Több városban is gyászmenet volt a meggyilkolt szlovák újságíró és élettársa emlékére

Több szlovákiai városban  tartottak előre  meghirdetett gyászmeneteket a meggyilkolt újságíró és élettársa emlékére pénteken. A pozsonyi felvonuláson, amely a legnagyobb volt, több ezren vettek részt.

A meggyilkolt újságíró két ismerőse által bejelentett és különböző szervezetek által is támogatott pozsonyi rendezvény résztvevői az óvárosi Hviezdoslav téren gyülekeztek, majd a város központján át a kormánypalota elé vonultak. Az apolitikusnak meghirdetett gyászmeneten döntő többségében főiskolás korú fiatalok vettek részt, néhányan transzparenseket vittek, ezek közül többnek a szövege az olasz maffiával hozta összefüggésbe a szlovák miniszterelnököt és a kormányt, utalva a meggyilkolt újságíró utolsó cikkére, amelyben Kuciak a kalábriai 'ndrangheta maffiához állítólag közel álló személyek feltételezett szlovákiai politikai kötődéseiről írt.

A rendezvény hivatalos része a kormánypalota előtt a rendkívüli hidegben mintegy fél óráig tartott. Felszólalt és a tragédia áldozatai előtti főhajtásra szólított fel Andrej Kiska államfő, továbbá több, elsősorban liberális pozsonyi lapot képviselő  újságíró, akik a "demokrácia fenyegetettségére" és a "korrupcióra"  figyelmeztettek.

Pénteken az utcán kívül a politika színpadán is tovább folytatódott az a hatóságok szerinti "nyomásgyakorlás", amelyet a vélhetően tényfeltáró munkájával összefüggésben meggyilkolt újságíró halála után indított meg Robert Fico kormánya ellen annak politikai ellenzéke. Richard Sulík, a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártjának, a liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) az elnöke állítólagos "állami maffiakapcsolatokra" hivatkozva pénteken a kormánykoalícióból való kilépésre szólította fel a koalíció több politikusát. Párttársa, Lucia Nicholson pedig az olasz maffiához állítólag közel álló személyek támogatásával vádolta meg a földművelésügyi minisztert, Gabriela Matecnát.

Bár a Fico kormány parlamenti ellenzéke és a szlovákiai sajtó továbbra is egyértelműen az úgynevezett "olasz szálat" - vagyis a kalábriai 'ndrangheta maffiához állítólag közel álló, Szlovákiában letelepedett személyek tevékenységét - véli Kuciak és barátnője meggyilkolásának hátterében, az utóbbi két napban eltérő vélemények is napvilágot láttak.

Az első ilyen vélemény Radovan Brániké volt, aki a téma szakértőjeként az aktuality.cz hírportálnak azt mondta: meggyőződése, hogy nincs összefüggés az olasz maffia ügye és Kuciak meggyilkolása között. Bránik ezt az állítását azzal indokolta, hogy a Ján Kuciak utolsó - halála után megjelentetett - írásában szereplő adatok egy része már évek óta ismert volt, s ezért nem látja értelmét, hogy valaki emiatt rendelt volna meg egy "drága és logisztikailag igényes gyilkosságot", ráadásul úgy, hogy közben még egy ember meghaljon.

Az újságíró meggyilkolásának lehetséges indítékaival kapcsolatban a fősodrú szlovákiai sajtóban állítottaktól eltérő véleményt fogalmazott meg pénteken a hlavnespravy.sk szlovák konzervatív hírportál által idézett biztonsági elemző, Milan Zitny is, aki azt mondta: bár jelenleg még nem bizonyított, hogy "kinek használt" Kuciak meggyilkolása, az biztos, hogy - mint  fogalmazott - a tragédiát az ellenzék maximálisan kihasználja arra célra, hogy megdöntse a kormányt és előrehozott választásokat írasson ki. Zitny szerint emiatt nem zárható ki, hogy a gyilkosság hátterében az állam destabilizálását célzó érdek állt.

Az ügyről hasonlóképpen vélekedett Igor Cibula a szlovák titkosszolgálat (SIS) volt igazgatója is, aki azt mondta: Ján Kuciak meggyilkolása nem csak a szlovákiai tényfeltáró újságírással, hanem a kormánnyal szembeni merénylet is volt.

Forrás
MTI
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet