2018. 02. 23. 20:59

A gyengébb diákokat kivette az iskolából, és közmunkára küldte a kormány

Tovább romlott a magyarországi oktatás szintje, a társadalmi különbségek pedig a korábbiaknál is élesebbek. A tanárok alulfizetettek, a gyengébb diákokat pedig lényegében közmunkára küldte a kormány, derül ki „A közoktatás indikátorrendszere 2017” nevű friss kutatásból.

A kutatás, amit az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetét képviselő Hajdu Tamás, valamint Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia kegyeznek, a 444.hu szerint 95 szempontból vizsgálta a hazai oktatást, elsősorban az általános és középiskolákat, de kitértek a felsőoktatásra is.

Az adatok pedig elég összetett képet mutatnak, csak sajnos ezt a képet nem éppen kellemes látni.

Néhány főbb ténymegállapítás, ami mellett nem szabad elmennünk:

  • A tanároknak adott fizetésemelés az életpályamodell miatt csak az idősebb munkatársak bérét rendezte valamennyire, egy kezdő pedagógus évekig 120 ezer forintból hal éhen, kezében a diplomájával. Ez statisztikailag azért nem mutatható ki könnyen, mert pont emiatt senki nem megy tanárnak, tehát a rendszert azok tartják fenn, akik már évtizedek óta benne vannak. Ha ők kiesnek, márpedig ki fognak esni, akkor mindennek vége lesz.
  • Uniós összehasonlításban ez azt jelenti, hogy a magyar közoktatás finanszírozása GDP-arányosan hátulról a negyedik, nálunk csak Csehország, Szlovákia és Litvánia költ arányaiban kevesebbet oktatásra.
  • Az ország kistérségeinek 5 százalékában semmilyen középiskola nincs, miközben 2012-ben a kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség életkorát.
  • Így a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek hamarabb kiesnek a rendszerből, Borsodban az iskolaelhagyás már 20 százalékos.
  • 2011-ben a 17 éveseknek 98, 2016-ban már csak a 85 százaléka volt tanuló.
  • 2012-ben elkezdett nőni a foglalkoztatott 15-19 éves fiatalok száma, a közmunkások száma négyszeresére nőtt.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a felsőoktatásba felvettek száma két év múlva akár a felére is visszaeshet, ha 2020-tól már csak középfokú nyelvvizsgával lehet bekerülni a felsőoktatásba. A probléma viszont az, hogy a nyelvoktatás is rendkívül gyenge, a lap szerint 2016-ban a gimnáziumokból a felsőoktatásba jelentkezők felének nem volt nyelvvizsgája.