2001-ben az akkor is kormányfői pozícióban levő Orbán Viktor az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti ebédjén így fogalmazott:
Több millió bevándorlót kellene befogadnia Magyarországnak a következő öt évben, mert így tudja biztosítani a gazdasági növekedés ütemét.
Eltelt 12 év, és – emlékezet a Heti Válasz – hasonló célokat tűzött ki a kormány hét évre szóló migrációs stratégiájáról szóló 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozatban említett Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiai tervdokumentum. Az irat meglehetősen higgadt megállapításokat tartalmaz, ugyanakkor óriási ellentétben áll a kormányzati propagandával. Így például – hívja fel a figyelmet a lap – a szövegben ez olvasható: „Bár továbbra is fontos a magyar munkaerő védelmét biztosítani, hazánk gazdaság és munkaerőpiaci igényeit alapul véve, ugyanakkor különös tekintettel a magyar munkaerő egyes szektorokban fokozottabban jelentkező kivándorlására, szükséges a további migráns munkaerő fogadása.” Ez pedig pontosan ellentétes a liberáliskék kormányzati plakátokra rápingált „ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” szöveggel. Ez még akkor is így van, ha 2014-2015-ben drasztikusan megnőtt a migrációs nyomás a magyar határon. Ugyanis a tervdokumentumban még mindig van számos aktualitását nem vesztett megállapítás – gondoljunk akár a demográfiai válság vagy a munkaerőhiány kérdésére.
Az ENSZ a (S)soros?
2016-ban a kormányzat új fegyvert kapott a kezébe: António Guterres személyében a korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát irányító volt szocialista kormányfő lett a szervezet főtitkára. És ilyen minőségében a kvótarendszer atyjának is tekinthető. Ő volt, aki 2015 tavaszán arra szólította fel az EU vezetőit, támogassák kísérletét a migránsok áthelyezéséről más tagállamokba. Főtitkári beköszönőjében pedig – kormányzati propagandisták legnagyobb örömére – így fogalmazott: „A migráció nem a probléma, hanem a megoldás.”
A migráció kezelésének szükségességét a Fidesz-kormány által is aláírt 2016-os New York-i egyezmény szögezte le, mely a megállapodás létrejötteként 2018-as jelölte ki. Guterres erre vonatkozóan megjegyezte: a népvándorlást nem elutasítani kell, hanem lehetőségnek tekinteni. Erre válaszul Szijjártó Péter magyar külügyér kijelentette: elutasítja ezt a felfogást, és ha ezzel kapcsolatban nincs változás, Magyarország kilép az egyeztetésekből.
Orbánéknak az ENSZ az új ellenség
Ennek rendje és módja szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten kijelentette: ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból. Mert most már az ENSZ a mumus, a mindig hadakozó Orbán-kormány számára.
Orbán Viktor viszont már a tőle megszokott kettős beszédet alkalmazta: először azt mondta, ennek tartalma olyan, mintha kimásolták volna a „Soros-tervből”, majd visszavett, és azt mondta, először meg kell ismerni a szöveget, utána döntsünk róla. A szöveg azóta ismert, ám a kabinet egyelőre nem értékelte.
A Heti Válasz ezzel kapcsolatban három dolgot vet fel:
- A 2016-os New York-i jelentést az Orbán-kormány aláírta, pedig az tárgyalja a migráció előnyeit, a befogadás szükségességét, sőt elítéli a menekültek démonizálását.
- Két ENSZ-magállapodás készül, az egyik a migrációról, a másik pedig a menekültekről.
- Magyarország már eddig is számtalan észrevételt fogalmazott meg: hangsúlyosabbá tenné az országok szuverén jogát bevándorláspolitikájuk meghatározásához, a dokumentum a migrációban gazdasági, kulturális kihívást lásson, illetve essen szó a menekültek kötelességeiről is.
A megismert szöveg a lap szerint mindezeket tartalmazza, sőt olyan kitételeket is, mint például a helyben segítés, a határok védelme.
Az viszont tény, hogy az ENSZ nemhogy nem jogalkotó, de a jelentés még csak nem is kötelező érvényű. Azaz bármi is fog szerepelni a végén elfogadott szöveg a magyar kormányt semmire nem kényszerítheti. Viszont a kampányban riogatásnak kiváló.