Méltatlanul alacsony fizetések, robbanásig feszült helyzet a közszférában

Tíz éve változatlan bérek: na, ez tényleg felháborító!

Mint írják, a szakmunkások nagy része már Nyugatra költözött, akik pedig Magyarországon maradtak, már ritkán hajlandóak nettó 200 ezer forintnál kisebb bérért munkába állni. A kisvállalkozások lassan csak abban bízhatnak, hogy az önkormányzati intézményekből magukhoz tudják csábítani a ma már szinte éhbérnek számító fizetésből élő közalkalmazottakat.

Az érintettek háromnegyede nő, közülük nagyjából 500 ezren dolgoznak méltatlan állami fizetésért.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta a HVG-nek:

körülbelül 200 ezren vannak azok, akik tíz éve nem kaptak fizetésemelést.

A méltatlan helyzetre a Jobbik is rámutatott, többek között akkor, amikor Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő parlementi felszólalásában

"a közalkalmazottak megalázó és kiszolgáltatott helyzetének javítására szólította fel a kormányt".

A politikus arra világított rá, hogy az alkalmazásban álló munkavállalók keresete "gyalázatos módon" elmarad a nyugat-európai társaikétól, a magán- és közszférában egyaránt.

A Jobbik folyamatosan szorgalmazza a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak béremelését, valamint a közalkalmazotti bértábla újragondolását.

A képviselő kérdésére, miszerint "mikor hajlandó a kabinet cselekedni a bérfelzárkóztatás területén?", Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piaci államtitkára azt mondta, hogy

a bérfelzárkózás jelentős mértékben megvalósult az elmúlt hét évben. 

Hegedűs Lorántné válaszában két adatot ismertetett, miszerint:

  • a közalkalmazottak 2/3-a él minimálbérből,
  • a közalkalmazottak bére 1/6-a a nyugati társaikéhoz képest.

Ugyancsak erre a problémára mutatott rá a közelmúltban Gyöngyösi Márton, amikor egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:

beszédes, hogy már a multik is béremelésbe kezdtek Magyarországon, ami azonban "drámaivá teszi" a versenyszféra és a közszféra közötti bérfeszültséget.

"Látható, hogy jelenleg egy Lidl-dolgozó - a béremeléseket követően - három-négyszer többet keres, mint egy szakképzett ápoló"

- mondta el a Jobbik országgyűlési képviselője.