Kutya-magyar barátság: minden negyedik magyart vár haza a kutyája

Felmérték, mit tudunk és mit gondolunk a kutyatartásról.

Mint írják, a magyar lakosság háromnegyede nagy problémának érzékeli, hogy sok a kóbor kutya Magyarországon és a menhelyeknek nincs elég kapacitásuk arra, hogy mindet befogadják. Ez nem is csoda, hiszen a kormány ezeknek a támogatását minimális szinten tartja, a százmilliárdos (százezer millió forintos) presztízsberuházások közben az állatvédő szervezetek leginkább adományokból és szponzori pénzekből próbálnak működni, és napi szinten vívnak harcot az idővel azért, hogy ne kelljen altatniuk.

A felmérés szerint ugyan 10-ből csak egy kutya kerül menhelyről a gazdájához, mégis van egy erős szándék a potenciális kutyatartók többségében (60 százalékában) a menhelyről való befogadásra. Ezen túl a magyarok a kutyatartás költségeit is elég pontosan látják és határozott elképzeléseik vannak a felelős állattartás kritériumairól is.

Illatos úti riportunkat itt olvashatják:

A hely, ahol megfordul a kutyasors

Az Illatos úti ebtelepen augusztusban lesz 3 éve, hogy helyhiány miatt nem kellett egyetlen állatot sem elaltatni. Jelenleg 94 férőhelyen 102 kutyát tartanak, ottjártunkkor macska épp egy sem volt, de ezek a számok gyorsan változnak. Rejtényi Péter állategészségügyi csoportvezető szerint 120 állatig tudják komfortosan ellátni feladataikat, afölött ez egyre nehezebb.

Az esetek felében a kutya ismerőstől került az új gazdákhoz (53 százalék), ezt követi a hivatalos vagy nem hivatalos tenyésztőtől vásárlás (16-16 százalék) - derül ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásból. A kutatást összegző csütörtöki közlemény szerint a potenciális kutyatartók elsősorban olyan négylábút választanának, amelyből

  • igazi társ, családtag válhat (89 százalék),
  • gyerek mellett is tartható (79 százalék),
  • fiatal és könnyen tanítható (68 százalék).
  • A kutya mozgásigénye is kiemelkedően fontos szempont (75 százalék), ahogy az is,
  • hogy jó házőrző válhasson belőle (62 százalék).
  • A kutya mérete a többség számára (60 százalék) szintén fontos tényező.
  • Mint írják, a kutya neme (47 százalék),
  • az, hogy lakásban is tartható-e (36 százalék),
  • illetve, hogy törzskönyvezett (30 százalék)
  • és fajtatiszta-e (25 százalék) nem döntő szempont a kiválasztásnál.

A potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát, a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak kifizetni.

De mennyibe is kerül a kutya?

A lakosság meglátása szerint egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, higiéniai ellátás, általános orvosi költségek mintegy 10-10 ezer forintot emésztenek fel évente. A mikrochip beültetés és ivartalanítás nem viseli meg jelentősen a pénztárcájukat, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeniük és összesen 20 ezer forintba kerülnek.

A magyarok elsősorban a

  • saját hely biztosítását (95 százalék) és
  • a kutya zárt helyen tartását (89 százalék) várják el a felelős kutyatartóktól,
  • valamint azt, hogy a gazdik családtagként tekintsenek a kutyára (87 százalék)
  • és odafigyeljenek fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire (87 százalék).
  • A napi szintű foglalkozás (84 százalék)
  • és a megfelelő táplálás (72 százalék) szintén jelentős helyen szerepel.

A lista legvégén az ivartalanítás foglal helyet, ezt nem tartja olyan fontosnak a lakosság (54 százalék), pedig a túlszaporulat innen ered, ami aztán kóborkutyákhoz, balesetekhez, és menhelyi élethez vezetnek. Ezt a válaszadók háromnegyede is tudja, a felmérés szerint az ivartalanítás elmaradása az emberek meglátása szerint is hozzájárul ahhoz, hogy sok a kóbor kutya.

Állatvédelmi szempontból viszont még mindig nem túl rózsás a helyzet: ugyan egyre erősebb a társadalmi konszenzus abban, hogy a háziállatok kíméletes bánásmódot érdemelnek, sajnos az állatkínzás mégis napi szintű jelenség. Ezt részben törvényi szigorítással lehetne visszafogni, de a kormány nem csak az anyagi forrásokat, hanem a jogi szabályozást sem bolygatja meg: például hiába követeli évek óta a Jobbik a kormánytól, hogy a jelenlegi pénzbírságok helyett 5-8 év letöltendő szabadságvesztés járjon a szándékos állatkínzásért, ezt minden alkalommal lesöprik az asztalról. Ugyanígy a kormányprogram részeként várja jövőjét a hatósági jogkörökkel felálló Állatvédelmi Őrség, a gyepmesteri telepek átalakítása, vagy éppen az országos ivartalanítási akció.