„A Jobbik már ellenzéki pártként is arra készül, hogy elszámoltassa a felelősöket. A jelenlegi kormánypártok viszont már ellenzékben is korrupciós mechanizmusokra építették működésüket”
- jelentette ki a lapnak a jobbikos politikus.
Z. Kárpát Dániel hozzátette: amikor az első három korrupt cégvezető büntetőjogi felelősségre vonása megtörténik, és el is ítélik őket, az olyan erős üzenet lesz a piac számára, hogy a korrupciós veszély rövid távon is nagymértékben csökken majd.
Ezt a célt szolgálja a Jobbik korrupcióellenes ügyészségre vonatkozó koncepciója, valamint az az elképzelése, miszerint közbeszerzésen csak olyan cég indulhatna, amelyiknél megvan az adott beruházás elvégzéséhez szükséges technológia, és legalább a szükséges munkaerő fele. A jobbikos politikus szerint „így meg lehetne előzni a hosszú alvállalkozói láncok kialakulását, aminek az a vége, hogy a sor végén lévőket már nem vagy csak részben fizetik ki”.
Arról is beszélt, hogy felülvizsgálnák a stratégiai partnerségi szerződéseket a multikkal, és újratárgyalnák velük, ha nem tartják be a tisztességes játékszabályokat, továbbá inkább a kis- és közepes vállalkozásokat támogatnák, hiszen ők foglalkoztatják a munkaerő kétharmadát. Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott:
„Mi nem a multikkal, hanem a kisvállalkozásokkal kötnénk stratégiai megállapodásokat, és ezen belül is kiemelt figyelmet szentelnénk a mikrovállalkozásoknak.”
Kitért a munkavállalók túlhajszoltságára, amely a termelékenység csökkenését eredményezi. „A munkaerőhiány föloldása nem lehet az, hogy a még itt dolgozókat még jobban kizsigerelik” - szögezte le.
Beszélt a Jobbik béruniós kezdeményezéséről is, aminek megvalósításával a magyar kereseteket lassan, a termelékenység emelésével párhuzamosan közelíteni lehetne az uniós bérekhez. „Ennek hatására lassítani lehet a kényszerű kivándorlást, és meg lehet alapozni azokat a nagyberuházási formákat, amelyek segítik a fiatalok itthon tartását” - jelentette ki a politikus.
Z. Kárpát Dániel szerint a magyar gazdaság működtetéséhez elengedhetetlen uniós pénzek felhasználását alapjában meg kell változtatni. Tartós munkahelyeket létrehozó beruházásokra kellene fordítani az uniós forrásokat, illetve termeléstámogató adórendszerrel kellene összekötni és célszerűbbé tenni ezen pénzek odaítélését.
„Elsősorban a döntően hazai kézben lévő iparba, mezőgazdaságba és turizmusba folyatnánk ezeket a forrásokat”
- mondta. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ideje volna egy bérlakásprogram kialakításának is, továbbá jelentős összeget lehetne elkölteni a lakossági ingatlanok energetikai korszerűsítésére, illetve a családi otthonteremtési kedvezményt kiterjesztenék azokra az ingatlanokra, ahol legalább egy energetikai szintet fejlesztenének.
A Jobbik újragondolná a különadókat, mert vannak olyanok, amiket a bankok egészében áthárítanak az ügyfelekre. Az áfarendszer kapcsán Z. Kárpát Dániel ezt mondta: a világcsúcstartó magasságú magyar áfa hatalmas összeget vesz ki a családok zsebéből, valamint a nagyon sokba kerülő csalások melegágya. A jobbikos politikus szerint jelentősen csökkenteni kellene a gyermekneveléshez szükséges árucikkek, illetve az alapélelmiszerek áfáját, mert ezzel ösztönözni lehetne a gyermekvállalást.
Arra a kérdésre, hogy vissza lehetne-e szerezni azokat a vagyonokat, amelyek egyéni megrendelésre készült törvények mögé bújva tűnnek el, és amelyek nagyon hiányoznak a magyar költségvetésből, Z. Kárpát Dániel azt mondta: jelenleg is megvannak azok az eszközök, amelyekkel föl lehetne deríteni a jogtalan vagyonszerzéseket, de nincs meg ehhez a bátorság. Példaként említette az Orbán Viktor vejét érintő Elios-ügyet. Hozzátette: a Jobbik arra készül, hogy a teljes magyar közjogi rendszert átvilágítsa, és ahol szükséges, ott változtatni fog, „hiszen a fékek és ellensúlyok rendszerének kiiktatásával a kormánypártok tették lehetővé, hogy a gazdaság számára is súlyos terheket jelentő szabálytalanságok megtörténhessenek”.
A devizahitelesekkel kapcsolatban kifejtette: felvételkori árfolyamon kell forintosítani a devizahiteleket, és visszaadni az embereknek a jogtalanul elvett összeget.
„Tudni kell azt is, hogy jogos a devizahitelesek panasza, miszerint a korábbi és a jelenlegi kormányok, a jegybanki vezetők és kereskedelmi bankok összejátszottak az emberek kifosztásában, és ezért nem túlzó az az igény, hogy az érintettek büntetőjogi felelősségre vonására is sort lehet keríteni”
- jelentette ki Z. Kárpát Dániel. Majd hozzátette: nem vérengző, nem statáriális módon, de üzenni kell a piacnak, hogy „ebben a nemzetgazdaságban magyar emberek ellen hasonló pénzügyi merényletet senki ne főzzön ki többé a boszorkánykonyhájában!”